A reklámok korát éljük. Jelen van mindenütt: utcán, munkahelyen, még az otthonunkba is betolakszik, ömlik a rádió, a televízió, a világháló összes létező csatornáján.
Van köztük mulatságos, felháborító, gusztustalan, vannak remek, szórakoztató reklámok is. Egy a közös bennük: mind rá akar venni valamire. Vagy arra, hogy vásároljunk valamit, vagy arra, hogy hitelt vegyünk fel, vagy arra, hogy most már aztán igazán utaznunk kell.
Az alkalmazott pszichológiának egyik ága, a reklámpszichológia éli virágkorát. Szakavatott kezekben félelmetes eszköz. Gondoljunk csak bele: ha valaki vagy, csodaautón jársz, nem baj, ha fizetésed ehhez nem elég, hisz hitelt is vehetsz fel /amit azután keservesen nyöghetsz évekig/.
Mert adnod kell a látszatra. Ha igazi férfi vagy, hódítani akarsz! Ehhez a legjobb eszköz az ilyen-olyan dezodor, penge, parfüm. Ha nő vagy, mindent lágyítani, tisztítani akarsz, no meg persze a különböző, lehetőleg fő /és vacsora/ időben sugárzott intim reklámok csakis neked szólnak! Nem szólva a kilométeres szempillákról, s a 40 évesen is feszes arcról-popsiról.
És persze, ha anya vagy! Nem vagy jó anya, ha nem adod gyermekednek a csonterősítő joghurtot, a vitaminokkal dúsított gyümölcslevet, ha nem lágyítod a szeretetteli öblítővel ruhácskáját, nem fehéríted vakítóra az ingét, ha nem tudod, melyik a leginkább felkapott sebfertőtlenítő, ha nem tömöd sarjadat, párodat mindenféle multivitaminnal, pezsgőtablettával!
És ha gyerek vagy? Ez ám csak az igazi Csudaország! Világszép Barbie szuperháza, kocsival, férjjel, s persze követnivaló divattal! Csúcsautók Top Gun fegyverekkel! Sorolhatnánk.
Azt hiszem, valahol mindannyian tudjuk a választ: ne üljünk fel a reklámoknak! Mert nem szabad, hogy az élet csak arról szóljon, mit szerezhetünk meg! És nagyon egészséges ám a tej is, nem csak a joghurt, s a friss gyümölcsben alighanem több a vitamin, mint a gyümölcslében.
S a gyerekek...tanítsuk meg őket, milyen jó játék a foci, az ugrókötél, s nagyon jó program a közös biciklizés...a kislányok is tudnak ám csinos ruhát varrni a babának, s ha anya, vagy a mama még segít is! Hát az ám az igaz öröm!
Nem azt mondom én, hogy a reklám hazudik! Azt sem mondom, hogy ne vásároljunk szép játékot, hasznos holmit! Csak azt mondom, ne hallgassunk senkire. Még a reklámpszichológusra se! Az ő dolga, hogy eladjon. A mi dolgunk, hogy a saját ízlésünk szerint éljünk. Szabadon, lelkiismeret-furdalás nélkül