Miért fontos időben elkezdeni készülni?
Bizonyára tudjuk, hogy a gyermekeink magukba szívnak mindent, még azt is, amit nem akarunk, hogy utánozzanak az életünkből. Ez viszont, ha odafigyelünk és tudatosan alkalmazzuk, sokat tud nekik segíteni. Ha látják, hogy mi időben kezdünk a fontos dolgokra készülődni, ők is ösztönösen megfigyelik, és később így csinálják majd. Fokozottan érvényes ez azokra a dolgokra, amelyek az ő életüket befolyásolják.
Sajnos ugyanis olyan világban élünk, hogy a tanulmányok igenis számítanak: még az is, hogy milyen középiskolába kerül a gyermek. Az osztályközösség, a tanárok hozzáállása, hogy menő-e tanulni, vagy inkább a lógással lehet a vagányok közé bejutni, az iskola légköre - mind-mind sokat számít abban az életkorban, amikor a gyerekek elméje a legfogékonyabb.
Így, ha gondja akad a gyermekünknek a tanulmányaiban, akkor a lehető legkorábban el kell kezdeni tenni valamit. Ne kapkodó dolgokra gondoljunk, utolsó pillanatos tűzoltásra - sokkal inkább nyugodt, magabiztos és időben lévő cselekedetekre. Teljesen természetes, ha gyermekünk nem mindenben kitűnő, és akkor sincs ok sok aggodalomra, ha éppen matematikából gyenge. Viszont amennyiben időben elkezd a gyermekünk készülni, minden remény megvan rá, hogy - még ha gyengék is a jegyei jelen pillanatban - amikor elérkezik a megmérettetés, sikeres felvételit tegyen, és még a jegyei is rendben legyenek év végére. Ne féljünk, nem csoda kell mindehhez, hanem némi támogatás.
Milyen módokon tudsz támogató lenni?
Az első és legfontosabb dolog: bízzunk a gyermekünkben. Bízzunk abban, hogy még ha most éppen nem is jeleskedik matematikából, ez meg tud változni. Bárki meg tudja tanulni a tananyagot, csak megfelelő segítség kell hozzá. Az, hogy türelmesen és bizalommal álljunk a gyerekhez, elsődleges. Gyermekünk érzékelni fogja, hogy mi sem vagyunk befeszülve az ő matekjegyein, és ez sok fölöslegesen hordozott terhet levesz a válláról.
A második: érzékeltessük vele a matematika tanulásának fontosságát. Nem kell persze hosszas prédikációkat tartani, kamasz gyermekünknek nagy valószínűséggel kiváló belső füldugói vannak pontosan ezekre az alkalmakra. Ha azonban látja rajtunk, hogy komolyan vesszük az ő jövőjét, és be is tartatjuk vele a közösen megbeszélt szabályokat, jó eséllyel ő is be fogja látni, hogy ez fontos. Ne aggódjunk, ha nem mondja - elég, ha aszerint cselekszik. Itt két dolog lényeges: az egyik, hogy legyenek tanulási szabályok, a másik pedig, hogy közösen beszéljük meg azokat.
A tanulási rutin
A stabil tanulási rutin az egyik legfontosabb, ha gyermekünk tanulásáról van szó. Nyilván szívesebben játszana a barátaival, de ha megbeszéljük a tanulási idő kezdetét és végét, ha tudja, hogy csak egy adott időben kell koncentrálnia, akkor talán könnyebben leül, és megcsinálja a feladatokat.
Ehhez hozzátartozik, hogy fizikailag rendben legyen minden a gyermekünk körül: legyen kialudva, ne legyen éhes, se szomjas, és amikor vége a tanulásnak, akkor tényleg mehessen a dolgára. Legyen meg a megfelelő mozgás is, ha nem is minden nap. A testmozgás elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki rendesen tudjon koncentrálni, a megfelelő alvás pedig a tanultak beépülését szolgálja. A teljes értékű táplálékok és a bőséges folyadék - lehetőleg tiszta víz - szintén az agy munkáját segíti, amelyre a matematika tanulásához kiemelten szükség van. Legyünk mi az a háttérország, amely mindezt biztosítja számára.
Ugyanilyen fontos, hogy ne érezze minden egyes alkalommal kínzásnak a matektanulást. Jó vicc, gondolhatnánk, különösen, ha nekünk sem ment annak idején a matek. Vagy épp ellenkezőleg: nem értjük, hogy a gyermek mit nem ért, és nehezebb empátiát éreznünk iránta. Azonban van egy jó módszer arra, hogy a gyermekünk hajlandó legyen foglalkozni a matematikával, akkor is, ha kevésbé megy neki: ez a sikerélmény.
A sikerélmény az, ami magabiztosságot ad neki. Ez az, amelynek segítségével akkor is neki tud állni majd a felvételi feladatoknak, vagy egyáltalán, a témazáróknak, ha nagyon nehéznek érzi. Ez az, amit azt mondatja vele: “nem tudom még, hogy fogom megcsinálni, de tudom, hogy meg fogom oldani valahogy.”
Ezt a fajta magabiztosságot persze nem lehet egyik napról a másikra elérni: apró lépések és kitartó gyakorlás kell hozzá, apró élmények. Pontosan a gyermekünk tudásához igazított, egy icipicit kihívás jellegű feladat. Sok-sok gyakorlás. És természetesen az alapok.
Az alapok fontossága
Az egyik legalapvetőbb dolog, ha gyermekünk gyenge jegyeket hoz haza matematikából, nem érti, nem érdekli, nem szereti - hogy az alapokat újra rakjuk. Abban mindenképpen tudunk neki segíteni, hogy megfelelő szakembert vagy segítséget keresünk, aki személyre szabottan átismétli vele a tizedestörteket, a százalékokat, a térgeometriát - ha kell, a szorzótábláig is visszamenve. Egyáltalán nem szégyen visszamenni a legalapvetőbb fogalmakig, hiszen sokszor ezért vannak nehézségei gyermekünknek: nem épültek be a gondolkodásába azok az alapvető összefüggések, számolási módok, matematikai készségek, amiket az évek alatt el kellett volna sajátítania. Egyszerű segítség a szöveges feladatok más szavakkal átfogalmazása is. Amint ezeket az alapokat tisztába rakja, gyermekünk készen fog állni arra, hogy az új anyagban, sőt, új kihívásokban elmerüljön.
Mivel gyermekünk már idősebb, sokkal hamarabb fel tud zárkózni, mint néhány évvel korábban, amikor lemaradt a tananyagban. A matematika tanítása úgy van felépítve a 12 évre, mint valami vastag alapokon nyugvó épület. Sokat számít tehát, hogy ha gyermekünk megfelelően felépített segítséggel, rendszeres és célzott gyakorlással felzárkózik, hiszen akár néhány hónapon belül eljuthat oda, hogy: “hiszen én ezt értem, és még érdekel is!”
Ha pedig már idáig eljutottunk, nyert ügyünk van.
Addig is: ne adjuk fel, ha nehéz tanulásra bírni fiunkat vagy lányunkat, ha esetleg türelmetlen, ha kiborul - ha nagyon kamasz. Az a dolga. A miénk pedig, hogy kitartóan támogassuk, hogy később ne egy rossz matekjegy legyen az akadály álmai eléréséhez.
Nyitókép: Compare Fibre képe az Unsplash-en
.jpg){kind=small}
