Agresszió és empátia - Az indulatkezelés szabályai

Vajon mennyire könnyű ebben a társadalomban empátiát gyakorolni? Empatikusnak lenni, mikor sajnos már kora gyermekkorban megismerjük az agresszió egyre több fajtáját. A rohanó életvitel és megélhetési gondok egyre több embernél okoz apátiát, melyhez gyakran társul agresszió, vagy annak különböző megnyilvánulásai. Az empátiás viselkedést magunkkal hozzuk már a gyermekkorunkból. Különbözőek vagyunk. Van, aki megértőbb, toleránsabb a másik emberrel szemben, ám vannak olyan típusú emberek is, akiknek nehezére esik egy jó szó, vagy odafigyelés a másik embertársa felé.

A személyiség magában foglalja az „egyedi ember” tulajdonságainak összeségét. Az esetenkénti hasonlóság ellenére sem lesz két ember teljesen egyforma.

Véleményem szerint, a környezeti, nevelési hatások, nagy szerepet játszanak az agresszió kialakulásában. A környezeti ártalmak megmutatkoznak a gyermek fejlődésének egészében, így a magatartásban és viselkedésben is.

A tünetek egy része a gyermeki személyiség éretlenségéből fakad, más részük a gyermek fejlődésének hibás irányából. Ezek néha olyan bonyolult összefonódottságban és kölcsönhatásban jelentkeznek, hogy azokat egymástól különválasztani alig lehet. A gyermek a maga személyiségének magvát azonosulásokból építi fel. Nem mindegy tehát, hogy milyen építőanyag áll rendelkezésre: pozitív vagy negatív jellegű magatartási elemek. Rendezetlen életvitelű, agresszív, kétes egzisztenciájú személyekkel azonosul, vagy egészséges, derűs, becsületes, jó életvitelű személyekkel. Az iskolának kell gondoskodnia arról, hogy az esetleges labilis építőanyag mellett (vagy helyett) jó személyiségű pedagógus magatartásmodellje, erkölcsi mintája épüljön be a gyermek személyiségébe. Gondoskodni kell tehát arról, hogy ne csak az értelem, hanem az érzelmek számára is közvetlenül hozzáférhetőek legyenek a jó példaképek.

Mivel óvodában is dolgozom, meglepően tapasztaltam, hogy már kisgyermekkorban is észlelhetőek a gyerekek indulatkitörései és láthattam, hogy vannak olyan apróságok, akik egy adott problémát csak agresszióval tudtak levezetni. Sokszor felmerülő problémára sem volt szükség ahhoz, hogy társát „csak úgy” megüsse, vagy szavakkal bántalmazza. A gyerekek, szülők, pedagógusok számára egyaránt jelentenek problémát ezen indulatkitörések megfelelő kezelése. Az indulatoság sokszor erőszakossághoz is vezethet.

Óvodából az iskolába kerülve ezek az indulatok csak fokozódnak néhány gyermeknél, ahol aztán jobban eldurvulhat a dolog, hisz itt már erejüket fitogtatva próbálnak érvényesülni és pozíciót szerezni egy adott kortárscsoportban.   

Fontos dolognak tartom, hogy mi, akik a gyermekekkel napi szinten foglalkozunk, kellő empátiával és megfelelő problémamegoldó képességgel rendelkezzünk, hogy a gyerekből kitörő indulatokat megfelelően tudjuk kezelni, és segítséget tudjunk nyújtani ezen problémákkal kapcsolatban. Ahhoz, hogy hitelesek tudjunk lenni, megfelelő tudással kell rendelkeznünk, melyre különböző továbbképzések elvégzése ad lehetőséget. Munkahelyem kollégáimmal együtt részt vettünk konfliktus kezelési tréningen és elvégeztük az erőszakmentes kommunikáció tanfolyamot, melyen sok gyakorlati ismeretet sajátítottunk el a gyerekek körében előforduló agresszió megfelelő kezelésére. Megismertük a Zsiráf és Sakál nyelv kommunikációját, melyet remekül tudunk alkalmazni munkánk során a gyakorlatban is. Ez a fajta kommunikáció azon alapul, hogy a gyerekek milyen módon küzdenek meg saját érzéseikkel.  A zsiráf, az az állat, akinek legnagyobb a szíve, szeretetteljes, barátságos. Ennek megfelelően a kommunikációja is tele van együttérzéssel, empátiával. Ugyanakkor a sakál, ha szorult helyzetbe kerül, 2 féle módon reagál, ha gyengébbel kerül szembe, akkor durván, üvöltve támad, ha erősebbel, akkor pedig behúzott farokkal meghátrál, és nem vállalja fel a kommunikációt.

A felmerülő konfliktusok során négy kérdést beszélünk meg az érintett diákokkal.

1. Mi történt? (Megfigyelés ítéletmentesen)
2. Mit érzel? (Érzések megbeszélése, ami kiváltotta a veszekedést)
3. Mire lenne szükséged? (Szükségletek megbeszélése, mit szeretne)
4. Mit tehetnél most? (Kérés, megoldási stratégia)

Emellett munkám során gyakran használom és nagy segítséget jelent „Éliane Whitehouse – Warwick Pudney: Mint egy nagy vulkán forrok, és... MINDJÁRT FELROBBANOK!” című könyve, mely a gyerekek indulatkezelési problémáinak megoldásaiban nyújt segítséget. Ebből különösen kiemelném a Dühszabályokat, melyet a foglalkozások során sajátítottak el a gyerekek. A diákok megtanulják, hogy a düh egy érzés, az érzések pedig egyszerűen csak léteznek. Szabad dühösnek lenni. Tilos mást bántani és erőszakosnak lenni.  

Dühszabályok

NINCS azzal baj, ha dühösek vagyunk, DE

• Ne bánts másokat!
• Ne árts önmagadnak!
• Ne tégy kárt a környezetedben!
• BESZÉLJ róla!

A következő, különböző jellegű feladatok megoldása során a gyerekek megismerték, hogyan fejezzék ki indulataikat, ha mérgesek, vagy dühösek lesznek. 

Egyéni feladatként kellett a gyerekeknek megoldani a képen látható emberke kiegészítését, ami kifejezi a dühüket. A feladat legfontosabb üzenete: Dühösnek lenni szabad, egészséges és normális. 

A következő feladat neve Vulkánkitörés, melyet egyéni és kiscsoportos formában is meg lehet oldani. A düh által kiváltott érzelmi reakciókat megvizsgálva, rájönnek, hogy minden megnyilvánulásnak vannak következményei.
Pl. Ha verekszem, kárt okozok magamban és a környezetemben.
Csúnya beszéd megbotránkoztatja a körülöttem lévőket.

A következő feladatban egy pajzs rajzolása közben a gyerekek kifejezésre juttathatják azon eszközöket, tárgyakat, személyeket, amelyek védelmet nyújtanak nekik a különböző helyzetekben.

Módszer: Az egyéni rajzok közös értelmezése, megbeszélése, érzések kifejezése, a biztonságra törekvés. Használhatjuk a feladatlapot arra is, hogy a csoport tagjai azon tervezzenek meg egy nagy pajzsot, amit kiakaszthatunk a falra.

Egy kis varázslat: Egyéni munka-közös megbeszéléssel.  Legfontosabb üzenete, hogy indulataink megfelelő kifejezése teljesen normális és veszélytelen. Fontos felismerni és felvállalni érzéseinket, ez csökkenti konfliktusokat.

Végezetül fontosnak tartom, hogy a gyerekekben tudatosuljon Desmond Tutu idézete: Nem azért szeretnek minket, mert jók vagyunk, hanem azért vagyunk jók, mert szeretnek bennünket. Cikkemhez felhasznált könyvet, ajánlom elsősorban szülőknek, nevelőknek, és minden gyerekekkel foglalkozó szakembernek, mivel sok hasznos feladatot tartalmaz a gyerekek indulatkezelési problémáinak megoldására. 

Felhasznált szakirodalom:  
Éliane Whitehouse – Warwick Pudney: Mint egy nagy vulkán forrok, és... MINDJÁRT FELROBBANOK! Gyerekek indulatkezelési problémáinak megoldása 
Kiadó: Geobook Hungary Kiadó 2000 Szentendre 
Képek: Alexas_Fotos , Conmongt / Pixabay

A „Keressük a legkreatívabb magyar gyermeknevelő szakembereket!” pályázatra beérkezett cikk.