Hétköznapi varázslatok

Annak ellenére, hogy csak néhány napja jutott el hozzám az információ a pályázatról, úgy gondoltam mégis írok egy kis ízelítőt munkámból. Hátha pont ezek a gondolatok adnak további lendületet másoknak, vagy éppenséggel biztatást a kipróbálásra. Mindjárt az elején szeretném elmondani, hogy nekem nincs nagyon jó kézügyességem, de a dajka néninknek és jó néhány gyereknek megadatott ez a képesség. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, mert egymást kiegészítve, inspirálva valósítjuk meg elképzeléseinket, nap mint nap megéljük a közös tevékenység örömét.



Valószínűleg kilógok a sorból, mert nem egy konkrét témáról szeretnék írni, hanem a hétköznapokban kínálkozó, inspiráló lehetőségekről, a háztartásunkban, a „kéznél” lévő alkalmatosságok felhasználásáról egy jó közös játékhoz. Máris kiderült, hogy óvónőként, szülőként közös a célunk, azt szeretnénk, hogy örömszerző tevékenység közben fejlődjenek gyermekeink. Ennek a korosztálynak (3-6 év) legfőbb lételeme a játék és a mozgás. Számos ötlet van a tarsolyomban, de csak néhány fér bele ebbe a terjedelembe. Egyébként, szerintem a lényeg az, hogy a leírtakat mások tovább gondolják, és új produktumok jönnek létre. Higgyék el, a gyerekek fantáziája határtalan.

Egy papírgurigát alagútnak, bábnak, etetőnek, fa törzsének, csúszdának, úthengernek és még számtalan dolognak tudnak elképzelni, úgy, hogy nem csináltunk vele semmit. Ha befestjük, bevonjuk, ragasztunk rá, testet ölt elképzelésünk. A papír zsebkendő, szalvéta lehet virág, hó-, és tollpihe, angyal ruhája, havas táj, Mikulás szakálla... - mi diót tekertünk bele, így lett liba, hattyú. Csak el kell kezdenünk, vagy bekapcsolódnunk, és bízzunk bennük, mert együtt, velük, csak jó dolgok alakulhatnak ki. S máris megtapasztalhatjuk, hogy repül az idő, érzelmi kapcsolatunk szorosabbá vált, társak lettünk és mindketten (gyerek és én) fejlődtünk. Hogy miben? Elsősorban érzelmileg, ami szintén meghatározója ennek a korosztálynak. Másodsorban minden alapvető képességben, mozgásban, ügyességben, gondolkodásban, beszédben. Óvónőként tudatosan tervezem a tevékenységeket, itt nem szeretnék kitérni az összes részképességre, nem is erre való ez a cikk szerintem, az biztos, hogy mindannyiunk javára válik az együtt töltött idő.

Fontosnak tartom, hogy az elkészült eszközökkel játszhassunk és ne a polcra kerüljenek, ha tönkrement és még mindig szeretnénk vele játszani, készíthetünk másikat. Itt nem nagy összegű alapanyagokról, hanem pár száz forintos tételekről, nyitott szemmel közelítésről, az egymásra szánt időről, és a szervezésről van szó. Mivel itt az advent, közeleg a tél és az ünnepek, amikor többször beszorulunk a lakásba, erre az időszakra szóló ötleteteket szeretném megosztani.

Varázsoljunk telet! Hópihék különböző papírokból (krepp, szalvéta, torta, írólap) tépés, nyírás után ragaszthatjuk nagy lapra, fűzhetjük cérnára. Egy - egy hópihének rajzolhatunk arcot és máris kezdődhet a játék „Télországban”. Ez lehet a szoba egy része, de lehet egy polc, egy doboz és készíthetjük a szereplőket, melyet közösen találtunk ki. Ha már ügyesebbek vagyunk, megtervezhetjük Betlehemes játékunkat, papírból kivágjuk a szereplőket, szívószálra, hurkapálcára ragasztjuk, hópihét, csillagot, az istállót fixen rögzítjük. Az adventi időszakban minden napra jut egy kis „feladat”. Elkészítjük, karácsonykor eljátsszuk, ez lesz az ajándékunk. Ha a pauszpapírt kifeszítjük és lámpával megvilágítjuk jó kis árnyjátékunk lesz, ami nagyon is beleillik az ünnep hangulatába. Ha az ismerősöktől tudunk szerezni csutkát, csuhét, akkor abból is készülhet Betlehem, de itt több a tennivalója a felnőttnek és ehhez már ragasztópisztoly is szükséges. Mi így csináltuk az oviban.

Ennek az időszaknak jellemzője még a sütés, főzés. Mindenképpen ajánlom, hogy süssünk együtt mézest, mi már egy évtizede együtt sütjük az oviban és nagyon szeretjük. Nemcsak enni, csinálni is. Mivel az a célunk, hogy a gyerekek minél többet tevékenykedhessenek, ők szúrják ki a formát (harang, csillag, fenyő stb.) és nem habbal díszítjük, hanem magvakkal, dióval, mazsolával, cukor díszekkel. Tavaly az ajándékot is így készítettük, mécsest tettünk bele.

Ha már a magvaknál és egyéb nyalánkságoknál tartunk, akkor nézzük meg mi mindenre, jók ezek? Ha só-liszt gyurmát készítünk, ha marad, vagy van egy kis tésztánk ezek felhasználásával különböző plasztikákat készíthetünk, papírra ragasztva képet készíthetünk, a kész alkotásokkal díszíthetünk, játszhatunk, felhasználhatjuk kedvünk szerint. Mindent használhatunk, ami eszünkbe jut,(szegfűszeg, bors, bab, lencse, kávé, napraforgó, tökmag, dióhéj, papír, gally, műanyag kupak, fonal, festék, fogvájó stb. a lehetőségek tárháza határtalan!), Íme néhány példa:

A tél jellegzetes gyümölcse a mandarin, a narancs. Nem kell rögtön megenni, Dórától tudom (egyik óvodásom), hogy sokkal finomabb, ha egy kicsit játszunk vele. Héjából házikót, kunyhót, ágyat, járdát stb., húsából virágot, halat, rákot, embert stb. rakhatunk ki. Felszeletelve, megszárítva díszítésre, „madarak karácsonyfájára” használhatjuk Nem is beszélve az illatokról, melyek megtöltik a lakást!

Még néhány ötlet a fellelhető eszközök használatára:
Mire jó egy távirányító? Hát, hogy mozgásunkat megállítsuk, felgyorsítsuk, lelassítsuk, újra végezzük, előre és vissza, azaz hátra felé, gyorsan és rendes tempóban. Remek játék, bent is mozoghatunk!

A téli esték kedveznek a mesélésnek, de ne csak mi meséljünk. Egy lencse nélküli szemüveg, azaz a keret, ha a gyerek fejére kerül máris olvasásra, mesélésre sarkallja a gyereket, főként, ha környezetében is tapasztal ilyet. Jó együtt játszást kívánok!

A „Keressük a Legkreatívabb óvónőt” pályázatra beérkezett cikk.