„Félhomály, gyertyafény, fürdőkád és hasonló felhajtások”
A napokban kezembe került egy hetilap, melyben közéleti személyiségek írták le gondolataikat a szülésről. Megdöbbentem! Nem gondoltam, hogy még mindig ilyen nagyfokú az ismerethiány!
Idézem: ”nem értem, miért kell a szüléshez ekkora felhajtás, félhomály, gyertyafény, fürdőkád és hasonlók!”
Hát…! Többről van szó esztétikánál, holmi divatnál! Mielőtt belemennék a magyarázatba, legelsőként az alapkőről írnék, ami a szülésnél a biztonság. Elsősorban a vajúdó asszony saját magába vetett hitére, bizalmára gondolok. Nagyon fontos a segítőkben való bizodalma is és nem utolsó sorban a szülés helyszíne, biztonsága is lényeges. A legjobb helyszín mindenkinek az, amit ő saját maga választhat meg. Tájékozódnia kell, hogy tudja, neki mi a biztonságos: az ő otthona, vagy a kórház, azok közül is melyik.
Ma sajnos még sok helyen nincs az intézetekben a szülőnőnek külön szobája, ahol zavartalanul vajúdhat és nem járnak át az intim szféráján (pl.: a takarítónő). Tudjuk, hogy a zavaró tényezők lassítják, sőt megállíthatják a szülés folyamatát.
Nem is a színes textíliák, a lélekre ható képek a legfontosabbak a helyszínt illetően, bár nyilván kedvezőbben hatnak, mint a vesetálba kikészített becsomagolt 20 cm hosszú burokrepesztő tű (ami egyébként félelmetes, de ártalmatlan).
Az előző cikkben írtam, hogy a félelmek milyen hatással vannak a szülés folyamatára és miért. Ezért a segítő legalapvetőbb feladata, hogy egy olyan légkört, közeget teremtsen, ami megkönnyíti a megnyílást a vajúdó számára. Legyen az bába, orvos, dúla, de mindenképpen nyitott, elfogadó ember legyen, tartsa tiszteletben a nőt, mint indivídumot. A jó segítő előtt nem kell viselkednünk, mert nem ítél meg. A jó segítő: anyafigura. Amikor szükséges, adjon korrekt, szakszavak nélküli tájékoztatást. Viselkedése legyen nyugodt és csendes. Használjon pozitív megerősítéseket, kerülje a negatív szuggesztiókat (pl.: Hát …! Ez a fájástevékenység nem elég jó,…). Ha tehetjük, a szülés előtt ismerjük meg, kivel szülünk. Az tény, hogy a szülés alatti folyamatos jelenlét pozitívan befolyásolja a szülés kimenetelét, lerövidíti a szülés időtartamát és kevesebb fájdalomcsillapító gyógyszerre van szükség. Utóbbi pedig befolyásolja a természetes hormonáramlást és az anyai viselkedés kialakulását . (Odent)
Az intellektust pihentetni kell a szülés alatt. Kerülni kell az agykéreg stimmulálását. Mivel stimmuláljuk? Kizökkentjük a mamát azzal, ha ilyeneket kérdezünk a szülés közben, hogy pl.: mi a férje munkahelyi telefonszáma, vagy mikor volt a mandula műtétje. Az erős fény szintén stimmulája az agykérget, gátolhatja a szülés folyamatát. Hát ezért ez a félhomályos „felhajtás”. Gyertyát pedig mindig gyújtunk ünnepekkor…! Így a születés ünnepét is megilleti.
A fürdőkádról, masszázsról, légzéstechnikákról és egyéb „divatos hóbortról”:
A szülés alatt az egyik leghatékonyabb fájdalomcsillapító: a meleg hatás.
A meleg hatásról úgy általában:
Tágítja az ereket, nő a véráramlás, gyorsul az anyagcsere. A meleg oldja az izmokban a feszültséget, csillapítja a fájdalmat.
Használhatunk kádfürdőt.
Ennek előnyei: könnyebb a vízben a test (nagy a víz felhajtó ereje), könnyebb a relaxáció és a gátat is lazítja. A meleg víz hatására az ópiát-szerű anyagok a nagyobb mennyiségben áramlanak ki a szervezetbe (ezek fájdalomcsillapító hatással bírnak!). Ha valaki nem kívánja a kádfürdőt, vagy esetleg ellenjavallt, zuhanyozhatunk is. Ahol jól esik, oda irányítsuk a víz sugarát: alhas, derék, gáttájék. A meleghatás borogatásként is kiváló. Ez lehet: nedves borogatás (pl.: forró vizes pelussal), vagy száraz borogatás, (pl.: forró vizes tömlővel, zselével). Keresztcsonton, gáton, hason alkalmazva.
A következő praktika, ami legtöbbször használ: a masszázs.
Úgy általában jót tesz, ha szeretetteljes figyelemben részesülünk. Biztonságot ad és nyugtat. Javul a szöveti keringés és csillapodik a fájdalom. A masszőr kezei ösztönösen energiapályákat érintenek, így oldódnak blokkok, gátak testileg-lelkileg is. A technika lehet simító: az összehúzódások szüneteiben. Ez oldja a feszültséget.
Lehet fájdalomcsillapító masszázs: a kontrakciók alatt. Ez legyen erős hatás, hogy hasson! Jó ismerni az akupresszurás pontokat is (a masszázsnak különböző technikái vannak).
Hallhattatok a gátmaszázsról is, de itt csak annyit írnék, hogy azt a babát segítő végzi (a szülésznő), a szülés kitolási szakaszában és a gát tágulását segíti. A legjobb, ha olajjal teszi de erről később írnék.
A légzéstechnikáról egy keveset:
A tudatosan és helyesen végzett légzéstechnikák jó szolgálatot tehetnek. Használhatjuk relaxációra és fájdalomcsillapításra is. Jó oxigenizáltságot biztosít a mamának, babának egyaránt. A kontrakciókkal járó érzést, fájdalmat könnyebb elviselni, ha a gyakorlatokra figyelünk, hiszen még egy nő(!) sem tud egyszerre két dologra figyelni egy időben (ilyenkor, amikor ezt mondom, a férfiak mindig felhördülnek…!) vagyis, ha figyeli a mama a légzést, a fájdalmat nem annyira. Fontos, hogy a száj és állkapocs laza legyen a gyakorlatok alatt, mert az közvetlen kapcsolatban áll a hüvely, a méhszáj, a végbél záró nyílásával (ún.: Gaskin- záróizomtörvény).
A szülés alatti mozgásszabadságról jó tudni:
A WHO (Eü.-i Világszervezet) 1985-ben(!) ezt írta: ”Lehetővé kell tenni minden szülő nő számára, hogy a szülés alatti helyzetet ő maga határozza meg.” Ennek ellenére ma Magyarországon még mindig sok helyen korlátozzák az asszonyokat ebben, pusztán megszokásból, a szakszemélyzet kényelmi szempontjai miatt, pedig semmi sem indokolná a kőmetsző helyzetet és a vajúdás alatti hanyatt fektetést.
A természetes szülési pozíciók kedvező hatásairól írnék egy keveset:
Ritkább, de intenzívebb a méhtevékenység, ezért ritkábban van szükség fájás erősítő infúzióra. A gravitáció hatása jobban érvényesül függőleges helyzetben. Könnyebben tágul a méhszáj. A baba haladása könnyebb. Rövidebb a szülés időtartama. Jobb a mama és a baba oxigén ellátottsága is, és a gátizomzat relaxációja is kedvezőbb - ez pedig a gátvédelem szempontjából nem mindegy. Általában nincs szükség művi burokrepesztésre sem, mert a burok függőleges testhelyzetben magától könnyen megreped (mechanikai okokból). Álló burok mellett a köldökzsinór véráramlása zavartalanabb, a baba oxigénellátottsága jobb. Normál esetben a burokrepesztés csak a tágulás végén lenne szükséges, mint rutineljárás, nem indokolt. (WHO 1985)
A mozgásszabadság hatása lélektani szempontból:
Jobb a mama alkalmazkodó készsége, csökken a félelem, a szorongás. Nincs kiszolgáltatottság érzése és betegségtudata attól, hogy fölé hajol az egészségügyi személyzet. Így kettejük között a viszony mellérendelői, egyenrangú.
A szülés alatti optimális testhelyzetről annyit írnék, hogy az optimális testhelyzet az, amit magad választasz az ösztöneid alapján .
A vajúdás elején gyakran sétálnak a mamák. Később, mikor erősödnek az összehúzódások, meg-megállnak, leülnek, guggolnak, néha lefekszenek (maguktól szinte kivétel nélkül sosem választják a háton fekvő helyzetet).
Ülő pozícióban előnyös, ha a combok lazán tárva vannak, így tágas a szeméremív, tágas a medence, nagyobb a hely a babának .
A guggoló helyzet is hasonló okokból előnyös - így a legtágabb a medence!
Arra hívnám fel a figyelmet, hogy gyakran helyezik az intézetben félig ülő pozícióba a szülő nőket (szülőszék hiányában). Felpolcolják a medencét és feltámasztják a hátat az ágyon. Ettől lapos lesz a medence, ez kedvezőtlen a szülés kimenetele szempontjából!
Gyakran lógaszkodnak a vajúdó asszonyok, a párjukra támaszkodnak: ez a helyzet kedvező, mert fix a vállöv, a medence mozgásszabadsága mégis megvan.
A szülés kitolási szakában szintén a természetes helyzeteket kéne előnyben részesíteni, mert a fent felsorolt előnyök mellett a baba haladása könnyebb a szülőcsatornában.
Leggyakoribb pozíciók:
Ülve: Szülőszéken, vagy akár egy segítő, a párja ölében;
Szülőszéken: A szék alakja miatt szabat mozgást ad a farokcsontnak (ennek mobilitása 2 cm hátrafelé - az nagyon sok hely a babának!), szabad a gát is, könnyebb olajjal kenni, lazítani. A kontrakció szünetekben felállhat a mama, járhat egy keveset, leguggolhat.
Guggolva: Bár a guggolás fárasztó lehet, könnyebb ha van, amiben kapaszkodni lehet, viszont hatékonyabb a hasprés, ha lábbal ellen támasztunk.
Oldalt fekvő helyzetben: A gravitáció hatása nem érvényesül annyira, a baba haladása lassabb, ez kedvező is lehet, (pl.: többedik gyermek születése esetén, mert így van ideje a gátnak kitágulni, kisebb a gátrepedés veszélye).
Térd - könyök helyzetben: A legkisebb a gátrepedés veszélye.
Álló helyzetben: Csökken a gátrepedés kockázata, jó a baba oxigénellátottsága.
A természetes helyzetek előnyei a szülés kitolási szakaszában lélektani szempontból: Mindjárt látod a babát, ahogy megszületik, magadhoz veheted és megélheted a csodát. A korai kötődés fontosságáról már írtam a korábbi cikkben. A fentiek miatt az endogén (szervezet által kiválasztott) méhösszehúzó hormon - az oxitocin - könnyen és gyorsan kiválasztódik, ez pedig segíti, hogy a lepény hamarább leváljon és függőleges testhelyzetben könnyebben meg is születik. A méh jobban összehúzódik, mert tartalma könnyebben ürül.
Hamarosan írok a ma leggyakrabban alkalmazott szülési testhelyzetről: a hanyattfekvő pozícióról is.
Olajokról, illóolajokról, a gát felkészítéséről, gátmasszázsról …talán így lassan eloszlanak azok a tévhitek, miszerint ”divat és felhajtás” a szülés alatti félhomály, fürdő, illatok - és „hasonlók.”
Jó egészséget kívánok!
Szeretettel: Harmat Hajnal
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)