Siket és nagyothalló emberek magyarországi helyzete
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:
- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Magyarországon sok ezer ember kényszerül a hallássérülés tényével szembenézni. Mivel a siketség és a nagyothallás mértékében és eredetében is sokféle lehet, ezért a problémával küzdők nem alkotnak egységes, homogén csoportot. A nagyothallás a korszerű hallókészülékeknek köszönhetően ma már jól korrigálható. Magyarországon több százezer nagyothalló él. Jóval kevesebben vannak azok, akiknek az állapota a hallókészülékkel alig, vagy egyáltalán nem javítható. Őket siketeknek nevezzük. Számuk több tízezerre tehető.
Sokunkban felmerül a kérdés, hogy a jelnyelv hivatalos elismerésének mekkora a jelentősége a siket és nagyothalló emberek mindennapi életében.
Első ránézésre nem sok, de a jelnyelv elismerése az első lépés a siket közösség integrációja és teljes jogú állampolgárrá válása felé. A következő lépés a meglévő törvények megváltoztatása, vagy újak megalkotása annak érdekében, hogy a politikai elképzeléseket keretbe foglalják, törvényileg szabályozzák.
Így a jelnyelv elismerését olyan jogok elismerése követi, mint az iskolaválasztás joga (pl. orális vagy kétnyelvű iskola), vagy a siket kisebbség joga a részvételhez a társadalmi élet minden területén. Ezután, az ehhez kapcsolódó feltételek és eszközök megteremtése következik, például a jelnyelvi tolmácsok számának növelése, elérhetővé tenni a közszolgáltatást, a minőségi oktatást (a felsőfokú oktatást is), a szórakozást, hogy csak néhány területet említsünk.
A kormányok számára már nem az a kérdés, hogy elismerjék-e a jelnyelvet, hanem hogy mikor és miként tegyék azt. Finnország és Portugália már elismerte a jelnyelvet úgy, az erre vonatkozó törvényeket beemelte az alkotmányba. Az alábbi európai országok törvényekben és határozatokban ismerték el a jelnyelvet, gyakran az oktatással és a jelnyelvi tolmács szakmájával összefüggésben.
Kétféle akadálya létezik a hivatalos elismertetésnek:- Az első, a kormányok és törvényhozók tájékozatlanságának következménye, akik nem tudják, hogy mi a jelnyelv szerepe a siket és nagyothalló emberek életében.
-A második akadály abból a hibás feltételezésből adódik, hogy a hallókészülék mindenfajta hallássérült problémára megoldás, valamint az, hogy a jelnyelv egyetemes, nemzetközi nyelv.
A jelnyelv elismertetésének ügye nagyon kevés támogatottságot élvez a többségi társadalom részéről. Továbbá felmerül a jelnyelv bevezetésével kapcsolatos költségek kérdése, pedig minden állami intézményben érhetővé kellene tenni azt.
Pozitív példák: Az Egyesült Királyságban például a kormány nemrégiben meghirdetett egy tanulmányi ösztöndíjat a felsőoktatásban tanuló siket diákok számára. Finnországban a közintézmények alkalmazottai alapfokú jelnyelvi tudással rendelkeznek, míg Dániában és Görögországban jelnyelvi tanfolyamokat indítottak tanárok számára. Továbbá, Görögországban létrehoztak – Európában elsőként – egy egyetemi jelnyelvi tanszéket a siket gyermekek oktatásának fejlesztésére. Portugália néhány iskolájában bevezették a jelnyelv oktatását, Franciaországban pedig a jelnyelvi tolmácsolást elismerték hivatalos szakmaként. Végül, Dániában és Hollandiában megalakult egy mozgalom, amely a kétnyelvűséget támogatja és népszerűsíti.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége (SINOSZ)
A SINOSZ 1907-ben jött létre azzal a céllal, hogy a Magyarországon élő siketek és nagyothallók társadalmi elfogadását ösztönözze, az életminőségük javulása érdekében szükséges döntéseket sürgessen, az önálló életvitelhez szükséges feltételeket állami kötelezettségének szorgalmazza. Szerteágazó szakmai programjaik megvalósításában maguk a siket és a nagyothalló emberek, hazai és külföldi szakemberek, és a szülők segítenek ötleteikkel, véleményükkel és szaktudásukkal.
Az ENSZ Egyezmény a fogyatékossággal élő személyek jogairól
Szövetség széles társadalmi összefogást kíván mozgósítani az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény mögé, hogy a társadalom valamennyi résztvevőjével közösen gondolkodva, támogatva, összefogva megvalósítsuk a siket és nagyothalló emberek teljes társadalmi elfogadását, életminőségük javulását és az önálló életvitelhez szükséges feltételek megteremtését.
A Magyar Köztársaság által 2007. március 30-án New Yorkban aláírt az ENSZ fogyatékos személyek jogairól szóló egyezmény:
• szavatolja a fogyatékosok jogainak hatékony védelmét az élet valamennyi területén;
• nyugtázza a jelnyelv, a siket kultúra, a nyelvi és kulturális identitást, a jelnyelven történő minőségi oktatást, a hivatalos jel-nyelvi tolmácsolás elismerését, valamint a jelnyelv használat elfogadását és elősegítését.
„JELNYELV ÉS KULTÚRA NÉLKÜL, OLYAN VAGYOK, MINT MADÁR SZÁRNYAK NÉLKÜL”
Ez Signmark – egy fiatal finn siket rapper előadóművész - gondolata. A szárny nélküli madár teljesen kiszolgáltatott. Egy siket ember jelnyelv nélkül teljesen kiszolgáltatott.
www.sinosz.hu
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
.jpg)
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)