SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Pöszeség 2.

Sólyom Vanda [cikkei] - 2010-03-08
A pöszeségről szóló írás folytatásaként, ez a cikk azon tanácsokat tartalmazza, amelyekkel egy szülő segítheti beszédhibás gyermekét.

Mit tehet a szülő pösze gyermeke segítésének érdekében?

A gyermek beszédfejlődése során mindvégig elengedhetetlen a szülők támogatása. Fontos, hogy ösztönözzük gyermekünket hangadásra, majd később a beszédre is.

Amikor egy gyermek elkezd beszélni, természetes, hogy eleinte a hangokat torzan, pontatlanul ejti, ezt nevezzük élettani pöszeségnek. Ennek oka az izmok fejletlenségében, az artikulációs mozgások ügyetlenségében keresendő. Ebben az időszakban fontos, hogy a szülő semmiképp ne utánozza a pösze beszédet, ne tartsa ezt aranyosnak és követendőnek. Ellenkezőleg, segítse gyermekét a helyes ejtésben. Lényeges momentum, hogy ezt a segítséget ne erőszakoljuk rá a gyermekre. Nem kell, hogy minden percben azt érezze, "ő ezt nem jól tudja". Legcélravezetőbb, ha a gyermeknek pozitív példát szolgáltatunk, szépen beszélünk, hibás ejtését helyesen ismételjük, de nem dorgáljuk le érte.

A gyermeket a türelem és a  figyelem serkenti. Az a gyermek beszél majd szívesen, aki érzi, figyelnek arra amit mond.

A szép kiejtés elengedhetetlen feltételei többek között, a megfelelő izomműködés, a szájtérben való tájékozódás képessége és hallási figyelem, emlékezet megléte. Ezeket a szülő otthoni gyakorlásokkal is fejlesztheti.


Ha a gyermek logopédushoz jár, fontos, hogy a pedagógussal szorosan együttműködve, az utasításoknak megfelelően foglalkozzunk otthon is a beszéddel!

Fontos, hogy mindenbe csempésszünk játékosságot, legyen ez egy kellemes időtöltés, ne monoton feladatok sora.

Végezetül, álljon itt ízelítőül néhány otthon is elvégezhető egyszerűbb gyakorlat:
 

  • az izomzat erősítése játékos csücsörítéssel, puszidobással, állathangok utánzásával, arckifejezésekkel való játékkal
     
  • nyelverősítést célző gyakorlatok (szánk körbenyalásával, nyelvünk játékos mozgatásával)
     
  • szívó, fúvó gyakorlatok (papírdarabok, vattapamacs, szívószál, fúvóka, gyertya használatával)
     
  • hallást fejlesztő gyakorlatok (hangok utánzása, felismerése, suttogás, különböző hangok sorrendjének meghatározása stb...)
     

A cikk előző része: Pöszeség 1.

Sólyom Vanda


Sólyom Vanda
Logopédus

Elérhetőségeim:
E-mail: solyomvanda@gmail.com
Honlap: http://logopedia.hupont.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Három gyerek tűnt el Szigetszentmiklósról

A szigetszentmiklósi rendőrök a lakosság segítségét kérik három gyermek eltűnésének felkutatásában.

Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.

Óriási a korai felismerés jelentősége a nőgyógyászati daganatoknál is

A daganatos betegségek korai felismerése sok esetben élet-halál kérdése lehet, de legalábbis meghatározza a kezelés lehetőségeit. Így van ez a nőgyógyászati daganatok esetében is: minél korábban sikerül felismerni a betegséget, annál jobbak lehetnek a kilátások. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ szülész-nőgyógyásza, a nőgyógyászati onkológia specialistája elmagyarázta, mikor, kinek és milyen vizsgálatok szükségesek az időben történő diagnosztizáláshoz.

Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

Elmúlhat-e magától a pánikbetegség?

A pánikbetegséggel nehéz együtt élni, különösen, ha úgy érezzük, kicsúszik a kezeink közül a kontroll a rohamok kapcsán. Érdemes-e arra várni, hogy majd "magától" elmúlik a nehézség? Egyáltalán léteznek-e olyan eszközök, amelyekkel elősegíthetjük a javulást? Mikor és miért érdemes orvoshoz fordulni? Dr. Veres Andrea főorvos, a Pszichiátriai Központ pszichiátere adott választ a kérdésekre.

© 2004-2022 Családi Háló Közhasznú Alapítvány - minden jog fenntartva.
Ügynökségi értékesítési  képviselet: Adaptive Media
ADATVÉDELMI BEÁLLÍTÁSOK
A szerkesztő ajánlja