A nő, ha vállalkozik...

Török Monika | 2005-08-17 21:15

Nemzetközi felmérések és kutatások szerint különbség van a vállalkozások között, ha a gender (társadalmi nem) szempontokat vesszük figyelembe.

Nete Svennekjaer (Dánia) ismertetője, de hazai tapasztalatok alapján is a következőket tudjuk:
- a nők szolgáltatásokban indítanak, működtetnek vállalkozásokat, szociális beállítottságúak, a férfiak inkább a termékelőállításra koncentrálnak,
- a nők gyakrabban dolgoznak családi vállalkozásokban,
- a vállalkozások indításakor a nők nem túl gyors növekedéssel mikro-, illetve kisvállalkozásokat képzelnek el maguknak, míg a férfiak nagyra törőbbek: közép- és nagyvállalkozásokat céloznak meg terveikben,
- a nők számára a vállalkozói ötletet a saját érdeklődési területük, hobbijuk adja, míg a férfiak azt nézik, kutatják, hogy milyen termékre van szükség,
- a nők óvatosabban, takarékossági szemlélettel kezdenek és gyakran kisebb településeken, - a férfiak pénzügyi kockázatokat vállalnak, és nagyobb helységekben indítják a vállalkozásaikat,
- a nők számára nehézséget jelent a családi élet és a munka összehangolása, és vállalkozásaiktól a kettő összeegyeztethetőségét is remélik; általában azonban a családi életet tartják fontosabbnak, többnyire utána következik a vállalkozásuk. A férfiak az üzleti tevékenységüket a családi élet elé helyezik, és szétválasztják a kettőt.

Dr. Gere Ilona "Vállalkozó nők a mai magyar társadalomban" című kutatása (SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány, 1996) szerint a női vállalkozások fele olyan családi vállalkozás, ahol jellemzően, ha a nő egyben a tulajdonos is, akkor ő a vezető.

A nők 60%-a ugyanannyi részt vállalt, vagy kényszerült vállalni a családi feladatokból, mint vállalkozása indítása előtt. Közel felük érezte úgy, hogy a családi életszínvonalat előnyösen befolyásolta a vállalkozása, mégis csupán 15%-uk érezte azt, hogy a családon belüli helyzetük kedvezően változott volna.
A női vállalkozók körében magasabb az elváltak aránya, mint a férfi vállalkozók esetében.

A hazai tapasztalat, valamint dr. Gere Ilona kutatása még a következőket is mutatja:
- a vállalkozó nők meghatározó része tőke nélküli vagy igen szerény anyagi lehetőségekkel rendelkező önfoglalkoztató, illetve kényszervállalkozó, aki napi 8 óránál is többet tölt vállalkozásával, őrlődve ugyanakkor a hagyományos családi szerepe és munkája között,
- a nők jelentős része alkalmazotti pozícióját váltotta fel vállalkozóira, 6%-uk munkanélküli volt,
- a nők korban később fognak önálló vállalkozásokba, mint a férfiak (35-45 év között gyakran),
- az idősebben kezdők vállalkozásai sikeresebbek, köszönhetően élettapasztalatuknak, kapcsolati tőkéjüknek, elmélyültebb szaktudásuknak,
- a vállalkozni szándékozó nők fele sem megrendelésekkel, sem vevőkörrel nem rendelkezett induláskor, noha a későbbiek során kiderült számukra, hogy a jól megválasztott működési terület és a megfelelő kapcsolatrendszer is fontos a sikeres vállalkozásokhoz,

- a vállalkozó nők közel fele nem rendelkezett vállalkozási ismeretekkel, alig egyötödük vett részt szervezett vállalkozóképző programokban,
- a vállalkozó nők társadalmi szervezettsége is rendkívül alacsony: ha tagok valamilyen szervezetben (40%), az is formális.

Mindezek a felismerések azt jelentik, hogy a nőknek szükségük van speciális tréningekre és hálózatépítésre.

Fontos tudatosítani, hogy ahogyan a nők vállalkoznak, ez a mód ugyanolyan jó, mint a férfiaké. Ugyanakkor segítségre van szükségük a szerepkonfliktusaik hatékony feloldásában, a hagyományos nemi szerepek okozta problémáik hatékony kezelésében.
Szükséges tehát megerősíteni őket abban, amit jól csinálnak, és támogatni őket, ahol hiányosságaik, megoldásra váró teendőik vannak.

Fogalommagyarázatok, kiegészítés

Biológiai nem (sex): azok a biológiai jellemzők, amelyek az embereket nőként és férfiként megkülönböztetik.

Társadalmi nem (gender): a nők és a férfiak azon tanult szociális és nem biológiai különbségeire vonatkozik, amelyek az idő során változnak, és nagymértékben különböznek a kultúrákon belül, illetve az egyes kultúrák között.

Gender mainstreaming: az egyenjogúsági politika érvényesítése a döntéshozatal minden szintjén a politika főáramában.
Részletesebben: a nők és férfiak adott helyzetének, prioritásának és igényeinek szisztematikus integrálása az összes politikai területen, a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdításának figyelembe vételével. Az összes politikai intézkedést oly módon irányítják, hogy azok különösképpen szolgálják az egyenlőség elérésének célját azáltal, hogy a tervezési fázisban aktívan és nyíltan figyelembe veszik ezen intézkedések a nők és férfiak adott helyzetére gyakorolt hatásait a megvalósítás, az ellenőrzés és az értékelés során.

Ma már nem elfogadható a biológiai alapú - szexista - megkülönböztetés a nemek, illetve elsősorban a nők tekintetében, alábecsülve csak azért bizonyos képességeket, készségeket, mert valaki történetesen nőnek született. Mindez természetesen elfogadhatatlan a férfiak esetében is (ők is ugyanolyan jók lehetnek a családban apaként, mint ahogy helyt tudnak állni a háztartásban is - ez nem biológiai meghatározottság kérdése). A szocializáció, s az, hogy az adott társadalom és kultúra mit enged meg, mit vár el egy nőtől - vagy férfitól - sokkal lényegesebben befolyásoló tényező. S ezek termelik újra meg újra a zömmel női hátrányokat, s e téren szükséges változtatásokat tenni - szemléletformálással, öntudatnöveléssel, és ún. gender érzékenyítéssel is. Mégpedig mindkét nem esetében. E téren is kiemelt jelentősége és szerepe lehet a civil szférának, azon belül a nőszervezeteknek és a női programokkal rendelkező civileknek. Mindez a nemek között kiegyensúlyozottabb teherviselést eredményezhetne, és e harmonikus működés révén végül lelkileg egészségesebb egyéneket, családokat, közösségeket, illetve társadalmat.

Írta, összeállította: Csapó Ida - chi@minok.hu

MEGOSZTOM A FACEBOOKON!