December 18-án ünneplik Karácsony szent eljövetelét a gimnáziumban. A díszbe öltöztetett karácsonyfa körül karban állnak a tanárok, szeminaristák, az iskola egyenruhájába öltöztetett gyerekek.
Bede Anna valamikor réges-régen veszítette el az egyenruháját. Ennek végül semmi jelentősége sincs már számára, s az is lehet, mindössze az örökkévalóság egy pillanatával ezelőtt történt. Az esemény óta erre a karácsonyi ünnepségre készülődik. A tavaszi ég kékjéből hasít ki ruhának valót, a nyári langy esőcseppekből fűz kalárist nyaka köré, a lenyugvó nap melegéből gyűjti a téli utazáshoz a bundának valót, az esthajnal csillagot hosszú, barna hajába szánja.
December 18-án magára ölti ő is maga alkotta ünneplőjét, egy-egy felhőből csizmácskát kanyarít a lábára, s a délutáni alkonyban kiül egy felhő szélére. Meleg barna szemét arra a bolygóra szegezi, amit oly’ jól esik néznie. Szívesen figyeli, hogyan játszanak ott a gyerekek. Együtt szokta mondani velük a mondókákat, ha túl messzire repül a labdájuk, visszagurítja. Néha kicsit incselkedik, kisujját beakasztja az ugráló kötélbe, s örül, ha másik kislány folytathatja a játékot. Öcsit is szívesen csiklandozza meg, a kicsi mosollyal, néha hangos göcögéssel nyugtázza. Ilyenkor anya fölé hajol, s azt mondja: „Nézzétek, de aranyos, már eljátszik a hangjával!”
Anna a felhő széléről most figyelmesen szemlélődik, nem szabad eltévesztenie az irányt, mert akkor csak a következő Karácsonyra ér el a gimnáziumba. Nem szeretné kihagyni ezt a gyönyörű ünnepet, s a ruhája körüli munkálkodás is kárba veszne. Fénye olyan gyönyörűen csillog a karácsonyfán, hogy aki rápillant, felsóhajt. Igen, az a kék fonal a Duna, s ahol ívben lekanyarodik, az meg Budapest. Innen már csak az erdei utat kell megtalálnia – hopp, ez is megvan-, s a világító lámpatesteket követve jut az iskolaépülethez. Anna lehunyja a szemét, s lecsusszan a felhő széléről.
Ez volt a mese. Akár tovább is kanyaríthatnánk, lehetne belőle egy gyönyörű karácsonyi történet, de ebből mégsem lesz. Ennek a mesének ugyanis valóságos előtörténete van.
Bede Annát az Úr 11 évre bízta szülei gondjaira, kilenc esztendeje visszakérte tőlük. Szülei a biztosítótól kapott összegből alapították meg a Bede Anna Élő Hit Alapítványt a Fiatalok Támogatására. Anna jogász nagyapja eképpen fogalmazta meg az alapító okiratban a szülők célját:
„Alapítványunkkal kislányunknak, Bede Annának szeretnénk emléket állítani, aki örömmel készült arra, hogy a Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium diákja lesz, amikor földi életét 11 évesen, egy fiatalember vétkes gondatlansága kioltotta, a budakeszi önkormányzat előtti gyalogátkelőn gépkocsival halálra gázolta.
Alapítványunkkal azért szeretnénk a budakeszi katolikus gimnázium diákjait támogatni, mert meggyőződésünk, hogy a keresztény nevelés és a krisztusi értékrend hiteles közvetítése képes megelőzni hasonló tragédiák bekövetkezését. Kislányunk életének rövidsége hangsúlyozza, hogy milyen ajándék minden gyermek szülei és a környezete számára…
…Nyolc gyermekes családként a ….Biztosító Rt. Által „nem vagyoni kárként” folyósított teljes összeget azért ajánljuk fel közérdekű és nyitott alapítvány céljára, hogy ezzel is felhívjuk a magyar társadalom figyelmét a ma már létkérdést jelentő erkölcsi, hitbéli és intellektuális megújulás halaszthatatlan szükségességére, és ezért a magunk részéről is megtegyük, amire képesek vagyunk.”
Az alapítvány az egymillió forintos lekötött tőke kamatai, az 1%-os adófelajánlás és gyűjtés összegéből gazdálkodik. A Prohászka Ottokár Katolikus Gimnázium pályázó diákjai, szeminaristái szociális rászorultságát a héttagú kuratórium vizsgálja, a rendelkezésre álló összeget évente egyszer, a karácsonyi ünnep alkalmából osztják szét a pályázók között kuratóriumi döntés alapján.
A mi alapítványunk nagyon kicsi, csak a szűk baráti kör támogatja. Nem az összeg számít. – mondja Anna édesanyja. Kaptunk ezer forintos adófelajánlást is, valakinek mégis segít ez az egy ezres is a többi mellett.
Végzet? Felsőbb akarat, amit nem ismerhetünk?
Bede Anna életét kápolna őrzi szülei házában, fotó a gimnázium falán és alapítvány, amivel szülei, nagyszülei, testvérei barátai akaratából túlélte a halált. Az élet és a szeretet örök, ez az esemény döbbentett rá. – mondja édesanyja. Így Annuska velünk marad, vele együtt ünnepelünk.
Ez a kicsiny alapítvány néhány gyereknek segít cipőt, kabátot, könyvet venni, s így Karácsonykor a Bede Anna hajába tűzött esthajnalcsillagról az ünnepi fenyőfára is esik egy sugárnyaláb. Lélekben velük együtt ünnepel.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)