vizsgája szemnek, emberségnek…” Bertók László: Halottak napja
Más kultúrkörök és a halottak napja
Mexikóban az egész család kivonul a temetőbe ezen a napon rengeteg édességgel, csokoládéval felszerelkezve; köztük cukorból készült koponyákkal, koporsókkal, saját névvel ellátott cukorkoponyával, hogy találkozhassanak halott rokonuk szellemével. Hogy miért a sok édesség? Ajándék, mert a holtak szeretik a nyalánkságot.
Anglia, Franciaország és az Ibériai-félsziget kelta természetimádói számára a Napisten volt a munka és a pihenés jelképe, a gazdag termés biztosítója. A kelta újévet minden év november elsején nagy fesztivállal ünnepelték, amely a Nap uralmának végét, illetve a sötétség és a hideg uralmának kezdetét szimbolizálta. A kelták hite szerint ilyenkor Samhain, a napisten a halál és a sötétség fogságába került, október 31-én összehívta a halottakat, akik különböző formában és alakban jelentek meg előtte. A kelta papok a hegytetőn, a szent tölgyfák alatt gyülekeztek, új tüzeket gyújtottak, termény- és állatáldozatokat mutattak be, tűz körüli táncuk jelezte a nap-szezon végét és a sötétség kezdetét. Mikor eljött a reggel, a papok szétosztották a parazsat a családok között, hogy azzal új tüzeket gyújthassanak. Ezek tartották távol a halottakat, és űzték el a hideget. November elsején az emberek állatbőrökből és állatfejekből készült ruhákba öltöztek, és a napisten, Samhain tiszteletére 3 napos Halloween fesztivált tartottak.
Kínában tavasszal ünneplik a halottakat: qingming ünnepén. A sírokat leseprik, fákat ültetnek, a mártírok emlékére fenyőfát, sőt papírpénzt égetnek a temetőben, de élelmet is visznek a sírokhoz.
Magyar néphit és családi ünnep
A magyar kultúrkör is megemlékezik a halottak napjáról. Rendbe teszik a sírokat, virágot, mécsest helyeznek el rajta. Mi ennek az oka? A néphit szerint ezen a napon „táncra” kelnek a holtak, kijönnek a sírból, hogy hazalátogassanak, de hogy visszataláljanak, és ne maradjanak az élők között, emiatt a szépen elkészített nyughely.
A katolikus elvek szerint az élők imája és a tűz, gyertya formájában segítik a holt lelkek megtisztulását. A néphit szerint nem volt szabad a halottak hetén földmunkát végezni, hogy ne háborgassák a halottakat, sőt mosni sem, mert a ruha megsárgulna, a halott pedig a vízbe kerülne.
A tűz és fény analógiát mutat más kultúrákban is a halottak megtisztulásával. Halloween ünnepén a töklámpás világítása ugyanezt a funkciót tölti be: világít a halottak szellemeinek.
Vajon tényleg visszajönnek a holtak, valóban látják az elkészített virágokat, az asztalra helyezett ételt-italt? Mi van azokkal, akiket nem várnak, akiknek nem készítenek gyertyát, sem koszorút? Nem nyugodhatnak, itt maradnak és kísértenek?
A gyász sokféle típusa alakult ki az idők során, a misztikum több hiedelmet, babonát alkotott. Nem kérdőjelezhetjük meg ezek voltát, mert a gyász részei, a megemlékezés, a tisztelet jelei. Hozzátartozik az élet és halál választómezsgyéjéhez. Az ember fél az ismeretlentől, hogyne félne a haláltól és a halottaktól is, érthető, hogy szokásokat, rítusokat hoz létre védekezésből.
Inkább legyen egy nap, amikor engedélyezett a halottaknak a visszatérés, mintsem visszajárjanak.
Az ünnepből kiveszi a részét az egész család, gondoljunk csak a gyerekek édességvadászatára Halloween alkalmából, de nálunk is egyértelmű, hogy a kicsik és nagyok egyaránt kimennek a temetőbe világítani, virágot elhelyezni, emlékezni.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)