Egy 2017-es nemzetközi felmérés szerint az 5-19 év közötti brit gyermekek és fiatalok közül nyolcból egy szenved valamilyen mentális rendellenességtől. A lesújtó eredmény miatt a szigetország kormánya úgy döntött, hogy 2020-tól – először csak egy évig, kísérleti jelleggel – 370 angol oktatási intézményben vezetik be a mindfulness tanítását.
A mindfulness jelenleg az egyik legfelkapottabb relaxációs technika, amely az érzelmek és az élmények tudatos megélésére épül. Bár a fogalom pontos jelentése a mai napig nem tisztázott, általában egy olyan meditációs gyakorlatot értenek alatta, amely arra tanít, hogyan lehet az érzelmeket a maguk valójában átélni, és hogyan lehet a gondolkodást megszabadítani az előítéletektől. A relaxáció során az alany megtanulja megfigyelni az érzelmei és gondolatai kavargását éppúgy, mint a testében végbementő folyamatokat, ezáltal pedig megismeri saját magát, és nem engedi az agressziót és az indulatokat eluralkodni az életén.
A keleti kultúrákban évezredek óta jelen lévő módszer előnyeit lassan nyugaton is kezdik észrevenni. Nagy-Britanniában és más európai országokban már eddig is lehetőség volt arra, hogy az iskolák saját hatáskörükben relaxálni tanítsák a diákokat. Az eredmények azt mutatják, hogy ahol a módszert valóban sikerült beilleszteni a tanrendbe, ott lecsökkent az agresszió szintje, és sokkal ritkábban volt szükség fegyelmező intézkedésekre.
Olvasd el: Az iskola, ahol megtalálták az indulatkezelés tökéletes módszerét: nincs több agresszió, intő, se eltanácsolás
Hazánkban Bagdy Emőke szerette volna elérni, hogy legalább heti 30 percben tanítsák a gyerekeknek a különböző lazító technikákat. Noha a meditáció könnyen beilleszthető lett volna a mindennapos testnevelés keretei közé, a javaslat végül elbukott az érintettek tájékozatlanságán és az egyházi körök tiltakozásán. Sokan féltek attól, hogy valójában a buddhizmust akarják az oktatásba becsempészni a relaxáció útján, és olyan vád is elhangzott, hogy ezek a módszerek a mentális fertőzések előtt nyitják meg a gyerekek elméjét. Bagdy szerint minderről szó sincs: a meditáció ártalmatlan, ám annál hasznosabb technika, amelynek semmilyen vallási háttere nem kell, hogy legyen. Azt azonban ő is elismeri, hogy káros lehet, ha nem megfelelően képzett személy oktatja erre a gyerekeket.
A keleti kultúrától való félelmen kívül azonban egyéb aggodalmak is felmerülnek a mindfulnessel kapcsolatban. A Scientific Reportsban 2018-ban megjelent tanulmány szerzői szerint a legnagyobb baj a technikával az, hogy az évezredeken át a világtól elzárt kolostorokban kifejlesztett gyakorlatok lebutítása és a nyugati életvitelhez igazítása nem várt mellékhatásokkal járhat. Kifejezetten nem javasoltak ezek a technikák például a poszttraumás stressztől szenvedőknek, míg önmaguk folyamatos figyelése sokakban felébresztheti a bennük szunnyadó nárcizmust. Több kutató van azon a véleményen, hogy egy buddhista kolostorban lehet, hogy jó módszer meditációba menekülni a problémák elől, de a mi körülményeink között célszerűbb lenne inkább azt megtanítani, hogy vehetjük fel a harcot a nehézségek ellen.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)