SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Megvan a bölcsőhalál lehetséges oka

Faragó Tamás [cikkei] - 2018-07-31
Egy új kutatás eredményei szerint egy génhiba lehet az oka - az izmok ingerlékenységének befolyásolásán keresztül - a bölcsőhalál bekövetkezésének.

Több, eddig csak feltételezhető tényezőt okoltak a bölcsőhalál bekövetkezése miatt: a dohányfüst-expozíciót (passzív dohányzás), a hason altatást - még a túlzott betakarás miatt létrejövő túlmelegedés is szóba jött. Bölcsőhalálról (SIDS) beszélünk, amikor általában 2-4 hónapos kor közötti, látszólag egészséges csecsemők hunynak el előzetes betegség vagy bármiféle tünet nélkül.

Egy, a The Lancet folyóiratban nemrégiben publikált közleményben bizonyos génmutációk és a SIDS közötti kapcsolatra mutattak rá.
 

A vázizomzat egyik fehérjéje, egy nátrium-csatorna kódolásért felelős SCN4A elnevezésű gén mutációja játszhat szerepet a bölcsőhalálban. 

Az izmok ingerlékenységéért felelős nátriumcsatorna működésének a hibája többek között miotóniával (rendellenesség, amelyre az izmok összehúzódás utáni ellazulási idejének lassúsága jellemző), periodikus paralízissel (rohamszerűen jelentkező gyengeség és bénulás), kongenitális miopátiával (születéskor vagy röviddel utána jelentkező izomgyengeség), illetve súlyos izomgyengeséggel (myasthenia gravis) is kapcsolatba hozható. Az SCN4A genetikai variánsai az életveszélyes apnoés (potenciálisan súlyos alvászavar) és laryngospasmusos (légvételi képtelenség) csecsemőknél is kimutathatók.

Az SCN4A mutációk SIDS-ben betöltött szerepének a megismerésére bölcsőhalálban elhunyt csecsemők és kontrollként szolgáló egészséges, a kórtörténetében szív- és érrendszeri-, idegrendszeri-, illetve légzési panaszokkal nem rendelkező csecsemők szövetmintáinak a genetikai elemzését végezték el. Az SCN4A gén genetikai hibája jelentősen gyakoribbnak adódott a SIDS-ben elhunyt csecsemőknél, mint a kontroll-csoportba tartozóknál - derül ki brit és amerikai kutatók The Lancet folyóiratban közzétett eredményeiből.

A SIDS-ben meghalt csecsemőknél 4 esetben (1,4 százalékos arány) igazolták a funkcionálisan hibás SCN4A variáns jelenlétét, míg a kontroll-csoportba soroltak genetikai anyagában egyetlen esetben sem.


Génmutáció mint hajlamosító tényező

Úgy tűnik, hogy az SCN4A ritka genetikai variánsa a NaV1.4 csatorna funkciójának megváltoztatása révén szerepet játszhat a SIDS létrejöttében. Valószínűsíthető, hogy a genetikai hibával rendelkező csecsemők a légzőizomzatuk gyengesége miatt fogékonyabbak és érzékenyebben reagálnak olyan exogén tényezőkre, mint a cigarettafüst vagy a nem megfelelő alvási pozíció. Mindez esetükben hipoxiához vezethet, amire a respiratorikus zavaruk miatt nem tudnak adekvát fiziológiás választ adni.
 

Genetikai teszthez és gyógyszeres profilaxishoz vezethetnek az új ismeretek

A vizsgálati eredmények a jövőben genetikai tesztek bázisát is képezhetik, amiknek elsősorban olyan csecsemőknél lehet jelentősége, akiknek a testvére bölcsőhalálban halt meg. Jelenleg nem áll rendelkezésre profilaktikus (a betegség megelőzésére irányuló) gyógyszer, de a közlemény szerzői ráirányítják a figyelmet a karboanhidráz-gátló acetazolamidra, amit a hegyi betegség tüneteinek a megelőzésére és enyhítésére is ajánlanak, és ami SCN4A mutáció esetén is fokozza a légzés hatékonyságát.

Indexkép: pxhere

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A herecsavarodás okai, tünetei és kezelése - az újszülöttek és a kamaszok nagyobb veszélyben vannak

A herecsavarodás (heretorzió vagy torsio testis) egy ritka, de súlyos állapot, amely leginkább újszülötteknél és a serdülés korai szakaszában járó fiúknál fordul elő, de bármely életkorban kialakulhat. A probléma a herekocsány megcsavarodásával jár, amely a herék vérellátását gátolja. Ez kezelés nélkül a here elhalásához is vezethet.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja