Ilyenkor szokott csörögni a telefonom. Vannak, akik még időben észbe kapnak, hogy mire 4-5 éves lesz a gyerek, addigra anyu és apu is tudjon úszni. Vannak, akik közösen, egy kalap alatt próbálják elintézni az úszni tanulást. Ezt én nem tartom szerencsésnek, nem is szoktam vállalni, csak egymást követő órán. Vagy párhuzamosan két oktatóval.
A tanítványaim másik része akkor jön el hozzám, amikor az orvos úszást javasol. Vagy éppen hátúszást ír elő, amit elég kevesen tudnak helyes technikával kivitelezni. Számos olyan panasszal keresnek fel engem, amin "csak" az úszás segíthet. Azt szoktam mondani, hogy előbb-utóbb mindenkinek csak az úszás marad, hiszen 100 évesen nem tudunk majd súlyt emelgetni vagy aerobik órán ugrálni (kevés kivételtől eltekintve).
Tehát jöjjön most néhány gondolat a felnőttek úszásáról.
Első körben mindenképp megemlítem, hogy minden tiszteletem azoké az embereké, akik felnőttként, igen nagy elhatározással és lelkesedéssel belevágnak egy teljesen idegen dologba. Miért is kellene szeretni a vizet és nem félni tőle, amikor igenis nagyon ijesztő és félelmetes tud lenni a mélység. Nekem sem tudnák megmagyarázni a levegőben ejtőernyőzés közben, hogy ne féljek. Tehát első dolog ezt a félelmet leküzdeni és azt a rengeteg gátlást, ami miatt nem járt eddig uszodába az ember.
Nem megy ám egyik-napról a másikra, sok türelem kell és kitartás. Mert egy csomó zavaró tényező van a vízen kívül. Pl. fürdőruhára kell vetkőzni. Sokak számára itt kezdődik a probléma. De mindent meg lehet szokni, ahogyan azt is, hogy milyen kínos, hogy valaki felnőttként nem tud úszni, pedig a gyerekek milyen bátran ugrálnak a mélyvízbe. A tapasztalat azt mutatja, hogy ha jó kezekben van a tanítvány, akkor gyorsan levetkőzi ezt a fajta gátlását.
Amikor látja az ember, hogy nem egyedül küszködik a habokban, hanem van más olyan ember is, aki nem tud úszni (és mennyi van, ajajjj) az talán némi önbizalmat is adhat. Sokáig az orrukba megy a víz, külön kell figyelni a karra, a lábra, a levegő kifújására... Sok mindenre kell figyelni, nem könnyű. És tényleg nem megy 2-3 hét alatt. Hosszú, kitartó munkára van szükség ahhoz, hogy valaki magabiztosan tudjon úszni a mélyvízben is. Mert csak az tud úszni, aki a mélyvízben is tud. Aki csak ott tud úszni, ahol leér a lába, az becsapja magát. És ez a fajta önbecsapás életveszélyes is lehet.
Azt gondolom, hogy akiben már megvan az elhatározás, hogy most már semmi kifogás nem jöhet, az keressen fel, jöjjön el egy próba órára, aztán meglátjuk... Valószínűleg előbb-utóbb "megfertőződik" a víz szeretetével.
Nemesvári Edit
www.maganuszas.hu
Gyere, megtanítalak úszni!
|
Nemesvári EditTestnevelő, gyógytestnevelő, úszóedzőElérhetőségeim: Telefon: 06-30/383-78-86 Honlap: http://www.maganuszas.hu |
Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)