Az Egészségbiztosítási Felügyelet megalakulása óta kiemelt feladatának tekinti, hogy az ellátásra jogosultak minél több információt kapjanak a magyar egészségügyi szolgáltatókról. Mivel a kórházak, rendelők többsége a befizetett járulékokból és adókból működik, ezért fontos, hogy az emberek megismerhessék ezeket az intézményeket.
Az EBF első indikátorrendszerét, vagyis minőségi mutatókat tartalmazó adatbázisát 2008-ban hozta nyilvánosságra. Abban 40 ezer adat között lehetett böngészni. A mostani adatbázis már két és félszer ennyi információt tartalmaz, és idén nem csak a kórházak, hanem a járóbeteg-ellátók is szerepelnek a saját fejlesztésű rendszerben.
Az adatok összeállításában nagy segítséget nyújtottak az intézmények, melyeknek többsége válaszolt a Felügyelet kérdőívére. Bár nem volt kötelező, a kórházak 74%-a  - ez 113 intézményt jelent -, a járóbeteg-ellátásnak pedig 56%-a segítette az adatbázis létrejöttét. Mivel a nagy intézmények szinte mindegyike visszaküldte az elektronikus kérdőívet, így a felmérés lefedi a magyarországi kórházi ágyak 86, a szakrendelési kapacitásoknak pedig 80%-át.
Az EBF honlapjáról (www.ebf.hu) közvetlenül elérhető adatbázisban a kórházakról 485, a járóbeteg-ellátókról pedig 190 mutató olvasható. Az általános, minden intézményt jellemző témakörök (betegjogok, betegbiztonság, várakozás és betegirányítás, kiegészítő és hotelszolgáltatások, minőségügy, dolgozók helyzete) mellett egyes szakmai területek - így a szülészet, a kardiológia, a sürgősségi ellátás, az emlőonkológia, a mesterséges megtermékenyítés és a terhesgondozás - is helyet kaptak a rendszerben.
Az internetes felületen három különböző módon is lehet tanulmányozni az adatokat. Az érdeklődőknek lehetőségük van arra, hogy az intézményeket összehasonlítsák, vagy egybevessék az országos átlaggal, de az oldal látogatója a számára legfontosabb indikátorokból egyéni táblázatot, sőt az egyes szempontok fontosságának megadásával saját, személyre szabott rangsort is készíthet.
Az Indikátorrendszer 2009 egyik legfontosabb célja, hogy az emberek minél jobban megismerhessék az egészségügyi ellátórendszert, ugyanakkor a felmérés lehetőséget ad arra is, hogy minőségfejlesztésre ösztönözze a kórházakat, és visszacsatolást adjon az egészségpolitika felé az intézményekben lévő körülményekről.

Minőségi mutatók

Az Indikátorrendszer 2009 elkészítésekor a kórházaknak, rendelőknek összesen 675 kérdésre kellett válaszolniuk. A visszaküldött kérdőívek összegzéséből például kiderül, hogy milyen a betegbiztonság, hogyan reagálnak a panaszokra a szolgáltatók, milyen a szülészetek felszereltsége, hány ágy jut egy kórteremre, vagy éppen felmérik-e az egészségügyi dolgozók elégedettségét.

Kórházakra vonatkozó mutatók

Érvényesülnek-e a betegjogok?

• A betegjogi képviselők elérhetőségét minden intézményben kihelyezik, munkájukról azonban a válaszok 28%-a szerint egyáltalán nem számolnak be a kórházi személyzetnek.
• A betegek a kórházak 41%-ában kapnak betegjogokkal kapcsolatos elvihető tájékoztatót, a betegek tájékozódását pedig az intézmények fele segíti azzal, hogy legalább a honlapján elérhetővé teszi a betegek jogaival kapcsolatos információkat.
  
• A gyakran végzett műtéteknél szinte minden intézményben használnak előre elkészített betegtájékoztató kiadványokat (92%).
  
• Szintén pozitívumként értékelhető, hogy a gyermekek ellátása esetén az édesanya (vagy más személy) az intézmények 98%-ában gyermeke mellett tud tartózkodni a nap 24 órájában.
  

Dolgozói körülmények, dolgozói elégedettség

• Az egészségügyi ellátásban dolgozók számára a mindennapi stressz és annak kezelése kiemelten fontos. A hazai fekvőbeteg-ellátó intézményeknek ugyanakkor közel fele nem biztosít lehetőséget dolgozóinak a stresszmenedzsment vagy stresszkezelő programokon való részvételre.
• A szolgáltatók 75%-ában van valamilyen lehetőség a kiemelkedő teljesítmény honorálására, és ennek követelményeit az intézmények 2/3-a a dolgozók számára is elérhetővé teszi.
  
• A béren kívüli juttatások átlagos értéke éves szinten majdnem 56.000 forint, azonban fontos látni, hogy az átlag nagy értékek mentén szóródik (2.000 - 290.000 forint/év).
  
• A béren kívüli juttatás mellett az intézmények hasonlóan magas arányban (73%) rögzítik a kollektív szerződésben a dolgozók önként vállalt túlórájának a díjazását.
  

Kiegészítő szolgáltatások

• Egy magyar kórteremre átlagosan 3,5, az OEP által finanszírozott kórházi ágy jut (tavaly e mutató értéke 3,6 volt). Egy telephelyre országos átlagban 7 darab, külön térítési díj megfizetése nélkül igénybe vehető egyágyas és 28 darab kétágyas kórterem jut; ez az ágyak 15%-ának felel meg, szemben a tavalyi 12%-os értékkel.
• A térítéssel igénybe vehető kórtermek hasonló mutatói 1,8 és 4,7 (ez az ágyak további 2,5%-át jelenti). Az egyágyas kórteremben található ágy ára egy éjszakára átlagosan 11.500 Ft (2008-ban még csak 7300 Ft volt), míg a kétágyas kórtermi ágyért fizetendő térítési díj 6.800 forintot tesz ki (azonban 85 telephelyen nincs lehetőség térítési díjas, emelt szintű elhelyezésre).
  
• 62 intézményi telephely biztosít szállást a betegek hozzátartozói számára, ebből 17 ingyenesen. A megkérdezett kórházaknak 57%-a teljesen akadálymentesített (tavaly a mutató értéke még 50% alatt volt); ez tehát továbbra is a magyar kórházszektor fejlesztendő területeinek egyike.
  
• A webes elérhetőség tekintetében felettébb kedvező kép tárul elénk: 93,5% rendelkezik honlappal, illetve érhető el a hagyományos telefonos megkeresés mellett e-mailben is (2008-ban 88% volt a honlappal rendelkező intézmények aránya).
  
• A betegek számára a telephelyek 40%-ában megoldott az internethasználat, 20%-ban nemcsak a közösségi helyiségekben, de a kórtermek egy részében is.
  

Szülészet

• A megkérdezett intézmények 64 telephelyéről érkezett vissza kitöltött kérdőív szülészeti témában. A válaszadók 17%-ában nincs egyágyas szülőszoba, országos szinten pedig átlagosan 2,8 ilyen szobával rendelkezik egy-egy intézmény.
• A szülészetek 95%-a rendelkezik valamilyen vajúdást, szülést segítő eszközzel, mely a legtöbb esetben labda (75%), de az osztályok felében található szülőszék és bordásfal vagy kötél is a vajúdás, illetve a szülés megkönnyítésére.
  
• Mindenhol lehetővé teszik egy nagykorú személy jelenlétét a szülés alatt (ami törvényi előírás), 23%-ban pedig a szülő nőn kívül akár két személy is jelen lehet. A szülészeteknek ugyanakkor csak 75%-a biztosítja térítésmentesen a szülést kísérő személy részére a védőruhát.
  
• 64 szülészetből 13 nem felel meg annak a kritériumnak, amely a korai kötődés, bőrkontaktus megteremtése érdekében megköveteli, hogy a baba a szülés után közvetlenül minimum fél órán keresztül az anyával legyen.
  
• 44 válaszadó intézményben 90% felett van a rooming-in rendszerű ágyak aránya, ami az édesanya és az újszülött közös helyiségben való elhelyezését foglalja magában.
  
• A szülészetek 13%-ában a szülés utáni ellátás keretében az apának nincs lehetősége az újszülöttel közvetlen fizikai kontaktus létesítésére, csak üvegfalon vagy TV-n keresztül.
  

Sürgősségi betegellátó osztályok

• A sürgősségi egységekben - az országos átlagot vizsgálva - 2 fő szakorvos és 4 fő szakápoló dolgozik egy műszakban.
• A sürgősségi egységek 77%-ában érhető el a diagnosztikai szempontokból kiemelkedő szerepet játszó modern képalkotó eszköz, a CT (komputertomográfia).
  
• A válaszadó sürgősségi ellátók közel felében (48%) nincs stroke-centrum, mely biztosítaná, hogy a beteg a kritikus három órán belül hozzájusson a megfelelő ellátáshoz. Ez is annak a jelentőségét támasztja alá, hogy a mentő a stroke-os beteget minél előbb megfelelően felszerelt kórházba tudja szállítani.
  

Szervdonáció

• Magyarországon a 49 beérkezett válasz alapján a kórházi intenzív osztályok közül 41-ben van „Agyhalál Megállapító Bizottság”, 27 intézmény pedig saját, a szervdonációval kapcsolatos helyi eljárásrenddel is rendelkezik.
• A válaszoló kórházakból a 2008-as év folyamán összesen 132 donorjelentés történt a Szervkoordinációs Iroda felé (az Iroda adatai alapján a tárgyévben összesen 148 megvalósult szervkivételi riadó volt az országban), és mindössze 6 intézményben haladta meg az agyhalál-észlelések száma a 10-et.
  
• Az intézmények 29 olyan esetet jelentettek, amikor nem tudott megvalósulni a szervdonáció családi tiltakozás miatt, ehhez a jelenséghez azonban hozzájárulhat az is, hogy csak 21 intézmény rendelkezik donációval kapcsolatos előre elkészített általános ismertető anyagokkal.
  

Járóbeteg-ellátásra vonatkozó mutatók

Várakozás, betegirányítás

• Az automatizáltság, informatikai támogatás hiánya tetten érhető a járóbeteg-ellátók betegirányítással kapcsolatos válaszaiban is.
• A kérdőívet visszaküldők valamennyien (339 telephely) válaszoltak az előjegyzési rendszert vizsgáló kérdésre, közülük 13% azonban semmilyen fejlett módszert (telefont, internetet vagy háziorvosi integrált rendszert) nem használ az előjegyzéshez.
  
• A rendelési időknek 12%-a esik munkaidőn kívülre, ez valamivel magasabb a 2008-as 10%-os aránynál.
  

Kiegészítő szolgáltatások

• Gyógyszertár, gyógyászati segédeszköz és optikai szaküzlet mindössze a telephelyek harmadában található, míg nyilvános telefonállomással és büfével a szakrendelők fele rendelkezik.
• Akadálymentesítettség terén valamivel kedvezőbb képet találunk, mint a kórházakban: 62% teljesen akadálymentesített.
  
• Nincsen díjfizetési szabályzat a szakrendelők 16%-ában; 8% esetében pedig - bár van ilyen szabályzat - az a betegek számára nem érhető el. A leletek fénymásolásáért a szakrendelők 40%-ában kell fizetni, országos átlagban 125 forintot A/4-es oldalanként.
  
• Digitalizált felvételeket (CD-n, DVD-n vagy pendrive-on) az intézmények fele ad ki a betegeknek, az első példányért jellemzően nem kérnek külön térítési díjat, és egyes intézményekben még az adathordozó költsége sem terheli a beteget.
  

Terhesgondozás

• A terhesgondozást végző járóbeteg-ellátók mindössze 18%-ban biztosítanak játszósarkot, és 52%-ban található pelenkázó a váróban.
• A szülésfelkészítő előadássorozatok 62%-a kezdődik munkaidőn túl, azaz délután 4 után, illetve hétvégén. A szülésfelkészítő tanfolyamok 91%-a ingyenes.
  
• Ultrahang-diagnosztika a terhesgondozást végző járóbeteg-ellátóknak csak 90%-ában érhető el (az elfogadható érték 100% lenne).
  
• A terhesgondozók 15%-a nem ad semmilyen képi anyagot a várandós nőnek az ultrahang-vizsgálatról; mindössze 7%-uk tárolja a vizsgálat teljes képi anyagát, és 74%-uk egyáltalán nem tárol semmilyen képi anyagot.
  

Mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció)

• A mesterséges megtermékenyítéssel kapcsolatos kérdőívet kitöltő és beküldő nyolc intézmény között található egy, az OEP-finanszírozáson kívül eső intézmény is.
• A mesterséges megtermékenyítési ellátások közül a lombikbébi-program esetében releváns az embriók fagyasztva tárolása. A fagyasztva tárolás négy szolgáltató esetében ingyenes, három szolgáltatónál a tárolás teljes időtartamára térítésköteles; egy szolgáltató csak meghatározott ideig biztosít térítésmentes tárolási lehetőséget.
  
• A beteg tájékoztatása a lombikbébi-program során beültetett embriók számáról a válaszadó telephelyek 38%-ában írásban történik a betegtájékoztató részeként, 75%-uknál a betegdokumentáció is tartalmazza, illetve ugyanekkora arányban a zárójelentés is - azaz az írásbeli nyomonkövethetőség alapvetően adott.
  
• Az eljárás - a gyógyszerköltségeket is ideértve akár több százezer forintos - várható költségeiről szóló tájékoztatás a válaszadók 63%-ánál írásban is megtörténik, a többi esetben viszont kizárólag szóban.
  
• Pszichológiai segítség két válaszadó intézményben vehető igénybe külön térítés nélkül, térítés ellenében három intézményben, és egyáltalán nem áll rendelkezésre ilyen jellegű szolgáltatás további három intézményben.
  

A kórházak, rendelők minőségi mutatóiról bővebben a www.ebf.hu oldalon, az Indikátorrendszer 2009 rovatban olvasható.