Hogyan neveld a fiad - pénzügyileg?

Himer Csilla | 2014-10-21 08:52

Létezhet, hogy másképpen kell foglalkozni egy kisfiúval, mint egy kislánnyal, ha a pénzügyi nevelésről van szó? Hiszen a pénz az pénz, akkor is, ha fiú kezében van, és akkor is, ha lányéban! Mégiscsak lehet más a pénz, ha egy fiú bánik vele, vagy egy lány? Ha igen, melyik területen és mit kell másképpen csinálni? A válasz kicsit hosszú lesz, de a végén egy érdekes és mesés játékot is ajánlok.

Előzetes figyelmeztetés

A cikkben szereplő megállapítások a különféle, korábban elsősorban a KSH, másodsorban különféle egyéb kutatások (pl. UNICEF Innocenti Intézet, különböző biztosítók, pénzintézetek megrendelésére készített GfK, Sonda Ipsos, stb. felmérések) átlagos eredményein alapulnak. Egyéni eltérések minden kutatásban minden vizsgált halmazban vannak, így ennek szellemében kérem, hogy olvasd a cikket!

Fiúk és a pénz

Induljunk el a kályhától – azaz onnan, hogy már egészen kicsi koruktól kezdve mit hallanak a kisfiúk arról, hogy milyenek legyenek, ha nagyok lesznek: erősek, bátrak, dolgosak – hiszen ők lesznek a családfenntartók. Márpedig egy családfenntartó:

megvédi a családját – OK, ma már kevéssé a kardfogú tigristől, de a szegényes életnívótól mindenképpen,
több pénzt keres, mint a párja – elvégre ezért ő a családfenntartó, az asszony legfeljebb besegít (ennyi engedményt hozott a kétkeresős családmodell),
ezért orrvérzésig, de legalább látástól Mikulásig dolgozik – és ezért lesz ünnep, ha a családfenntartó valami emberi időpontban ér haza, és még ébren látja a gyerekeit.

A gyerekek többségében erre látnak mintákat is a saját családjukban – még akkor is, ha esetleg elvált szülők gyerekeként élnek. Ezek azok az elvárások, amelyekkel felnőttként mindenképpen szembesülnek – és ezek azok az elvárások, amelyek időnként rossz irányba is viszik a férfiak, majdnem felnőtt fiúk pénzügyi magatartását, pénzügyi gondolkodásmódját.

Hiszen ha a családfenntartó, akkor:

megvédi a szegénységtől a családját – akkor ott maximum a túlélés a cél. Még akkor is, ha jó anyagi körülmények között élnek, mert ilyenkor is csak “előremenekülésről” lehet szó. A pénzszerzés nem eszköze lesz a valódi, értékeken alapuló céloknak, hanem maga a cél – nem is csoda, ha annyi ember fárad bele a pénz kergetésébe idő előtt, és végzi valamilyen betegséggel.*
több pénzt keres, mint a párja – akkor a párja eleve nem egyenrangú helyzetből indul, és meglehetős érzelmi intelligencia szükségeltetik mindkét fél részéről, hogy a kiegyenlítetlen anyagi helyzet ellenére is egyenrangú felekként tárgyaljanak a közös pénzügyekről. Meglepő, hogy még ma is mennyire elterjedt az a családi pénzügyi modell, hogy “Én keresem a több pénzt, akkor én is mondom meg, hogy mi lesz vele.” Innen ered az a hallgatólagos elvárás is a pasik felé, hogy a nagyobb összegekkel, pl. befektetésekkel inkább ők bánjanak, ne az asszony, mert a nők max. a konyhapénz beosztásához érthetnek.
inaszakadtáig dolgozik – és nagyjából ez is jelenti számára a pénzkeresés egyetlen módját: dolgozik. Ha több pénzre vágyik, akkor többet dolgozik (túlórázik, másodállást vállal stb.). Így, bár a család vélt vagy valós igényeire hivatkozva van olyan sokat távol a férfi a munka miatt, éppen azok társaságát nem képes élvezni, akikért mindezt csinálja. Ezzel a fajta hozzáállással azonban van még egy probléma: bár az előző pontban leírtak szerint a pasiknak kellene inkább a nagyobb összegekkel foglalkoznia, még ha össze is rak ennyi pénzt, arra akkor sem képes igazán befektetésként tekinteni, hanem inkább biztonsági háttérként: jó, ha van, meg kell lakásra stb. – de nagyon kevesek képesek ezt valóban arra használni, amire a befektetés valójában való: vagyongyarapításra.

Kedves Szülők! Tényleg ezt a forgatókönyvet szánjátok a fiatoknak? Ha Ti csak részben éltek így, akkor gondoljatok bele: Ti jól érzitek így magatokat a bőrötökben? Vagy eredetileg ezt Ti is másképp képzeltétek?

Ha igen, akkor itt az ideje, hogy másképp tekintsetek a kisfiatok pénzügyi nevelésének fontosságára és hogyanjára…

Ami a fiúknál sokszor kimarad…

…azok az alapok. Létezhetetlen ugyanis, hogy valaki képes legyen a munkajövedelem mellett tőkejövedelmet is felépíteni, ha a két lépcsőfok között hirtelen átugranak néhányat.* Márpedig sok kisfiúnál ezek kimaradnak:

a pénz megszerzésének képessége – igen, alapból ez a munkajövedelem. Erre lát a legtöbb kisfiú példát is a családjában – a saját apukájától, de az anyukájától is. De pl. különösen a fiúkat, akik nagy átlagban alapból kockázattűrőbbek, érdemes legalább lehetőségként a vállalkozás felé is terelni. Ez lesz ugyanis az egyik lehetséges lépcső, amely elvezetheti őket ahhoz, hogy megértsék, milyen is a vagyongyarapításként eszközölt befektetés…
a pénz megtartásának képessége – ezen a területen a legtöbb pasi hátrányosabb helyzetből indul, mint a nők. A pénz megtartásának képessége ugyanis a hagyományokat tekintve női erény: ez ugyanis nem más, mint a beosztás és a takarékoskodás/megtakarítás képessége. Nincs egyik a másik nélkül, és ha nem jutunk el odáig, hogy megtakarítás legyen, akkor nem lesz mit befektetni sem. (Ez az a bizonyos két kimaradó lépcsőfok.)
a pénz gyarapításának képessége – ez az, amikor valóban előrelépés történik a pénzügyi életvitelben, hiszen a vagyonépítés a sikeres pénzügyi életvitel alapvető záloga. Itt jöhetnek a befektetések – a cégtulajdontól kezdve az ingatlantulajdonláson át az értékpapír befektetéseken keresztül a gyűjteményekig, vagy éppen az aranyig sok minden. Erre azonban csak akkor lesz képes igazán egy fiú is, ha előtte megtanulja a beosztást, a takarékoskodást, aztán pedig a célkitűzést, tervezést, célmegvalósítást is.

Húha! Akkor most mit csináljak?

Már nekem is feltette jó néhány szülő ezt a kérdést, ezért tudok most pontosan válaszolni:

Mutass jó példát! – lehet ugyan kész, gyerekeknek szóló tananyagokat, képzéseket vásárolni, különféle táborokba küldeni a gyerekeket, ezek azonban többnyire csak átmeneti fellendülést hozó megoldások. Ha a gyerek nem látja maga körül működni is ezeket a módszereket, akkor előbb-utóbb a kész, már működő (igaz, általában rosszul működő) modellhez tér vissza: ahhoz, amit anya és apa is csinál. Ez az, amit nem lehet megúszni egy szülőnek sem – nekik is meg kell tanulniuk bánni a pénzzel, ha azt akarják, hogy a gyerek is megtanuljon bánni vele! Ezt a feladatot nem lehet másra testálni!
Vond be! – a pénzügyek csinálós műfaj, a pénzügyi intelligencia cselekvéses intelligencia. A gyerek csak akkor tanulhatja meg, ha lehetőséget adsz neki arra, hogy – védett körülmények és szabályozott keretek között ugyan –, de kipróbálhassa, hogyan is kell ezt csinálni. Ezért mutasd meg neki, hogyan készítesz háztartási naplót (mert készítesz, ugye?), hogyan vásárolsz tudatosan bevásárló listával (így vásárolsz, ugye?), és hogy mindketten rendszeresen foglalkoztok a pénzzel (mert megteszitek, ugye?). Adj neki malacperselyt, hagyd, hogy saját célokat tűzzön ki, amire gyűjthet, stb.
Hagyd kísérletezni! – néha saját ötletekkel is elő fog állni. Hadd csinálja! Fogjon neki, vigye végig elejétől a végéig ő maga! (Te természetesen segíthetsz, de ne Te csináld meg helyette!) Ez persze azzal is jár, hogy néha fejjel megy a falnak. Hagyd! A gyerekeknek is kell a tapasztalat, hogy mikor nem megy valami. (Neked nem biztos, hogy el fogja hinni még akkor sem, ha tudja, hogy jót akarsz neki. Mondom: csinálós műfaj. Csinálja! Ezt is!)
Adj neki zsebpénzt, ha már elég nagy! – ez a leggyakorlatibb kipróbálási módja annak, hogy mihez is lehet kezdeni a pénzzel! Lehet beosztani, megtakarítani belőle, akár még befektetni is, vagy éppen hitelt felvenni rá, amit vissza is kell fizetni. (Erre is érvényes, hogy mindezt védett környezetben, szabályok közé szorítva.) A zsebpénznek is megvannak a maga szabályai, amelyekről írtam már az eznemjatek.com blog hasábjain.
Játsszatok! – rengeteg játék van, amely a legkülönfélébb olyan készséget, képességet fejleszti, amelyek nélkülözhetetlenek a pénzügyi intelligencia csiszolásában. Ilyenek a táblás társasok, a stratégiai játékok a sakktól a malmon át a torpedón keresztül az amőbáig, a kártyajátékok, és még sorolhatnám.

+1. Olvassatok mesét! – de nem akármilyet ám! Létezik egy olyan mese- és foglalkoztatókönyv sorozat Magyarországon, amely egyedülálló módon az 5-7 éves gyerekek alapvető pénzügyi kérdéseire válaszol, így nem a szülőknek kell kiizzadni az életkornak megfelelő formában és tudásra építő válaszokat, hanem készen kapják – mindezt a gyerekek számára is élvezhető módon, mesék alakjában. A meséket követő játékos feladatok, közösen játszható játékok, elgondolkodtató kérdések, kihívást jelentő feladatok pedig elmélyítik a mesékből szerzett tudást. Most ráadásul az októberi takarékossági hónapra való tekintettel mindenki, aki csatlakozik a Pénzmesék rajongói táborához, egy meglepetés ajándékot is kap – természetesen a takarékosság jegyében. Kattints ide a részletekért! ›››

Kényelmes, anyagilag stabil életet teremthetsz a fiadnak már most azzal, amit megtanítasz és engeded, hogy megtanuljon a pénzről. Ezért kapsz egy extra tippet is!

Extratipp a fiúk pénzügyi neveléséhez

Ha Te sem érzed azt, hogy a pénzügyi intelligencia csúcsán lennél, ne ess kétségbe! Attól még jó szülő vagy – és ez már majdnem elég is! Ami még kell hozzá az az, hogy csináljátok együtt!

Nyugodtan modd meg a gyereknek, hogy ez még Neked is új, de igyekszel, és tanuljatok együtt. A fiúk amúgy is hajlamosak ilyenkor versenyt szagolni, és még ő lesz az, aki noszogatni fog Téged, ha valamivel lemaradsz… Olyan ösztönző partnert kapsz a személyében, akitől többet soha senki nem fog Neked többet segíteni abban, hogy sínre tudd tenni a pénzügyi életedet. Úgyhogy szeressétek, és jól becsüljétek meg egymást!

*Robert Kiyosaki nevezte meg így elsőként a pénzügyi tudatosságnak ezt a három alapkövét.

Fotó: freedigitalphotos.net - David Castillo Dominici