A dolog egyszerűnek tűnik, valójában viszont bonyolult folyamat. Nem mindegy milyen körülmények között, és mit tanulunk.
Egyszerűbb olyan tárgyat tanulni, amely megfelel érdeklődési körünknek, hiszen kíváncsian lessük a tananyag minden szavát. A tanulás nem más, mint egyfajta bevésődés. Történhet érzékelés vagy tapasztalás útján. A tapasztalás útján történő tanulás nem annyira az iskolákban, mint inkább a hétköznapi életben jellemző. A gyermekek már kiskorukban számtalan dolgot megtanulnak; ha nem elég óvatos, a macska megkarmolhatja, ha forró tárgyhoz nyúl, elkapja a kezét. Ezek az emlékek bevésődnek, s később is emlékezünk rá.
Ma már az iskolákban is lehetőség nyílik a tapasztalás útján történő tanulásra, biológia órán számtalan, az emberi test részeit jelképező tárgy kerül elő a szertárból, és néhány helyen játékosan is megtanulhatják a diákok a tananyagot. Tanulás során számtalan folyamat megy végre az emberi szervezetben. A rövid távú emlékezet során nem történik fizikai változás, míg hosszú távú emlékek bevésődésekor az agyban bizonyos molekulák szerkezete megváltozik.
Léteznek ún. gátló tényezők, melyek megakadályozzák a tanulandó anyag bevésődését. Ha valaki egy hosszabb anyagrész megtanulása után az utolsó percben próbál megjegyezni egy számára addig idegen anyagot, előfordulhat, hogy a korábban jól ismert tételekből is csak foszlányokra emlékszik. A figyelemzavar, illetve az idegi kimerültség is megakadályozza az információk megjegyzését.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Tanulni nem érdemes kimerülten, vagy megosztott figyelem esetén. Diákoknak is sokszor azt javasolják, ne nézzenek tévét, ne hallgassanak zenét tanulás közben, hasznosabb, ha előbb megnézik a kiszemelt filmet, s csak azután látnak neki a tanulásnak, így semmi nem tereli el figyelmüket. A koncentrálóképesség zavara is okozhat tanulási nehézségeket, ezt a képességet azonban lehet fejleszteni.
A tanulás és a magolás között is hatalmas különbség rejlik. Az első lépés az elsajátítandó anyag megjegyzéséhez, annak megértése. A tanórákon, előadásokon hallott információk megértésével az információ egy része megmarad az emlékezetben, így később könnyű annak memorizálása. A tanulást érdemes olyan időpontra időzíteni, amikor nincs más elengedhetetlen feladatunk. Nem jó ötlet reggel a buszon, munkába menet, vagy lefekvés előtt fáradtan tanulni.
Érdemes napirendet készíteni, összeszedni az aznapi teendők listáját, s azokat fontossági sorrendbe rendezni. Ezután könnyebben meg lehet határozni az ideális tanulási időt. Fontos, ha az előző órai anyaggal kapcsolatban kérdéseink merülnek fel, azt már a következő előadás elején megemlítsük, így a tanmenetet sem zavarjuk meg, ugyanakkor a válaszok segítséget nyújtanak abban, hogy tökéletesen értsük az elsajátított anyagot, s így nyugodtan továbbléphessünk.
A tanulás folyamata mindenkinél mást jelent. Egyes emberek képesek elvonatkozni a külső zajoktól, s a tanulásra koncentrálni, míg mások csak teljesen nyugodt körülmények között tudják megjegyezni az új információkat. Van, aki tapasztalat útján, mások pedig vizuális úton szeretnek tanulni. Az első lépés a sikeres tanulási folyamat elsajátításához az önmegismerés; válasszuk mindig a számunkra legmegfelelőbb módszert.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)