ANYÁK NAPJÁRA
Édes, kedves nagyanyókám
Anyák napja van ma,
De jó, hogy az anyukámnak is van
édesanyja.
Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe,
Anyáknapján legyen virág
mind a két kezembe. . .
Egyik csokrot Neked szedtem
odakinn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat,
Jóságodat felsorolni; kevés lenne ez a nap!
Köszönöm, hogy ilyen sokat
fáradoztál értem,
És, hogy az én jóanyámat
felnevelted nékem!!!
Ajándék
Színes ceruzával
rajzoltam egy képet,
anyák napján reggel,
Édesanyám néked.
Lerajzoltam én egy
aranyos madarat,
aranyos madárra
aranyos tollakat.
Elkészült a madár.
Nem mozdul a szárnya. . .
Pedig hogyha tudna
a válladra szállna
Eldalolná csöndben
tenéked egy dalban
amit anyák napján
mondani akartam.
Szeresd édesanyádat
Ő az, aki halkan
Bölcsőd fölé hajol,
Ő az, aki neked
Altató dalt dalol.
Megmosdat, megfürdet
Megfésül szépen,
Tündér mesét mond
Lágy téli estéken.
Amikor beteg vagy
Ő az, aki ápol,
Két szemében mennyi
Aggódás, gond lángol.
Ő az, aki mindig
Imádkozik érted
Nincs, óh nincs határa
Nagy szeretetének.
Tele van a lelke
Érted égő fénnyel,
Ne bántsd meg őt soha
Engedetlenséggel.
Bokrétát kötöttem
Bokrétát kötöttem
Jó anyám napjára,
Örül a bokrétám
Minden egyes szála.
S azt mondatja velem
Illatos virágom:
Legyen áldás az én
Édes jó anyámon.
ANYÁK NAPJÁRA
Virágoskert az én szívem,
a szeretet
benne terem.
Neked adom,
ÉDESANYÁM,
Köszöntelek
Anyák napján.
Édesanyám!
Anyáknapja ünnep a szívemnek,
hosszú verset nem tudok még,
inkább megölellek.
Jó anyámnak
Jó anyámnak két kezére
Csókjaimat hintem én,
Ezzel a két dolgos kézzel,
Áldd az Isten amíg él,
Jó anyámnak két kezét,
Álld meg Isten jó szívét,
Két kezét, jó szívét,
Áldd meg Isten amíg él,
Amíg él.
Ez a két kéz estenként
Hogyha gond, bú, baj elér,
Elsimítja homlokodról
A búbánat fellegét.
Jó anyámnak két kezét,
Áldd meg Isten jó szívét.
Két kezét, jó szívét,
Álld meg Isten amíg él,
Amíg él.
"Édes, kedves nagymamácska anyák napja van ma.
Olyan jó, hogy anyukámnak/apukámnak is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem az jutott eszembe,
vegyek csokrot mind a két kezembe.
Egyik csokrot neked szedtem odakint a réten,
te is sokat fáradoztál évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat fáradoztál értem
és hogy az én jó anyámat felnevelted nékem!"
.. // ..
„Hajnaltájban rétre mentem, harmatcseppet szedegettem,
Pohárkába gyűjtögettem, nefelejcsem beletettem.
Hazamentem, elpirultam. Édesanyám mellébújtam,
Egy szó sem jött a nyelvemre, könnyem hullt a nefelejcsre.”
Fotó: Sabbia - 123RF.com
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)