2015 végéig kell vízórát felszerelni az átalánydíjas fogyasztóknál

A kormányzati előterjesztést 246 igen szavazattal, 53 nem ellenében, 33 tartózkodás mellett fogadta el az Országgyűlés.
    
Változott a villamosenergia-törvénynek a villanyóra éves leolvasására vonatkozó szabályozása. Bár tovább él az a rendelkezés, hogy a leolvasás legkésőbbi időpontja az a nap, amelyen az előző évben is leolvasták a mérőt, újdonság, hogy az áramot használó, továbbá a rendszerirányító és az elosztó más időpontban is megállapodhat. Ha - bármelyik esetben - a leolvasási határidő utolsó napja munkaszüneti nap, akkor a rákövetkező első munkanapon kell leolvasni a villanyórát.
    
Rögzítették azt is, hogy ha a közvilágítás üzemeltetője megszegi a kötelezettségét, akkor a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal - a közbiztonság érdekében - másik szolgáltatót jelölhet ki. Ha az eredeti szolgáltató bírósági felülvizsgálatot kér a hivatal határozata ellen, felfüggesztő hatálya annak sincs.
    
A földgáztörvény ugyanúgy módosítja a gázóraleolvasás szabályát, mint ahogyan azt a villamosenergia-törvény tette.
    
A víziközmű-törvénybe új elemként került be, hogy a hivatal víziközmű-védelmi bírságot szabhat ki például jogszabálysértő díj vagy ár alkalmazása, felújítás elmulasztása vagy keresztfinanszírozás miatt.
    
Ha a fő- és a mellékvízmérő más mennyiséget mutat, akkor a különbözetet a főmérő tulajdonosa fizeti meg. Kivétel, ha a mellékmérő hiteles, azt leplombálták, és az azon keresztül vizet fogyasztó külön szerződéssel rendelkezik.
    

A szociálisan rászoruló a vízdíjat részletekben is fizetheti, illetve fizetési haladékot kaphat.
    
A jogszabály szerint a ma még vízmérő nélküli, átalánydíjas fogyasztóknak 2015 végéig kell felszereltetniük a vízórát az eredetileg tervezett idén december 31. helyett. A szolgáltató köteles felszerelni a mérőt, ha a fogyasztó biztosította a feltételeket.
    
A jövőben bányajáradékot kell fizetnie annak is, aki szilárd ásványi energiahordozót úgy termel ki, hogy azt a föld alatt elgázosítja. A bányajáradék ekkor az igénybe vett ásványi nyersanyag értékének a 2 százaléka. A szilárd energiahordozók után eddig is ennyi volt a bányajáradék, de ezt a speciális esetet nem szabályozta a bányászati törvény. A szóban forgó technológia lényege az, hogy a föld alatti szénmezőig lyukat fúrnak, majd a szenet meggyújtják, és a részleges égés során keletkező gázt a fúrólyukon át a felszínre hozzák.
    
Új szabályként került be a jogszabályba az, hogy a telek tulajdonosa tűrni köteles azt, hogy a használaton kívüli mélyfúrás tulajdonosa a tájrendezést elvégezze. A telektulajdonos ebből eredő kárát azonban meg kell térítenie.
    
Az atomenergia-törvény kiegészült a hatásterület meghatározásával. A nukleáris biztonsági eljárásban, továbbá a létesítési engedélyben is a nukleáris létesítmény telephelyének határától számított 500 méteres körzet minősül hatásterületnek. Kutató- és oktatóreaktornál ez a távolság csak 100 méter. A hatásterület a nukleáris létesítmény normál üzemi körülményei között értelmezett.
    
Szintén kiegészítésként került be a törvénybe az, hogy ha az atomkár miatt valaki meghal, akkor a nem vagyoni kár megállapításához elegendő az üzemeltető jogsértését megállapítani. Az elszenvedő oldalán a további hátrányokat - például a családot ért anyagi veszteséget - nem kell bizonyítani. Az anyagi kompenzációt a polgári törvénykönyv sérelemdíjra vonatkozó szabályai szerint kell megállapítani.

Forrás: MTI
Fotó: vectorolie - FreeDigitalPhotos.net