Szopper Zsófiáról nemcsak azt kell tudni, hogy már évtizedes tapasztalattal rendelkező pénzügyi tanácsadó, hanem azt is, hogy elkötelezett híve annak, hogy egy baba minden szempontból jó helyre érkezzen megszületésekor. A tudását ezért annak szolgálatába állította, hogy a családok ne csak érzelmileg, hanem anyagilag is megfelelően felkészültek legyenek a gyermek fogadására.
- Honnan ez az elkötelezettség?
- Saját tapasztalaton alapszik minden. Van egy egyetemista húgom, aki mellett láttam azt, hogy mennyibe kerül egy egyetem. Találkoztam olyan diákkal is, aki azért nem tudta megoldani azt, hogy befejezze az iskolát, mert Pécstől 30 km-re lakott és nem tudta anyagilag finanszírozni a bejárást.
Mindig is szívügyem volt az, hogy anyagilag is beszéljünk egy gyermek felneveléséről, mennyibe is kerül a gyermekvállalás. 2016-os évben jómagam is részese voltam ennek a helyzetnek, és volt egy-két olyan eset, ami minden képzeletemet felülmúlta. Például gyöngyösi kórház, cukorbeteg anyuka. Apuka is rendesen dolgozik. Ketten együtt kb. 160 ezer Ft-ot kerestek. Anyuka 7 hónapos terhes volt. Babakocsit vettek a gyereknek 180 ezer Ft-ért. Hitelt vettek fel, és ahonnét tudtak, kölcsön is kértek. Amikor megkérdeztem, hogy miért, akkor az volt a válasz, hogy mégiscsak az első gyermekem, és megérdemeli, hogy mindenből újat kapjon.
- Akkor kezdjük az elején! Tegyük fel, hogy összebútorozás előtt álló fiatal pár egyik tagja vagyok, és a társammal két év múlva babát szeretnénk. De jelenleg albérletben lakunk, ami az én fizetésemet el is viszi. Mit tanácsolnál nekünk?
- Gondolkozzanak a fiatalok! Ha már most az egyikőjük fizetését elviszi az albérlet, akkor mi lesz később? CSED, GYES, GYED… lényegesen kevesebb, mint a fizetés. És akkor még nem is mondtam azt, hogy mi a helyzet olyankor, amikor anyuka valamilyen oknál fogva veszélyeztetett terhes lesz, és végig táppénzen kényszerül lenni.
- És mi van akkor, ha végre sikerült fiatal párként életünk első saját lakásához jutnunk, természetesen hitellel 25 évre, és beköltözés után egy hónappal kiderül, hogy nyolc hónap múlva kopogtat a gólya?
- Minden attól függ, hogy mennyi a fizetésük, a jövedelem. Más a helyzet azoknál, akik éppenhogy fejenként a minimálbért megkeresik, és más a helyzet azoknál, akik „multinál” dolgoznak. Ők esetleg tudnak sokszor távolról is dolgozni, vagy részmunkaidőben…
- A javaslataidhoz szükséges a hosszú távon gondolkodás, ez azonban sokaktól idegen. Mit tudsz nekik javasolni? Tanulható ez?
- Tanulható, de nagyon nagy önkontrollt kell tanúsítani. Azért nem nagyon teszünk félre, hogy majd egyszer lesz egy gyermekem. Akikkel találkoztam, kb. 1-2 éven belül tervezték, és ők már tudatosan tettek félre ezekre az időkre. Konkrét cél nem volt, de számoltak vele, hogy majd kevesebb lesz a családi bevétel.
- Számításaid szerint mire kell felkészülniük a szülőknek? Mennyibe kerül átlagosan egy gyerek ovis, iskolás, középiskolás korban?
- Minél nagyobb egy gyermek, annál többe kerül. Ami nagyon megterhelő minden családnak - ez életkortól független -, az az iskolakezdés. Személy szerint hosszú idő után én is visszatértem az iskolapadhoz. Beiratkozás után elmentem vásárolni a papírboltba, és csak a mindenféle tollra, füzetre, akármire több, mint 16 ezer Ft-ot költöttem el. A könyvekről nem beszélek. Szerencsére nekem nem kell fekete-fehér ünneplő, sportruha, iskolatáska, tolltartó…
- Ha ezeket az összegeket a gyerek 18 éves koráig összeadjuk, elég horror összeg jön ki. Hogyan lehet ezt összerakni?
- Tudatosan készülni rá és félrerakni. Azt szoktam mondani, hogy nem az a lényeg, hogy mennyit tegyünk félre, hanem az, hogy minden hónapban tegyünk félre. A gyermekkel rendelkezők kapnak támogatást az államtól (családi pótlék, családi adókedvezmény). Ezt a gyermekek miatt kapják, és a minimum az, hogy ezt nekik is teszik félre.
- És mi van, ha több gyerekünk is van? Hogyan alakulnak ezek az összegek kettő, esetleg három, vagy még több gyereknél?
- Érdekes, mert három gyermek már kevesebbe kerül, mint kettő. Ott már nagycsaládosnak számítunk. Ezenfelül három gyermeknél már mindig van, amit a nagyobb kinőtt és oda tudjuk adni a kisebbnek is.
- És mi van a továbbtanulással? Minden szülő vágya, hogy biztosítani tudja gyermekeinek a jó megélhetésre lehetőséget adó diplomát. De miből? Milyen lehetőségei vannak egy szülőnek, hogy fedezze a gyermekei továbbtanulását?
- Tévhit az, hogy tanuljon úgy a gyerek, hogy bekerüljön az állami képzésre. Személy szerint ismerek olyant, aki nyelvi tagozatos magángimnáziumban végzett. Az emelt szintű érettségije az adott nyelven 90% feletti volt (és 60%-tól van meg a felsőfokú nyelvvizsga). OKTV-n helyezés, egyéb nyelvi versenyeken különdíj. Sajnos ő csak fizetősre jutott be. Mint említettem, én is egyetemre járok, és van olyan csoporttársam, akit megvisel minden egyes félév, hogy milyen átlaggal fog teljesíteni, mert nem akarja, hogy áttegyék fizetősre, ugyanis akkor abba kéne hagynia az egyetemet.
Visszatérve az eredeti kérdésre: nincs más lehetőség, csak az, hogy félretegyünk! Míg egy hitelt 20-25 évig fegyelmezetten fizetünk minden hónapban, mert tudjuk, hogy különben a bank viszi a házunkat, addig ezt miért nem tudjuk megtenni a saját gyermekeink jövőjével kapcsolatban?
Még többet megtudhatsz arról, mennyibe is kerül egy gyerek felnevelése, ha elolvasod a cikk második részét:
Mennyibe kerül felnevelni egy gyereket? – 2. rész
Fotó: Danielle MacInnes/StockSnap.io
 |
Himer CsillaKisvállalkozások kreatív kontrollingjaElérhetőségem: Honlap: http://www.zsebedremegyek.hu |
| Bemutatkozás | Megjelent cikkek | Kérdezz-felelek |
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)