Több kultúra mítoszaival keveredve már azt sem tudják a gyerekek, kitől a cukor, a dió, a mogyoró? A Télapó, a Mikulás vagy a Jézuska hozza-e a karácsonyfát. És miért december elején?
A mi hagyományaink szerint a Mikulás december 5-ről 6-ra virradó éjjel érkezik. A gyerekeknek illik kifényesíteni a csizmácskákat (ez alkalomból anyunak sem árt, csak a példa miatt), és kitenni az ablakba, hiszen a Mikulás abba teszi majd az apró ajándékokat, édességeket. Sok családban tejet és kekszet is tesznek az asztalra, hogy a szegény, fáradt Mikulás megpihenhessen és feltöltődhessen, mielőtt tovább indul - ilyenkor a szülők éjjel jótékonyan belemajszolhatnak, beleihatnak a kikészített finomságokba, hogy a gyerekek lássák: fáradozásuk nem volt hiábavaló.
A gordiuszi csomó - avagy hogyan hozd helyre a zűrzavart
Létezik egy zseniális "mese" arról, hogyan is alakult, hogy a Télapó és a Mikulás is puttonyos lett. Mert a gyerek kérdez, mi meg igen sokszor hoppon maradunk a válasszal - értelmes magyarázat híján.
A történet:
A Mikulás egyszer, nagyon régen, amikor készülődött a gyerekekhez, úgy december elején, telepakolta a puttonyát. Épp füttyentett volna a rénszarvasoknak, amikor a zsákot megemelve megroppant a dereka. Azonnal ágynak esett, nem is tudott mozdulni, épp azon aggódott, hogyan is fognak az ajándékok eljutni a gyerekekhez. Akkor járt arra Télapó, aki mint tudjuk a hosszú szakálláról híres, hisz ha megrázza, rögtön elkezd esni a hó. Látta, hogy nagyon beteg a Mikulás.
- Segíthetnék valamit neked? - kérdezte. És akkor a Mikulás megkérte őt, szállítsa el a kicsiknek a meglepetéseket. Sajnos a következő években is még az ágyat nyomta Mikulás, így sok-sok éven át a Télapónak kellett december 6-án az ajándékozást megoldania. Ám amikor Mikulás meggyógyult, már nem szívesen adta volna vissza a nemes feladat teljesítését Télapó.
- Megszerettek a gyerekek, már én szeretném minden évben elvinni az ajándékaikat. - De Mikulás tiltakozott:
- Még rám is emlékeznek, engem is kedvelnek a gyerekek! Tudod mit, Télapó? Kérdezzük meg őket, kit várnak december 6-án!
Úgy is tettek. A gyerekek egy része Mikulást szólította, a többiek Télapót. Így történt, hogy megállapodtak: bizonyos családoknak egyikük, míg a többieknek a másikuk viszi el az ajándékot.
Varázslat vagy hazugság?
Sokféle formája van a Mikulás-mítosz megjelenésének. Mindenkinek szüksége van egy kis izgalomra, csodára, mítoszra - és főleg ünnepre. Nem feltétlenül az ajándékokra, hanem a rítusra. Nem csak a gyerekeknek, de ha jól csináljuk, nekünk, szülőknek is. Sokan csak a sorbanállásig, parkoló-keresésig, pénz-költésig jutnak el és már el is felejtik, hogy ez az ünnep szólhat a sütés-főzésről, készülődésről (hisz adventi időszakban vagyunk amúgy is!), apróbb meglepetésekről, festett dióról, díszekről, egy kis valódi örömről! Nem igazán pénz kérdése. Egy kis odafigyelés, lelassulás biztos nem tesz rosszat amúgy sem. Az pedig igaz, hogy nagyon csalódott a legtöbb gyerek, amikor kénytelenek vagyunk megmondani az igazságot, de utólag egy sem bánja ezt a kis "csalást", sőt többnyire tovább is játsszák a varázslatot, főleg, ha van kisebb testvérük. Ezzel is bebizonyítván, mennyire fontos nekik a csoda-várás!
Helyettesítsd a kilónyi édességet a mikulás-csomagban!
A nagyon sokszor amúgy sem túl finom és nem jó minőségű mikuláscsoki helyett például a következő apróságokat teheted a kis csizmákba:
- gyümölcs, minden mennyiségben, friss vagy aszalt formában, dió, mogyoró
- apróbb játék, kártya, kézműves eszközök, szép színes karton, csillámló zselés tollak
- zokni, harisnya, kesztyű, sál, sapka - esetleg a kedvenc játékbabájának (is)
- különleges, kézzel gyártott adventi naptár, amely így készülhet:
Adventi mese-naptár:
Keress egy kedves téli, esetleg ünnepi mesét (neten, képeskönyvekben rengeteget találsz), nem túl rövidet, nyomtasd ki úgy, hogy 18 egységre szét tudd vágni a papírt. (Lehet színes papírra is nyomtatni, úgy még dekoratívabb lesz). A kis papír-szeleteket egyenként tekerd szépen össze, kösd át vékony, piros szalaggal és tegyél rájuk 6-től 24-ig egy-egy számot (természetesen sorrendben), és aggasd fel egy szép zsinórra vagy szalagra őket. Így aztán minden nap olvashattok egy pár sort a meséből, és épp szentestére lesz vége a történetnek. Nagyon szép ajándék, a folytatások pedig még érdekesebbé, izgalmasabbá teszik a várakozást, az Adventet.
forrás: www.holgyvilag.hu
Fotó: vectorolie/FreeDigitalPhotos.net
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)