Nem mintha ezen a bolygón olyan nagyon kellene küzdeniük az elemeknek azért, hogy - a homo sapiens tevékenységének hála - a veszélyes vagy problémás jelzők valamiféle változata ragadjon rájuk. Viszont ha a jelenlegi iramban haladunk tovább, elég jó esély van arra, hogy nem is olyan sokára legfeljebb már csak Homokozó Sapiens legyen belőlünk.
Egy egyszerű, szürke hétköznapon fejenként átlagosan 100-150 l vizet használunk el, háztartási vízigényünk főbb számadatai pedig valahogy így néznek ki:
Fürdés 75-95 liter
Zuhanyzás 20-40 liter
Vécéöblítés 11-26 liter
Mosogatás 40 liter
Mosógép 120 liter
A háztartási munka jelentős része tisztogatásból, takarításból és mosásból áll. Mindezekhez vizet és mindenféle háztartási szereket használunk. A meggondolatlan vízhasználat és a háztartásokból eredő vízszennyezés csökkenthető. A vizek védelmét és a víztakarékosságot a háztartásban kell elkezdeni.
Ha meg aztán merészen hulladékos szempontból mérlegeljük a témát, bizony minden jó szándék ellenére szembe találjuk magunkat a szennyvíz kérdésével.
Mert hát minél több vizet használunk, annál több szennyvizet állítunk elő.
Ez utóbbiról azért érdemes tudni, hogy a világon sokfelé még mindig tisztítás nélkül eregetik a folyókba. Budapest szennyvizének például 50%-át engedi tisztítatlanul a Dunába - azaz ugyanabba a folyóba, amelyből a város saját ivóvizét nyeri.
Néhány tipp:
- Járjunk nyitott szemmel! Ha közterületen vízszivárgást észlelünk - csőtörés, aszfalt alól csodogáló víz, utcai tűzoltócsap stb -, jelezzük azt az illetékes vízműnek. Ne várjunk arra, hogy helyettünk mások jelentsék be.
- A csöpögő csapokat javíttassuk meg! Egy lassan csöpögő csap egy nap alatt 40-120 l vizet pazarol el, s küld a szennyvízcsatornába.
- Csapot soha ne folyassunk feleslegesen! Ez az egyik aranyszabály. Fürdés helyett zuhanyozzunk, egészségesebb is, takarékosabb is, mint a kádban fürdés. Fogmosáskor ne folyassuk a csapot! Használjunk fogmosó poharat, vagy épp csak arra a rövid időre engedjük meg a vizet, míg szánkat és a fogkefét öblítjük.
- Minél kevesebbet használunk a vízlágyító, öblítő-, mosó- és öblítőszerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékből, annál kevesebb szennyvíz keletkezéséhez járulunk hozzá. A foszfátmentes tisztítószerek környezetkímélőbbek - alkalmazzuk ezeket.
- A mosógépet csak ruhával teli kapcsoljuk be, negyedig, félig rakva pazarlás beindítani.
- Ne öntsünk lefolyóba, vécébe sűrű zsiradékot, ételmaradékot, maró vegyszert, használt olajat! Egy liter olaj egy millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni. A használt sütőolaj, fáradtolaj veszélyeshulladék-gyűjtések alkalmával vagy hulladékudvarokban leadhatóak.
- Ha hideg vizet innánk, ne folyassuk ki a csapot! Inkább legyen mindig egy kancsó víz a hűtőszekrényben.
- A járdáról, kerti járófelületről ne slauggal távolítsuk el a szemetet, koszt, hisz erre felesleges vizet, főként tisztított, vezetékes vizet pazarolni. Használjuk inkább a jó öreg cirokseprűt.
- Kocsit se slauggal mossunk. A kosz nagyja mosókefével és néhány vödör vízzel is eltávolítható, s csak utolsó mozzanatként zuhanyozzuk le röviden a járművet.Ha már éppen nincs szükség a folyóvízre, zárjuk el a csapot! Sose folyjon a víz a csak egy percre félretett slaugból.
- Gyűjtsük az esővizet! Az ereszek alá állított hordók, tartályok sok vizet felfoghatnak, ezzel locsoljuk a kertet, így sokat megspórolhatunk.
- Építsünk csepegtetős öntözőrendszert! Leginkább az ágyások, sövénysorok mellé - így közvetlenül a növények tövére jut a víz, hatékonyabbá téve a locsolást.
- Kertünket reggel vagy este öntözzük, ne a nappali melegben! A növények is jobban szeretik (kisebb a hőkülönbség) és a hűvösebb, árnyasabb napszakokban kevésbé párolog el a vízpermet.
- Az automata locsolórendszereket legcélszerűbb éjszakai, hajnali üzemmódra programozni.
- Kisebb kerteket, balkonokat vagy a nagyobb kertek egyes részeit beültethetjük szárazságtűrő, pozsgás, sziklakerti növényekkel - ezek kevesebb vizet igényelnek. (Az ilyen növények jó megoldást jelenthetnek a városi közterületeken lévő apróbb zöldfelületek, terek, ágyások, növényládák esetében is.) A módszer már terjed a tengerentúlon, ahol egyre több nagy kertet kizárólag ilyen növényekkel terveznek, ültetnek be.
Forrás:
HuMuSZ - Hulladék Munkaszövetség (www.humusz.hu ) és
Könczey Réka - S. Nagy Andrea: Zöldköznapi kalauz
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)