Dr. Csernus Imre: Bevállaja?
Az ember először tényleg csak azt látja, hogy a pasas szétfolyik a széken, hanyag nemtörődömséggel terpeszkedik az IKEA - fotelben, rá sem nézve a reszkető betegre vele szemben, aki addigra minden ostoba tettét megbánta, és azon töpreng - verve a fejét a falba -, hogy hogy az ördögbe is került ide, mi a fenének jött el, ha csak azért nem, hogy egy ország előtt hülyét csináljon magából.
De figyeljék a doktor szemét. Él. Figyel. És ha az ember nyomon követi az adásait, rájön, hogy a pasi valahol emberből van, nem is akármilyenből. Épp csak rájött valami fontosra, amire a legtöbbünk még nem. A saját maguknak is hazudozóknak a környezetük is hazudik, mert az kegyes, és azzal jól lehet konfliktust kerülni. Dr. Csernus meg a képükbe mondja, hogy kövér vagy / gyáva vagy / függő vagy. A néző pedig - aki szintén jókat hazudik magának évek óta ,- elképed, és az ott ülő helyett is utálja a doktort. Így aztán nem kell szembenéznie saját magával, van is kit utálni, hurrá. És ha vége a műsornak, nyugodtan hódolhat a saját függőségeinek, fóbiáinak kedvére. Tíz adás után meg rájön, hogy a problémáit senki nem fogja megoldani helyette. Akkor még utálja egy kicsit dr. Csernust, de aztán talán lefogy. Nem veri a feleségét. Végre felhívja az anyját. Vagy sose kapcsol többet arra a csatornára, és él tovább, mint azelőtt. De választása legalább már van.
Kétszer olvastam dr. Csernus új könyvét. Először hétfőn este. Aztán meg kedden. Néha hangosan röhögtem, néha meg körülnéztem, lát - e valaki, mert mintha én is pont így...
Csernus laza, több a káromkodás a könyvében, mint egy jobbfajta akciófilmben. De valahogy nem baj. Azt hiszem, utálnám, ha telerakta volna pszichiátriai szakkifejezésekkel. Így jó, ahogy van. Az interjúk bárkiről szólhatnának, hisz mindenki lehetne jobb, erősebb, határozottabb, önzetlenebb. Nem mind betegek ezek az emberek, akikről az interjúk szólnak. Olyanok, mint bárki más, problémákkal, amiket nem is mindig látnak, vagy nem úgy látnak, hogy az közelebb vinné őket a megoldáshoz. Lehet belőlük tanulni. Már ha akar az ember.
Papírtigris Produkció, 2004. 216 pp.
megrendelhető a Libri könyvesbolttól itt