Lehet, hogy az egész módszer nem jött volna létre akkor, ha Celestin Freinet francia tanító nem kap tüdőlövést az I. világháborúban, a verduni csatában. Onnantól csak keveset és halkan tudott beszélni, így a frontról visszatérve nem tudott kiállni a katedrára, és hosszú előadásokat tartani a kisdiákjainak. Ehelyett kivitte őket a természetbe, maga köré ültette őket, hogy jobban hallják őt, és sok tapasztaláson alapuló foglalkozást épített be az iskolai életükbe. Ebből fejlődött ki a saját reformpedagógiai módszere.
Tanítás a gyerek érdeklődése szerint
Freinet jelmondata az volt, hogy „Ha egy ló nem szomjas, nem lehet megitatni”. Úgy tartotta, hogy nem érdemes az előre meghatározott tudásanyagot tölcsérrel a tanulók fejébe tömni, inkább oda kell rá figyelni, mi érdekli őket, és hagyni, hogy spontán alakítsák a tananyagot.
Hogy kiderüljön a pedagógus számára, mi foglalkoztatja a gyerekeket, a legjobb módszer a reggeli beszélgetőkör. Ekkor az egész óvodai csoport vagy osztály leül egy körbe, és kötetlenül beszélgetnek a pedagógussal. Ilyenkor kiderül, kivel történt valami érdekes, és a hallottakat beépítik a tanulnivalók közé. Ha például valaki elmondja, hogy horgászni volt, és ez az osztály többi részét is láthatóan érdekli, az egész hét témája a horgászat és a halak lehetnek.
A beszélgetőkör arra is kiváló lehetőséget biztosít, hogy a gyerekek megtanulják meghallgatni egymást, és tiszteletben tartani egymás véleményét. Ezt szolgája a projekt alapú oktatás is, amikor a tanulók csoportokban dolgozva merülnek el mélyen egy-egy témában napokon vagy heteken keresztül.
Freinet intézmények Magyarországon
Hazánkban nagyon kevés kimondott Freinet-óvoda és iskola működik, a módszer bizonyos elemei azonban a legtöbb intézményben megtalálhatóak.
Freinet egyik legfontosabb gyakorlati újítása a gyerekek munkáival díszített faliújság volt, amely nélkül ma már nehéz elképzelni egy hagyományos óvodai csoportszobát vagy általános iskolai osztálytermet is. Az ő ötlete nyomán indultak el az első nyomtatott iskolaújságok és a diákok által szerkesztett iskolarádiók is.
Míg külföldön gyakori, hogy az egész alapfokú oktatás Freinet módszere alapján zajlik, Magyarországon inkább óvodai körülmények között valósítható meg, és sok óvópedagógus örömmel is alkalmazza bizonyos elemeit. Az ebben a szellemben berendezett csoportszoba kis fakkokra oszlik, ahol könnyen lehet fúrni-faragni, máshol festeni vagy egyéb módokon alkotni. Kell, hogy legyen egy csendes kis sarok is, ahol puha párnák között van lehetőség olvasgatni vagy éppen pihenni. A kevésbé strukturált óvodai napba illeszthető be a beszélgetőkör és a gyerek érdeklődése által vezetett foglalkozás is.
Léteznek azonban általános iskolák, ahol ha nem is száz százalékban, de többé-kevésbé megpróbálják a gyakorlatba átültetni Freinet elképzeléseit. Alsó tagozatban, ahol jellemzően két tanító van egész nap a gyerekekkel, még megvalósítható ez a fajta viszonylagos szabadság.
Mivel a módszer egyik fontos eleme az önreflexió, az így tanuló gyerekek saját magukat is értékelik, és ezt összevetik a pedagógus értékelésével, hogy lássák, mennyire egyezik a véleményük. A szöveges értékelést a tanító nem a szülőknek, hanem magának a gyereknek címzi, ezzel is elősegítve az őszinte, természetes kommunikációt.
Kapcsolódó cikkeink:
- "Segíts, hogy magam csináljam!" - a Montessori-pedagógiáról
- A korai fejlesztés módszerei
- Az alternatív iskolák lehetnek az új köznevelési törvény legnagyobb vesztesei
- Az óvodaválasztás szempontjai - alternatív lehetőségek
Kép: YAKOBCHUK VIACHESLAV / shutterstock
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)