Tulajdonképpen, ha a kutyánál új élelmiszer elfogyasztása után tapasztalunk azonnali, heveny reakciókat, akkor azt valószínűleg nem allergiás reakció váltja ki, ugyanis az allergenitást kiváltó összetevővel való többszöri találkozás után jelennek meg allergiás tünetek. 

Legtöbbször a marhahús, a csirkehús, a hal, a tojás, a búza, a különféle tejtermékek,  tehát a magas fehérjetartalmú ételek tehetőek felelőssé az allergiás reakciók kialakulásáért. Ritkább esetben okozhat problémát a bárányhús, a sertéshús és a szója, ugyanakkor bármilyen összetevővel szemben is jelentkezhetnek problémák. Az élelmiszer-adalékanyagok szintén összefüggésbe hozhatóak az intoleranciával, ugyanakkor kevés tanulmány született arról, hogy a kutyákban az adalékanyagok milyen reakciókat váltanak ki. Hogy milyen mértékben alakul ki allergia a kutyánál, az elsősorban genetikailag meghatározott. A más allergiában (inhalációs probléma, atópia) is szenvedő kutyáknál sokkal nagyobb a kockázat arra, hogy élelmiszerallergia is kialakuljon náluk.

Az élelmiszerallergia tünetei a többi allergia tüneteihez hasonlóak. Leggyakrabban a kutya egész testére kiterjedő kiütés és viszketés jellemző. Néhány esetben ránézésre azonban nagyon nehéz megkülönböztetni egymástól az inhalációs allergia és az élelmiszerallergia tüneteit. Elsősorban az élelmiszerallergiát javasolt kizárni a két allergia közül, ugyanis ez esetben elég az allergiát kiváltó összetevőt kivenni a kutya étrendjéből. Olyan ételeket javasolt a kutyának adni, amiket már korábban mindenféle probléma nélkül elfogyasztott. Ez a próba elkerülheti azt, hogy a későbbiekben bármiféle drága teszt elvégeztetését vennénk fontolóra. Allergia gyanúja merül fel a következő esetek észlelésénél: kiütés és viszketés a kutya testén, főleg a pofa, a fül, a mancs, a hónalj, az ágyék és a fartő környékére kiterjedően, kellemetlen bőrszag, hámlás, különböző bőrrel kapcsolatos elváltozások, vörös színű dudorok, kiemelkedések, fülgyulladás, hasmenés és hányás. Néha a fülgyulladás az egyetlen tünete az élelmiszerallergiának. A legtöbb kutyánál ugyanakkor a bőrrel kapcsolatos problémák (pl. zsíros bőrgyulladás, bakteriális vagy élesztő eredetű bőrfertőzés, léziók) jellemzőek élelmiszerallergia esetén. Hasmenés mindössze az esetek 10 %-ában jelentkezik. Azoknál a hathónaposnál fiatalabb, vagy hatévesnél idősebb kutyáknál, melyeknél viszketés lép fel, azoknál több mint valószínű, hogy élelmiszerallergiával állunk szemben.

Az élelmiszerallergia megbizonyosodásához diagnosztikai vizsgálatok szükségesek, mellyel ki lehet zárni más hasonló tüneteket produkáló betegségeket is. Az állatorvos fizikálisan is megvizsgálja a kutyát, főleg a bőrét, majd ismertetni kell a kutya eddigi betegségeit, kórelőzményeit, valamint étrendjét. Azoknál a kutyáknál, amelyeknél élelmiszerallergia lép fel, általában nem az újonnan bevezetett étrend okozza a problémát, hanem az az étel, amelyet a kutya már hosszú évek óta fogyaszt. Az eliminációs ételpróba szintén egy módszer lehet arra, hogy megbizonyosodjunk: a kutya valóban a gyanús összetételre/ételre allergiás. Ilyenkor 8-12 héten át szigorúan csak azt az egyféle ételt kell adni neki. Érdemes csak fehérjetartalmú, illetve csak szénhidráttartalmú étrendekkel kísérletezni. Házi és kereskedelmi forgalomban lévő étel is adható, ugyanakkor utóbbinál megnehezítheti a próbát az adalékanyagok jelenléte. Rágótabletták és műkutyaételek (műcsont) kerülendőek ilyen esetben. Ha kiütés, viszketés vagy egyéb panaszok lépnek fel, akkor valószínűsíthető az allergia. A tünetek olykor pár órán belül is jelentkezhetnek, de előfordul, hogy csak 7-10 nap múlva. A próbát addig kell csinálni a különböző étrendekkel, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy mely összetevő okozza az allergiát. Erre értelemszerűen a tünetek megjelenése utal. Az eliminációs ételpróbát megnehezítheti az a tény, hogy a kutyák nem csupán ételre lehetnek allergiások, hanem bolhára is, sőt inhalációs (atópiás) problémával is küzdhetnek.

Ha az élelmiszerallergia fennállása bebizonyosodik, akkor értelemszerűen a jövőben kerülni kell az allergenitást kiváltó élelmiszer-összetevőt. Az antihisztamin-származékok csökkentik a viszketés súlyosságát, ugyanakkor szükség lehet a baktérium, illetve az élesztő által kiváltott fertőzés kezelésére is.

Ha kutyánál már diagnosztizáltak élelmiszerallergiát, és a diéta betartása ellenére is újra bőrrel kapcsolatos tünetek jelentkeznek, akkor lehetséges, hogy valami új allergia alakult ki nála. Ilyenkor újabb vizsgálatokra van szükség annak meggyőződése érdekében, hogy egy másik allergiával állunk szemben, esetleg a kutyának valami más betegsége van. Ilyenkor újabb eliminációs ételpróbára lehet szükség. Ahhoz, hogy ez a vizsgálat sikeres legyen, szigorúan csak a gyanús összetevőt tartalmazó ételt adhatjuk kedvencünknek. Fontos, hogy a család összes tagja betartsa ezt a célzott étrendet, mert csak így válik teljesen bizonyossá, hogy a kutya valóban élelmiszerallergiában szenved-e. Ilyenkor a következő ételek adása kerülendő: bármilyen eredetű csont, disznó füle, körme, illetve a színezőanyaggal ellátott gyógyszerek, vitaminok. Az élelmiszerallergia hátterében feltételezhetően genetikai hajlam is fennáll. A kutyák genetikai szerkezetét vizsgálva úgy tűnik, hogy egy részüknél megvan a hajlam arra, hogy élelmiszerallergia alakuljon ki náluk. 

A legjobb megelőzési/kezelési módszer, ha kedvencünknek a jövőben nem adunk az allergenitást kiváltó ételből. Ugyanakkor ez egyoldalúvá teheti a táplálkozást, tehát jobban figyelnünk kell a kiegyensúlyozott, adekvát táplálkozási szokásokra. A gyógyszerekkel való kezelést minél kevésbé kell előnyben részesíteni.
 
 
Forrás: Márton Márk
www.elelmiszerallergia.hu