A lakosság közel 2%-a érintett rovarcsípés-allergiától. Gyakorisági szempontból nem jellemző, hogy a felnőtteknél fordul-e elő  sűrűbben a túlérzékenységi reakció, leginkább azt kell szem előtt tartanunk, hogy a gyermekek a megfelelő ismeretek hiányában sokkal nagyobb veszélynek vannak kitéve a rovarokkal való találkozás alkalmával.
Mivel elegendő információval laikusként ritkán rendelkezünk ezen a területen, a Budai Allergiaközpont ( www.allergiakozpont.hu) szakemberei naprakész tájékoztatást adnak az olvasóknak, s felhívják a figyelmet azokra a tényezőkre, melyek ismeretében az érintettek felkészülten és higgadtan kezelhetik a rovarcsípés okozta tüneteket.

Csípést okozhat szúnyog, darázs, méh, bögöly, pók, hangya, kullancs vagy medúza. A leggyakoribb, allergiás reakciót okozó rovarok a méhek és darazsak.
A különböző rovarok csípését tekintve vannak eltérések, amelyeket fontos ismerni.
A méhek, poszméhek akkor csípnek, ha izgatottak, mérgük tavasszal a legerősebb. A méhek a csípéshez a potrohuk végén található, méregzsákkal rendelkező fullánkjukat használják. A támadás során ez a testrész kiszakad a méh testéből, a rovar emiatt elpusztul. Éppen ezért a méh csak védekezésből, végveszélyben támad. Ilyen lehet, ha veszélyben érzi otthonát, táplálékát, életét (pl. rálépünk).
A darazsak és a lódarázs fullánkja nem marad a bőrben, ezért többször is szúrhatnak. Ezek a rovarok gyakran agresszívek, akkor is támadnak, ha nem izgatottak, különösen késő nyáron és ősszel. Mérgük kémiailag aktívabb vegyületeket tartalmaz, ezért az allergiás reakciók súlyosabbak, különösen a lódarázs esetében, ahol a méreg mennyisége is nagyobb.
A rovarcsípés-allergia estében igen fontos elkülöníteni, mi számít a csípésre adott normális reakciónak és mi allergiának, ugyanis a különbség ismerete megelőzheti a felesleges aggódást.

Normális válaszreakció
A normális reakció lehet helyi, vagyis viszketés, fájdalom, vörös duzzanat a csípés helye körül , illetve kiterjedt, a csípésen túlterjedő (pl. a bokán történő csípés esetén beduzzadhat az egész láb. Noha ez ijesztőnek látszik, ez is normális válasz.)
Az általános reakciókat nem allergia okozza, hanem a méregben lévő toxinok. Azonban ilyenkor is felléphet életveszélyes állapot, ha az embert a nyelvén vagy a torkában szúrja meg a rovar, mivel a helyileg kialakuló duzzanat, gégeödéma elzárhatja a légutakat.

Allergiás válaszreakció
Az első alkalommal még nem alakul ki a túlérzékenységi reakció, az ellenanyag termelődéséhez a szervezetnek többször kell találkoznia az allergénnel. Allergiás reakció kialakulása a szakmájukból adódóan méhekkel foglalkozóknál (méhészeknél) gyakoribb.
Az allergiás válaszreakciónál az egész szervezet részt vesz a gyulladásos folyamatokban. Enyhe esetben „mindössze” az egész testre kiterjedő viszketés, csalánkiütés és vizenyő léphet fel, mely lazább szövettel bíró testrészeken (pl. ajkak) kifejezettebb lehet.
Súlyos esetben a bőrtüneteket más szervrendszerek – keringés, idegrendszer, vese, emésztőrendszer, légzőrendszer – válasza is kíséri. Így szapora szívverés, vérnyomásesés, zavartság, hányás, hasmenés, eszméletvesztés, sokk alakulhat ki. Ezen tünetegyüttest anafilaxiának nevezzük. Kialakulása akár pár perc alatt is megtörténhet, bár néha órákat is igénybe vehet. Ha 24 órán belül nem kezdődik el, akkor már azután sem kell tartani a jelentkezésétől.
Noha ez a súlyos allergiás reakció nem gyakori, 10 percen belül szívleálláshoz, eszméletvesztéshez vezethet, így legsúlyosabb formában a csípés hatása akár halálos is lehet.

Kivizsgálás – allergia vagy sem?
Az allergia kimutatása vérből való ellenanyagszint meghatározásával történik, amit allergológus szakorvos végezhet. Ha beigazolódik az allergia, mindig legyen a betegnél adrenalin injekció!
A kivizsgálás azért nagyon fontos, mert valódi allergia esetén a beteg folyamatos életveszélyben van. A kivizsgálás célja megállapítani, hogy valódi allergiáról van-e szó, és ha igen, akkor a túlérzékenység méh- vagy darázsméreggel szemben áll-e fenn. Aki az egyik rovar csípésére allergiás, az a másikéra legtöbbször nem az.

Mit kell tennünk rovarcsípéskor?
A csípés után annak helyén marad a kampós fullánk a mérget tartalmazó hólyaggal, amelyből a méreg folyamatosan szabadul fel helyi és általános reakciókat kiváltva. Ezért ajánlatos a fullánk mielőbbi eltávolítása, mert a bennmaradt fullánk még 10 percen át mérget juttat a bőrbe.

A legjobb módszer a körömmel való kikaparás. Nem szabad azonban rányomni a fullánkra, mert az csak fokozza a méreganyag kiszabadulását a zacskójából. Ne próbáljuk tehát kihúzni, mert a méregtömlőt összenyomva így is még több méreg kerül a bőrbe.

A rovarcsípés okozta allergiás reakció kezelése adrenalin injekcióval történik. Az adrenalint beadhatja maga a beteg is (öninjekciós készülékkel). Az adrenalin legtöbb esetben elégséges a tünetek megfékezéséhez.
Bizonyos esetekben azonban az adrenalin kezelést ki kell egészíteni intenzív terápiával, mint oxigén, infúzió, és egyéb kezelési módok. Az állapot stabilizálását követően legalább egy napig szükséges orvosi felügyelet alatt maradni.
Fontos, hogy a tünetek észlelésekor azonnal kérjen orvosi segítséget, vagy hívjon mentőt!
A bizonyítottan rovarcsípés allergiában szenvedő betegek mindig hordjanak maguknál adrenalin injekciót! Súlyos allergia esetén soha nem szabad egyedül túrázni, vitorlázni, úszni, illetve egyéb tevékenységet tölteni a szabadban.
A fertőtlenítés történhet pl. jódoldattal, de érdemes hűsítő krémet kell használni, száraz, steril kötéssel. Ha duzzanat jelentkezik, érdemes jéggel, hideg borogatással hűsíteni, s ha a csípés a kézen történik, távolítsunk el minden gyűrűt és karkötőt magunkról! Mindig tartsuk készenlétben a gyógyszereket, kalcium pezsgőtablettát és szükség esetén sürgősen alkalmazzuk őket (autoinjektor, antihisztamin, kortikoszteroid).
Még a nem allergiás családtagok is nyaraláskor és kiránduláskor vigyenek magukkal antihisztamin tablettát, illetve csomagoljunk a táborozó gyermeknek (háziorvossal feliratható), és csípés esetén azonnal vegyük be.

Tartós kezelés
A rovarcsípés tartós kezelésének legjobb módszere a csípés elkerülése.
A rovarcsípés allergia esetén igen hatékony hosszú távú kezelési mód az immunterápia. 97%-ban képes megelőzni egy következő csípéskor a súlyos allergiás tünetek kialakulását. Az immunterápia leggyakrabban alkalmazott formája a subkután injekció, amikor az allergént fecskendezik be a bőr alá fokozatosan emelkedő dózisban. A kezelés nem veszélytelen, súlyos allergiás reakció léphet fel, azért csak fekvőbeteg intézményben javasolt. Biztonsági tartalékként még az immunterápiában részesülő betegnek is érdemes állandóan magánál tartani adrenalin önbefecskendezős injekciót.

Jó tanácsok, hogyan lehet elkerülni a rovarcsípést
Ha a rovarcsípésre allergiás beteg rászánja magát egy kirándulásra, nyaralásra, körültekintően kell megtervezni a szabadban töltött időt, nehogy az eredeti úti cél helyett egy orvosi rendelőben, súlyosabb esetben a kórház intenzív osztályán kössön ki.
Különösen nagy veszélynek vannak kitéve a gyerekek, akik felügyelete ránk, felnőttekre hárul, ezért különös gonddal kell ügyelnünk rájuk a szabadban tartózkodás alatt!

• Tanuljuk meg felismerni, és soha ne bolygassuk a rovarok fészkét. A ház körüli fészkek, öntözőkannák, egyéb nedves helyek rendszeres rovarirtását bízzuk rovarirtó szakemberre.
   
• Ne járkáljunk mezítláb a fűben (a méhek szívesen tartózkodnak a lóherén), a kerti munkák során legyünk óvatosak.
   
• Ha a rovar a közelben van, inkább menjünk arrébb és ne próbáljuk meg hadonászva elkergetni. Ha bőrünkre száll, ne üssük agyon, hanem finoman seperjük le, vagy türelmesen várjuk meg, amíg elszáll.
   
• A rovarriasztó szerek legtöbbje a szúnyog, bögöly ellen hatékony, de nem ijeszti el a méheket és a darazsakat.
   
• A méhek és a darazsak gyakran belemásznak a korábban kinyitott és akár csak kis időre is félretett dobozos italokba, vagy az épp nem fogyasztott ételekbe; innen a szájüregbe jutva súlyos következményekkel járó csípést okozhatnak.
   
• Kerüljük az erős illatok használatát (parfümök, naptejek, olajok, hajlakk), mert ezek vonzzák a rovarokat. Ne viseljünk élénk színű, virágmintás, bő és lenge ruhákat.
   
• A hálószoba ablakát nappal tartsuk zárva, a lakás ajtóin, ablakain pedig használjunk szúnyoghálót.
   
• Nem javasolt gyümölcsöt, szőlőt termeszteni közvetlenül a ház közelében