A mese az egész napi óvodai zajban a csend szigete. Pihentet, szórakoztat, táplálja a képzeletet, segíti a kisgyermeket élményeinek feldolgozásában. Alkalmat ad arra, hogy az együttlétet fenntartsa.
Anyanyelvi nevelő hatása abban van, hogy ráébreszti a kisgyerekeket az emberi beszéd érdekességére. A mese a vers a gyermeket játékos cselekedetekre serkentik és a másik emberhez kapcsolja. A mese nélkülözhetetlen a gyermek egészséges személyiség fejlődése szempontjából. Általa gazdagodik fantáziája, szókincse. A mese segíti, hogy hosszabban és kitartóan tudjon valamire figyelni, abban elmélyedni.
Fontos, hogy lehetősége legyen gyermekünknek saját fantáziáját megmozgatni, belső képeket alkotni, mert ezzel fejleszti a kreativitását, gondolkodása rugalmasabb lesz, képes lesz gyorsabban megoldani problémás helyzeteket. Átéli az izgalmakat, azonban mindez nem jár valós, közvetlen veszéllyel a számára. Találkozik, azzal a helyzettel mely megmutatja számára: a problémás esetekben is van megoldás. Felkészíti a lelkét az élet megpróbáltatásaira.
A félelmetes mesefigurák, illetve történések csak átmenetileg nyugtalanítják a gyermeket, hiszen mellette vagyunk, és a történetben is bekövetkezik a feloldás. Idővel pedig megtanulja különválasztani a valóságot a mesevilágtól. A mesélővel való személyes kapcsolatban a gyermek nagy érzelmi biztonságban érzi magát, s a játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg. A belső képalkotásnak ez a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája.
Csoportunkban az életkoruknak, az adott évszaknak, ünnepeknek megfelelően válogatjuk meséket a gyermekirodalmi művekből. A mesék által a gyerekek megismerhetik mi a segítségnyújtás, bajtársiasság, türelem, szeretet. A mesei fordulatok pl. „Jó tett helyébe jót várj!” jócselekedetekre sarkallják a gyerekeket.
Óvodánkban egy hétig ugyan azt a mesét meséljük a gyerekeknek. A hét vége felé gyakran a főszereplő bőrébe bújva mesélünk. Különös élmény nekünk is, mert a gyermek tudja, hogy az óvó néni mesél, mégis elhiszi, hogy a főszereplő érkezett vendégségbe, a csoportjukba. Nem lehet eléggé hangsúlyozni az olvasás elsajátításának fontosságát! Mindannyian azt szeretnénk, hogy a gyermekek rendszeresen olvasnának. A meséléssel kicsi kortól könyvhöz szoktathatjuk gyermekeket és soha nem múló igény alakulhat ki benne az olvasás iránt.
A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)