Kutatás a legnépszerűbb hazai játékokról

A tanulmány több mint 400 szülő közreműködésével készült, összesen 668 gyerek szabadidős tevékenységeit felmérő interjú statisztikájával mutat rá a magyar családok játszási szokásaira és a legnépszerűbb játékokra. A kutatás feltárja, milyen típusú játékokkal mennyit játszanak a gyermekek, milyen társaságban telik a játékidő, illetve hogyan változnak a játszási szokások a gyermekek nemétől, korától és a testvérek számától függően. A kérdőív szakmaiságáért és az eredmények továbbgondolásáért az elismert gyerekpszichológus, Vásárhelyi Kriszta felel.

A felmérésből többek közt az is kiderül, hogy az építőjáték a legnépszerűbb játéktípus, mely 31-38%-ban teszi ki a szabadidős tevékenységeket, így egyaránt vezet a bölcsődés, az óvodás és a kisiskolás korosztály körében. Ez nagyon jó arány, mert az építőjátékok nemcsak a logikát, matematikai készségeket, finommotorikát fejlesztik, hanem a kreativitás fejlődését is elősegítik minden életkorban. A játék második legkedveltebb formája a babás, állatos szerepjáték, mely 15-28%-os gyakorisággal fordul elő a fent említett korcsoportoknál. A szerepjátékok szintén fontosak: a szociális szerepek gyakorlását teszik lehetővé, továbbá a mindennapos konfliktusok játékban való megjelenítése segít feloldani a belső konfliktusokat, szorongásokat. Ezek népszerűségét tinédzserkorban a számítógépes játékok váltják fel, mellyel párhuzamosan a szülők egyre kevesebb időt töltenek gyermekeikkel. Kiemelendő a mozgással járó, ügyességi játékok fontossága is, a fizikiai, lelki és szellemi egészség szemponjából. Sokan nem is gondolnák, hogy a sokféle mozgásforma akár a tanulási zavarok korrekciójában is segítség lehet, miközben stresszoldó hatásuk is jótékony.

Részlet a kutatásból: a legnépszerűbb az építőjáték

A számítógépes és videojátékokkal töltött idő korcsoportról korcsoportra haladva nő, azonban még tinédzserkorban is a legkevesebbet töltik ezzel a gyerekek a vizsgált kategóriák közül. „Úgy tűnik, a hagyományos játékok még mindig népszerűbbek – amennyiben a szülők tényleg valós válaszokat adtak és nem a szociálisan elvárt irányba ferdítették a válaszokat, hiszen sok helyen lehet szakértői érveket hallani a túl sok elektronikus játék ellen.” – fűzte hozzá Vásárhelyi Kriszta.

Hétköznapon egy, szabadnapokon több mint másfél órát töltenek a gyerekek átlagosan televízió előtt. Míg hétköznapokon az egykék 1 óra 20 percet nézik a különféle műsorokat, addig a testvérek között élő gyerekek 54 percet töltenek a képernyő előtt naponta. „Az egykék és testvérrel rendelkező gyerek tévézési szokásai közti különbség arra enged következtetni, hogy az unalom lehet az egyik háttértényező: akinek van testvére, akivel együtt játszhat, kevésbé igényli a tévénézést. A tévézés ellen egyébként több szakmai érv szól, ennek szabályozása pedig a szülők döntése kell, hogy legyen. Érdemes ezen elgondolkozni – még akkor is, ha szokszor úgy érezzük, szükség van erre az egyszerű bébiszitterre.” – mondta a gyerekpszichológus.

A kutatás azt is megvizsgálta, milyen gyakorisággal döntenek a gyermekek a szüleikkel közös játékról. „Fontos a szabad játék jelentősége, amiben a szülő elsődleges szerepe, hogy ezeket a játékokat megismertesse a gyerekével, majd biztosítsa számára a választás lehetőségét.” – fogalmazott Vásárhelyi Kriszta gyerekpszichológus. A felmérés szerint az esetek 60%-ában egyedül a gyermek választja ki a játék tartalmát, míg 40%-ban a szülővel közös döntés születik. Fontos, hogy a játék végén a tanulságokat is megbeszéljük. A kutatásban részt vevő szülők kétharmada tesz így, elősegítve ezzel gyermekeik érzelmi fejlődését.

A Formatex missziója, hogy tartalmasabbá és értékesebbé tegye a családok együtt töltött idejét: célja, hogy a kreatív fejlesztő játékok és a közös családi játék jelentőségének hangsúlyozásával hozzájáruljon a gyermekek szociális, intellektuális és érzelmi fejlődéséhez. A Jól játszó család című tanulmány is ezt a célt szolgálja, miközben számos érdekes adatot tár fel a vizsgált téma kapcsán. „A játékválasztásban nincsenek kizárólagos javaslatok: bármelyik játék jó lehet, főként, ha közösen játsszák, jókedvvel, türelemmel és örömmel. A gyerekek egészséges testi, lelki és szellemi fejlődéséhez változatos programokra van szükségük kortársaikkal, szüleikkel és egyedül is.” – fűzte hozzá a kutatáshoz Vásárhelyi Kriszta.

A kutatás elérhető az alábbi linken: http://formatex.hu/jol_jatszo_csalad.pdf