Egyes tápanyagok hatása a szemre

Antioxidánsok
Az antioxidáns hatású táplálék összetevőknek kiemelt szerepe jut a szem egészségének megőrzésében. A szembe ugyanis nagyon sok fény jut, és a fényben található UV sugárzás olyan lebontó folyamatokat indít el, amelyek káros oxidáló anyagokat, ún. szabad gyököket eredményeznek. Ezek a szabad gyökök károsítják az ideghártyát, és visszafordíthatatlan látásromlást, vagy akár vakságot okozhatnak. Jelenlétük bizonyítottan szorosan összefügg a szürkehályog és az időskori makuladegeneráció kialakulásával. Az antioxidáns vegyületek éppen ezeknek a káros szabad gyököknek a hatását küszöbölik ki, ezért védő hatást fejtenek ki a fenti szembetegségek ellen. Lássuk most az egyes antioxidánsokat!

Karotin-származékok
Ezek a sárga vagy vörös festékanyagok kiváló antioxidánsok, és a látáshoz nélkülözhetetlenek. Az A-vitamin előanyagai. A-vitamint állati forrásból „készen” is kaphatunk, vagy bizonyos karotin-tartalmú növényi táplálékokból szervezetünk állíthatja elő. Az A-vitamin alapvető fontosságú a szem egészséges működéséhez, hiányában farkasvakság, azaz az éjszakai látás romlása jöhet létre, amely kezelés nélkül a szem kiszáradásához, a szaruhártya kifekélyesedéséhez és akár vaksághoz is vezethet.
Kiváló A-vitamin források a tőkehalmáj-olaj, a máj, a sárgarépa, a vaj, a burgonya, a kelkáposzta. (A dohányzás és az alkoholfogyasztás csökkenti a szervezet számára hasznosítható A-vitamin mennyiségét, ezért ilyenkor még többet kell fogyasztani A-vitamin tartalmú élelmiszerekből.)

Legújabban két karotin-származék, a lutein és a zeaxantin szerepére derült fény az időskori makuladegeneráció és a szürkehályog megelőzésével kapcsolatban. Ez a két anyag felel a szem éleslátásért, a sárgafolt - orvosi nevén makula - védekező rendszerét alkotó pigment sűrűségéért. Részben az étrenddel, és esetleg étrend-kiegészítők formájában lehet biztosítani a szervezet számára szükséges mennyiséget.
Nagy mennyiségben tartalmaznak luteint és zeaxantint a zöld színű, leveles zöldségek, mint a spenót vagy a káposzta, de a brokkoli, a borsó, a kelkáposzta, a kelbimbó, a kukorica és a tojássárgája is jó források. Ezekből az ételekből tanácsos minél többet fogyasztani nyersen vagy párolt formában. (Naponta legalább szükséges 6 mg-nyi luteint pl. 5 deka spenót fedezi.)

C-vitamin
Ez a vitamin kétféle módon is hozzájárul a szem egészséges működéséhez:

• egyrészt antioxidánsként véd a szürkehályog és az időskori makulabetegség kialakulása ellen,
• másrészt csökkenti a szem belső nyomását, így véd a zöldhályog ellen is, illetve enyhíti a már kialakult betegség súlyosságát.
  

Nagy mennyiségű C-vitamin található a zöldpaprikában, a citrusfélékben, a kelkáposztában, a brokkoliban, az eperben és a málnában. Legideálisabb nyersen fogyasztani ezeket a gyümölcsöket, zöldségeket, mert főzéskor a magas hőmérséklet hatására jelentősen csökken az élelmiszerek vitamintartalma.

E-vitamin
Feltehetőleg kiemelkedő szerepe van a szürkehályog és a makula időskori megbetegedéseinek megelőzésében.
A napraforgó magja, a mandula, a mogyoró és az amerikai mogyoró tartalmaz nagy mennyiséget belőle. Sok E-vitamin található továbbá a teljes kiőrlésű gabonákban, növényi olajokban, és a tojásban is.

Cink
Ez egy ásványi anyag, szerepe van az A-vitamin hasznosításának folyamatában és a szabadgyökök elleni küzdelemben. Segít megelőzni a makula betegségeit és a farkasvakságot. Különféle húsokban, halban, tejtermékekben, teljes kiőrlésű gabona-félékben található nagy mennyiség belőle.

Szelén
Ez is egy ásványi anyag, amely segít a szervezetnek hasznosítani az antioxidánsokat. Mogyoró, élesztő és a tenger gyümölcsei (pl. kagyló) tartalmaznak sok szelént.
Esszenciális zsírsavak
Az antioxidánsok mellett más táplálék összetevők is hatással vannak a szem működésére. Az esszenciális - a szervezet számára feltétlenül szükséges, de csak kívülről bevihető - zsírsavak egyik típusa, az ún. omega-3 zsírsavak nagyobb mértékű bevitele kedvező hatással jár, mivel védhet a szemszárazság, és valószínűleg az időskori makuladegeneráció kialakulása ellen is. Ezek a zsírok általában hidegvízi halakban (például tonhal, lazac, pisztráng, hering) és a dióban találhatóak meg, és sokszor „jó zsírsavaknak” is nevezik őket. Ezzel szemben a növényi olajokban és különböző állati húsokban előforduló omega-6 zsírsavak nagyobb arányú fogyasztása növelheti a fenti betegségek kialakulásának kockázatát. (Nem mindegy azonban, hogy milyen fajta olajat használunk. Sajnos éppen a legelterjedtebb és legtöbb ember számára elérhető napraforgó olaj tartalmazza a legtöbb omega-6 zsírsavat, a tökmag- illetve az olívaolajban ennek csak töredéke található meg). Jelenlegi táplálkozási szokásaink mellett viszonylag kevés omega-3 zsírsav jut a szervezetünkbe, omega-6 típusból viszont feleslegesen sokat fogyasztunk. Tanácsos lenne hetente legalább 15 deka halat elfogyasztani, és emellett törekedni kellene az omega-6 zsírsavak bevitelének csökkentésére is.
Telített zsírsavak és cukor
A telített zsírsavak bevitelét szintén érdemes lenne korlátozni, akárcsak a cukor-fogyasztást. Utóbbinak cukorbetegségben szenvedők kezelésében kiemelkedő szerepe van. Bármilyen súlyosságú cukorbaj esetén pontos diéta betartására (is) szükség van a vér cukorszintjének normális értéken tartásához. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a cukorbetegség hosszú távon nem megfelelően kezelve többek között a szem károsodásához is vezethet. Érdemes tudni továbbá, hogy a magas vércukorszint növeli a szürkehályog és a zöldhályog kialakulásának kockázatát is.
Folyadék
A megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztása számos szempontból fontos része az egészséges táplálkozásnak. Ami a szemre gyakorolt hatást illeti, napi 1,5–2 liter folyadék megivása jótékonyan hat a szemlencse anyagcseréjére, csökkentve a szürkehályog kialakulásának kockázatát. A szemszárazság tüneteinek enyhítésére is fontos a sok folyadék bevitel. Zöldhályogban szenvedőknek viszont érdemes a napi szükséges folyadékmennyiséget több kisebb adagra elosztva elfogyasztani.

Szemfenék meszesedés

A látóidegsejtek folyamatos regenerációjához a szem intenzív anyagcseréjére, ehhez pedig sok oxigénre van szükség, ezért a szem érfalai a szervezet oxigénben leggazdagabb szövetei. Ugyanakkor a fény és az oxigén a szerves anyagok oxidatív bomlását okozhatja. Hogy az „oxidatív stressz” a lehető legalacsonyabb maradjon, a látósejteket és az azt körülvevő szöveteket elegendő antioxidánssal (szabadgyök-lekötővel) kell ellátni.

Legfontosabb szerepe itt az E vitaminnak (tokopherol) és a C-vitaminnak van. Ez utóbbi fontosságát mutatja, hogy a szervezet más véredényeivel összehasonlítva a szemben 30-40-szeres koncentrációban van jelen. Ha a szem antioxidánsokkal való ellátása - ide tartoznak a lutein és zeaxanthin karotinoidok is - nem megfelelő, akkor túlsúlyba kerül a nem kívánatos fény-oxigén reakció. Oldhatatlan lerakódások (lipofuchsinok) keletkeznek, amelyek a látómező 20 %-át elfoglalhatják vagy a retinában mint druzen lerakódnak, mindkettő AMD-re utal.

Az éleslátás központjának (fovea) helyzete különösen kritikus, mert ott óriási számú látóidegsejtet kell ellátni, de, hogy a látásélességet ne zavarja, az ellátó véredényrendszer nagyon szűk. Tartalékok tehát alig vannak, ezért különösen idős embereknél nő meg a makuladegeneráció kialakulásának veszélye.

A fény által kiváltott károsító reakciók kivédésére a szemnek teljes funkciójú vérellátásra van szüksége. Nem meglepő, hogy dohányosok és szívkoszorúér betegek körében az AMD kialakulásának veszélye jóval nagyobb, hiszen ezekben az esetekben épp a kis vérerek ellátása redukált. Az egészségesebb táplálkozás és életvezetés ezen személyek esetében a szemre is kedvezően hat. Mindenesetre megfelelő táplálkozással vagy étrend-kiegészítő adagolásával elegendő antioxidánst kell a vérbe juttatni.

AMD, sárgafolt elfajulás

A korfüggő sárgafolt elfajulás (age-related macular degeneration - AMD) az idősek körében a vakság egyik fő oka. Egy a Tufts-egyetemen lefolytatott vizsgálat szerint egyes szénhidrátban gazdag, azaz magas glikémiás indexű ételek hozzájárulhatnak a betegség kialakulásához.

A sütemények, más édességek, a fehér kenyér és a cukrozott ételek köztudottan összefüggésben vannak a diabétesz, a szív- és érrendszeri betegségek és egyes rákfajták kialakulásával. Az új vizsgálatban 4099-en vettek részt, életkoruk 55-80 év volt, egyikük sem volt cukorbeteg. Azoknál, akik a glikémiás index szempontjából a felső egyötödbe tartoztak, több mint 40 százalékkal volt magasabb az AMD kockázata, mint az alsó egyötödbe tartozóké.

A kapcsolat természete még nem ismeretes, de a kutatók valószínűnek tartják, hogy a magas vércukorszint árt a retinának és a szem hajszálereinek, és a sok szénhidrátot tartalmazó ételek gyulladást válthatnak ki. A kutatók hangsúlyozzák, hogy nem állapítottak meg közvetlen oksági összefüggést, és hogy az életkor és a dohányzás még nagyobb kockázatot jelent.

Diabéteszes retina

Az időskori látásromlás (vagy akár vakság) egyik gyakori oka a szem sárgafoltjának a degenerációja. A Wisconsini Egyetem egyik kutatócsoportja szerint a folyamat azonban rendszeres testmozgással legalábbis lassítható.

A sárgafolt (makula) a retina fényérzékeny sejtekben leggazdagabb része, az éleslátás helye, időskorban gyakran károsodik és vezet vaksághoz.

Két formája létezik:

• az ún. száraz változat, amelynek során a retina egyes rétegei megvastagodnak, mert bizonyos anyagcseretermékek lerakódnak, eltorzítva ezzel a retinát.
• az esetek kb. egy tizedében azonban (nedves forma) sárgafoltba új véredények nőnek, amelyek azonban könnyen sérülnek és gyakran vér szivárog belőlük a retinába. A betegség kezelésére kevés lehetőség van, ezért a szakemberek is a megelőzésre koncentrálnak.
  

Az amerikai kutatók nagyszabású, 15 évig tartó ez irányú vizsgálatot végeztek, 4000, 43 és 86 év közötti férfi és nő részvételével. A vizsgálat alanyainak részletes szemészeti vizsgálatát 5 évente végezték el, illetve kérdőívek segítségével derítették fel életviteli szokásaikat is. Rendszeres testmozgást (legalább heti három alkalom) csak a résztvevők negyede végzett, azonban ez kedvező hatást gyakorolt a makula nedves formájú károsodására. Körükben a betegség előfordulása hetven százalékkal alacsonyabb volt, mint a mozgásszegény életmódot folytatók közt. Az összefüggés akkor is fennállt, ha figyelembe vették a sárgafolt károsodásának egyéb okait is (pl. magas koleszterinszint vagy az életkor).

A kutatást vezető Dr. Knudtson szerint a védő hatásért a testmozgás, vérerek falára gyakorolt kedvező hatásai a felelősek, mert az érfalak elváltozásainak komoly szerepe van a betegség nedves formájában. A szakember szerint ugyancsak kedvező hatású lehet még a megfelelő táplálkozás, illetve a dohányzás elkerülése.

Szemfenék hipertonia, magas vérnyomás

A belgyógyász kollégák számára a legtöbb konziliárusi segítséget a magas vérnyomás (hipertónia) szemfenéki stádiumának meghatározásában adják a szemészek.

A hipertónia kezdetén csak finom érelváltozások láthatók a szemfenéken, bizonyos helyeken érszűkületek jelentkezhetnek, amelyek a kezdeti szakaszban a vérnyomás rendezése után még visszafejlődhetnek. Később ezek a tünetek fixálódnak, azaz a vérnyomás normalizálódása után sem fejlődnek vissza.

A hipertónia korai és még kezelhető stádiumaiban csak az ereken találunk elváltozásokat, későbbiekben a látóhártya (retina) szövetére, illetve a látóidegfőre is ráterjedhetnek a tünetek.

Az értüneteket elsődleges tüneteknek nevezzük, a retinális tüneteket másodlagos, azaz következményes tüneteknek.

Az elsődleges tünetek kialakulásában a retina arterioláinak (odavezető kiserek) ellenállása játszik szerepet, vagyis az arteriolák összeszűkülnek, ezzel szemben a vénák (elvezető kiserek) tágulatokat mutatnak. Azokon a helyeken, ahol a vénák és az artériák találkoznak, közös kötőszöveti hüvellyel rendelkeznek, ezért az arteriolákban lévő magasabb vérnyomás a vénák falát összenyomja, a kereszteződés helyén úgy látszik, hogy a vénák „összenyomódnak”.

A magas vérnyomásban előforduló jellegzetes kereszteződési tünetek.

Enyhébb esetekben a véna ki tud térni ez elől, ám amennyiben még magasabb értékre áll be a nyomás, a kereszteződés mögötti vénaszakaszban pangás alakul ki, azaz a vér nem tud elvezetődni, ezért a vér „kipréselődik” az érfalból, a retinában vérzések (sötétpiros foltok) keletkezhetnek.

A másodlagos tünetek során természetesen a retina szövete is károsodik, s a belgyógyász figyelmét azonnal felhívják, hogy hasonló, párhuzamosan futó károsodásokat lehet felfedezni a vese szövetében is. A szemfenéken fehéres, puha, „gyapottépésszerű” gócokat figyelhetünk meg, amelyek oka, hogy az érintett területeken az arteriolák elzáródhatnak és itt finom kiesési tünetek, azaz mikroinfarktusok keletkeznek a retinában. Ezek a gyapottépésszerű gócok általában nem nagy kiterjedésűek, de ha sok van belőlük, komoly keringéskárosodásra utalnak.

Az éleslátás helyének területe körül kemény degenerációs gócok jelenhetnek meg.

Ezeknek:

• a széle éles határú, sárgás színű,
• bennük koleszterinkristályok, zsírok rakódhatnak le,
  
• jellemző kör alakú gyűrűt vagy csillagformát vonnak az éleslátás helye köré,
  
• s szintén szöveti elhalásra utalnak.
  

Magas vérnyomásban vérzések jelenhetnek meg a szemfenéken, amelyek a krónikus pangás jelei. Ha a vénák falában kialakuló nyomás meghaladja az érfal ellenállását, a vér kipréselődik az érből. Attól függően, hogy milyen mélységben történik a vérzés, más és más alakú lehet. A mélyebb retinarétegekben keletkező vérzések gömb alakúak, nehezen szívódnak fel, a felszínesebbek az idegrost-réteg állományában keletkeznek, szerkezetük csíkolt, úgy mondjuk, hogy lángnyelvszerű. Az utóbbiak könnyebben szívódnak fel.

Magas vérnyomás végstádiumában:

• a szemfenéki pangás a látóidegfőre is kiterjed,
• a normálisan a környezetéből nem kiemelkedő, éles határú, sárgásfehér látóidegfő határa elmosódottá válik, környezetéből több milliméternyire kiemelkedhet, színe megváltozik (a pangás és a vérzések miatt vörössé válhat), környezetében nagy kiterjedésű, lángnyelvszerű vérzések alakulnak ki.
  

Ez az állapot szükséghelyzetet jelent, mert természetesen a vesében és az egyéb szervekben is ilyen súlyos a mikrokeringés zavara. Szerencsére ennyire súlyos szemfenéki képpel csak ritkán találkozik a gyakorló szemész.

Az öt elemtan és a szem

A kínai filozófia az öt elemtan, azaz az öt elem szerint működik, a természetes életenergiánk áramlása. Az életenergia a QI, nem más, mint az életerő.

A Qi áramlásának zavarai
A Qi áramlásának zavarai, ha hosszú ideig nem működnek jól, először tünetet, később betegséget okoznak. A tünetek mindig figyelmeztető jelként jelzik az energiaáramlás hibáit, mintegy felhívják a figyelmet arra, hogy figyeljünk oda magunkra, mert valamit elrontottunk az életvitelünkben vagy a táplálkozásunkban, ezért a szervezetünk jelez.

Az öt elemtan szerint a szervezet funkcionális müködését az elemek közötti energiacsere, vagy energiablokk szabályozza. A kínai filozófia minden elemhez szerveket rendel, helyesebben szerv párokat. Ezek a szerv párok a Yin-Yang párok azaz üreges és tömör szervek, amelyek egymást kiegészítve tudnak jól működni.

A Qi energia a meridiánokban kering, és minden szervnek van egy energia csatornája, meridiánja, amely meridián valamelyik szerve nyílik, és ennek a szervnek a működését nagyban befolyásolja. Természetesen van eredő, kezdő pontja is.

Melyik is ez az öt elem?

A Fa elem - A fa elemhez tartozó szervek - a máj és az epehólyag. A máj a tömör szervet képviseli, az epehólyag az üreges szervet.
A fa elem szervei képezik a szervezet nagy laboratóriumát, ahol az elfogyasztott élelmiszerek elemzése folyik.
A máj meridián a szemre nyílik, és befolyásolja a látás minőségét a máj Qi állapota.
Ezek után azt gondolom, hogy világossá vált, mindenki számára, hogy a táplálkozásnak mi köze van a látásunkhoz. A látásunkat nagyon befolyásolja az általunk elfogyasztott élelmiszer.
Ezt a kínaiak már évezredek óta tudják, de a nyugati medicina, azaz az orvostudomány is egyre többet kezd foglakozni az egészséges táplálkozás kérdésével.

Nem véletlen, hogy cikkek jelennek meg a lutein, zeaxanthin, karotin látásra gyakorolt jótékony hatásáról. Az sem véletlen, hogy nagyon sok anyagcsere betegségnek szemészeti tünetei vannak. Ne említsek mást, csak a cukorbetegséget, vagy a pajzsmirigy betegséget.
Természetesen a magas vérnyomásnak, amit kezdeti stádiumban lehet táplálkozással is szabályozni, szintén vannak szemfenéki jelei.

A teljesség igénye nélkül, csak rá szeretnék arra világítani, hogy a látásunk minősége és az elfogyasztott táplálékok között igenis komoly összefüggések vannak.

A Szemtrénernek egy optikai reflexológiai módszer áll a rendelkezésére, amit úgy hívnak, hogy „Íriszdiagnosztika”.

Ez nem a hagyományos értelemben vett diagnózist jelenti, hanem a szervezet funkcióköreinek elemzését. Érthetőbben a szervezet QI áramköreinek a figyelését, a figyelmeztető jeleit, intéseit.

Az íriszen látható elváltozásoknak sok esetben nincs is anatómiai hátterük, hiszen abban az esetben, ha még nem alakult ki az anatómiai elváltozás, csak a funkcionális egyensúly bomlott meg, akkor is ad jelzést a szervezet a reflexterületein.
Máj funkció zavar és látási panaszok
A máj funkció zavarai után egy bizonyos idővel megjelennek a látási panaszok is.
Amikor erre felfigyeltem, akkor kezdtem a betegeim anamnézisére is odafigyelni.
Nagyon sok esetben kiderült az anamnézisből az epekövesség vagy egy korábban lezajlott májgyulladás. Érdekes lenne ezeket az összefüggéseket tudományosan is figyelni és feldolgozni, hiszen ez csak a kínai filozófia alapján történt.

Mindenesetre én nagyon fontosnak tartom a táplálkozást a látás karbantartása miatt, és nagy figyelmet szentelek rá, azoknál a pácienseimnél, ahol az anamnézisből ki is derül a fa elem energetikai gyengesége, netán egy háttér betegség a máj-epehólyag rendszeren.

A cikksorozat további részei:

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 1.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 2.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 3.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 4.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 6.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 7.