A body mellé nem kell repülősó
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-05
Lehet bőr, lakk, latex, akár lágy selyem, szalagokkal, harisnyatartóval vagy anélkül, szinte mindegy - újra divat a míder. Hogy praktikussága miatt? Vagy mert szexi? Darázsderekat kölcsönöz? Vagy mert akár önállóan, topként is hordható? Ki tudja... a lényeg: a nők bolondulnak érte, ahogy a férfiak is. Már a görögök és a rómaiak is... - így kezdhetjük ismerősen a történelmi fejtegetést, ami igaz. A míder fűzőre emlékeztető ruhanemű. A szó német eredetű.
Már a görög és a római hölgyek is hordtak ilyen alakformáló ruhadarabot még a bő tunika alatt is, igaz, ez közel sem volt olyan (szó szerint) lélegzetelállító, mint majdani utódai.
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
A divattörténet - mely párhuzamosan változott a szépségideállal - azt bizonyítja, bizony túlzásba vitték a használatát a túl szorosra fűzéssel, voltak korok, amikor megemelkedett miatta a repülősó-használat, sőt állítólag még halált is okozott olykor-olykor.
Először fából, majd fémből készült (innen az elnevezés: páncélmíder). A klasszikus míder lényege: nem a ruhadarab követte a test vonalát, hanem fordítva. A legkedveltebb a XIV-XV. században volt. A népszerűségi korszak végén, a XV. században érkezett a halcsont, amit a bálnából „nyertek”. Ekkorra a míder vállpántos, azaz fixebb lett. Oly mértékben megkedvelték a hölgyek, hogy külső darabként kezdték hordani. A magasrangú nők rosszul jártak: nekik kellett a legszorosabbra fűzniük.
A megmentő férfi
A XX. században – ki gondolná? – a férfiak emelték fel szavukat a fullasztó ruhadarab ellen.
Mi több, az orvostudomány is előállt óvó megállapításaival: a ruhadarab viselése komoly károkat okoz a nők szervezetében. Legyengítette a gerincet, a hátizmokat, egy idő után a nők fűző nélkül nem tudták volna tartani magukat. Veszélybe került a tüdő, a máj és a szív. Ráadásul igen korán, mert már hatéves korukban kötelező volt viselniük.
Aztán végül egy híres francia szabász vetett véget az önkínzásnak: megalkotta a rugalmas anyagból készült reformfűzőt.
A mai míderek funkciója mit sem változott, elsősorban alkalmi ruhák alá veszik fel a szebbnél szebb darabokat a nők, karcsúsításra, „pocaklenyomásra”, de a kényelem és az egészség mára már szempont.
Leszorít, csinosít
Ma több formája van. Például a merevített anyagú, mely tökéletesen formálja és tartja a testet. Többnyire vállpánt nélkül készül, hátul szalaggal (zsinórral) és elől vagy oldalt kapcsokkal záródik.
Létezik a bra (long-line brassiere), a hosszított melltartó. Testhez simuló, általában sztreccs anyagból merevítéssel, vagy merevítés nélkül készült felsőrész. A corsolette henger alakú, mely finom testkontúrt ad, méghozzá úgy, hogy a derék, a has és a csípő egyrészes alakformálója. A girdle inkább a csípőt szorítja, könnyű mell alatti fűző elasztikus, vagy gumírozott anyagból. A body egy darabból készül, egyes modelljei az aljuknál szétnyithatók.
Könnyed viseletként, vagy szűkebb ruha alatt az elasztikus anyag révén alakformálóként is hordható, de praktikus is, mert nem húzódik ki az alsó ruhadarab alól. A harisnyatartós változat elegáns, de ritkábban viselik. Deréktól combig érő, általában elasztikus anyagból, pánttal vagy a nélkül készül. Lehet választani!
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Jelentés a családok helyzetéről - 2008.
Következő hír
Hormonális boldogság, óh!
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: