SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Hormonális boldogság, óh!

Szőke Judit [cikkei] - 2008-08-20
Legyen az chilipaprika, csoki, színház, kirándulás, szoptatás, orgazmus, humor... Mind-mind endorfint, azaz boldogsághormont termel az agyban. Ezért újra és újra ismételni akarjuk. De mennyivel egészségesebb, mintha kokainoznánk!
Mi köti össze az olimpiát, a sportot a szoptatással? Találóskérdésnek is jó és a válasz nem is oly nehéz. Kezdjük az elején! Az endorfint szokás boldogsághormonnak nevezni. Az endorfin az agyban termelődik, s olyan, mint a drog, csak pozitív értelemben - nem rombol, hanem jótékonyan hat. Sokszor hallhatjuk, hogy mennyi mindenre jó a mozgás, de azt már kevesebben tudják, hogy a sportolás az egyik út a hormonális boldogsághoz. A mozgás folyamán ugyanis endorfin termelődik, amitől vidámak, felszabadultak, könnyedek leszünk. 

Az endorfin valójában az agyban termelődő neurotranszmitter, és eredetileg a fájdalomérzet csökkentése a dolga, de akár euforikus élményt is képes kiváltani. Ráadásul ez az érzés tartós, akár 12 órán át is fennmarad. Hasonló a hatásmechanizmusa a heroinnak, a kokainnak is, azaz szintén endorfin-termelést váltanak ki, de az örömhöz szerencsére nem csak a tudatmódosító szerek vezetnek. Hálásak lehetünk az endorfinnak, ugyanis neki köszönhetik a szülő nők, hogy elfelejthetik a fájdalmat.

Ez is függőség

Mit tegyünk, ha érezni akarjuk a boldogságot? Például edzzünk! Főleg a hosszútávú, aerob sportok fokozzák az endorfintermelést: ilyenek például a futás, úszás, gyaloglás, tenisz, kardioedzés stb. Ilyenkor a holtpontot elérve, amikor már úgy érzed, nem bírod tovább, a termelődő endorfin elmossa a fáradtságot és a fájdalmat, és tovább tudsz menni. A teljesítmény újra fokozódik, és az agyban is érezhető a változás. Ez a hatás az edzés után órákig is eltart. Mivel a hatás kellemes, egy idő után arra készteti az embert, hogy újra és újra ismételje meg. Szabályos függőség alakulhat ki. 


A pozitív gondolatok is alkalmasak a fájdalomcsillapításra, ugyanis akkor is beindul az endorfin-termelés.
 Meglepő, de állítólag igaz: a méregerős chilipaprika is igazi függőséget okoz, azonnali endorfintermelést vált ki, ami nem csak helyileg, hanem az egész testben hat. Az ok a fájdalomcsillapítás…
Az endorfin, a szeretethormon olyan varázslatos anyag, amely még arra is képes, hogy a szerelmet felcserélje az elégedettséggel, a nyugalommal. Ez hosszabb párkapcsolatoknál működik. Az érzés abból ered, hogy partnerünket jól ismerjük és biztonságban érezzük magunkat vele. Az endorfin segítségével akár életük végéig is kibírják egymás mellett a párok. Persze, azért néhány más momentumnak is a helyén kell lennie…

És ha már a témánál vagyunk…az orgazmus a legjobb mód… egyenértékű egy óra futással. Már endorfinilag. Kirándulás, színház vagy kiállítás, kulturális élmény olyan pluszt ad az élethez, ami valóban emeli az endorfinszintet. Itt a mozgás, a szabad levegő, illetve a katarzis nyújtja az élményt.

A borzongás is örömforrás?

Ha rossz kedved van, kapj be egy-két csokis- almás palacsintát! Nagy igazság. A csoki jó forrás. Igazán rá lehet szokni. Még jó, hogy a serkentő hatását már pár falat is kifejti. Étcsoki esetén még a kalóriákkal sem lesz nagy gond. A krimik, illetve kifejezetten a horrorfilmek, az extrémsportok, a hullámvasút - a félelem miatt - serkentik az endorfintermelést. Közös tapasztalatunk, hogy nyáron jobb a hangulatunk, mint télen. Vajon miért? Mert a napsütés is serkenti az endorfintermelést. A nevetés is hasonló eredménnyel jár, sőt még az immunrendszert is edzi. Ezért kellenek a viccek, a Humor Harold-filmek. Nézzünk szét a környezetünkben: ugye, hogy a boldog emberek kevesebbet betegek?

Most jöjjön még egy ígért összefüggés. Szoptatás közben az anyában oxitocinhormon termelődik, amely kijuttatja a tejet az emlőmirigyekből, egyúttal növeli a szeretet és bizalom érzését, ezzel biztosítva, hogy a csecsemő szükségletei kielégüljenek. Az oxitocinhormon szoptatáskor boldogsághormon-hullámokat indít el.

Összehangolva kisülnek

A folyamat sokáig töprengésre késztette a kutatókat, mert nagy mennyiségű oxitocinkibocsátására van szükség hozzá. Külföldi kutatók tanulmánya szerint a szoptatás nem csak az oxitocin elválasztásában szerepet játszó, a hipofízisben található agysejteket érinti, de a hormon termelésébe bevonja a dendriteket is. A dendritek feladata normál körülmények között az, hogy az agysejtek közötti kommunikációs csatornákat létrehozzák.

A dendritek bevonása a folyamatba azt eredményezi, hogy a neuronok közti kommunikáció javul, létrejön egy oxitocintermelésért felelős központ, melynek hatására rendszeres időközönként kiáramlik a hormon. "Szoptatás alatt az oxitocinneuronok drámaian összehangolódva, egyszerre sülnek ki" – állítják a kutatók.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja