Az egyedülálló apák öt leggyakoribb kérdése

Jánosi Valéria | 2018-03-12 12:39

Amikor egyszülős családokról beszélünk, automatikusan a gyermeküket egyedül nevelő anyák képe ugrik be. Pedig szép számmal vannak olyan családok is, ahonnan valamilyen okból hiányzik az anyuka, és az apa egyedül küzd a gyerekneveléssel.

Egy 2011-es felmérés szerint Magyarországon 78 ezer olyan család volt, ahol az apa nevelte a gyerekeket.

Az okok nagyon sokfélék lehetnek: meghalt az anya, elvált, világgá ment, önmaga keresésére indult, esetleg súlyosan beteg mentálisan. Sajnos egyáltalán nem mindegy a gyerek(ek) szempontjából, hogy miért hiányzik az anya a családból: elhagyta a gyerekeit, alkalmatlan a nevelésre vagy meghalt. Egyiket sem könnyű elfogadni, de azt különösen nehéz, ha az anya tudatos döntése volt, hogy elhagyja a gyerekét.

A gyermeküket egyedül nevelő apákban érthető módon százféle szorongató kérdés merülhet fel azzal kapcsolatban, hogyan lesznek képesek egyedül megbirkózni a rengeteg feladattal. Ezekből most csak ötöt emelek ki.

Mit mondjak neki az anyjáról?

Leginkább az igazat a gyerek korához mérten. Ha meghalt az édesanya, akkor az apa hitének megfelelő, a kicsi számára is érthető mondatokat. Ha az anya mentális betegsége miatt került az apához a felügyelet joga, akkor is muszáj a gyereknek elmagyarázni, hogy anya beteg, és nem tudja gondját viselni. Nem azért, mert nem akarja, hanem mert nem képes rá.
Sokkal nehezebb a helyzet, ha az anya saját döntése volt az, hogy lemond a gyermeke felügyeletéről. Ebben az esetben is érdemes az igazat mondani, de az apának számolnia kell a következő kérdéssel: "Anya azért ment el, mert nem szeret engem?"
Ebben az esetben muszáj elmagyarázni a gyereknek, hogy erről szó sincs, anyának most is fontos vagy, de ketten együtt úgy döntöttünk, hogy inkább én gondoskodom rólad a mindennapokban.

Hogyan legyek az anyja is?

Egyáltalán nem kell egy apának anyává válnia, ahogy egy édesanya sem tudja pótolni az apát. De a gyerek(ek)kel való összecsiszolódás során az apa gyakran "anyalelkűvé" válik: megtanul gyengédebb, együttérzőbb, empatikusabb lenni.
Egy magára maradó apuka általában sokkal több segítséget kap a környezetétől mint egy egyedül maradó anya. Ez utóbbi esetben természetes, hogy a nő majd megold mindent: eltartja a családját, lavírozik a munkahely, óvoda, bölcsőde és iskola között, miközben fenntartja a háztartást.
Amikor egy apa marad egyedül, a környezetében lévő nők azonnal belendülnek, és kezdetben nagyon sokat segítenek a férfinek, hiszen az a kép él bennünk az apákról, hogy nekik előbb meg kell tanulniuk főzni, hajat fonni, mesét olvasni. És a kezdeti időszakban tényleg nagyon fontos a tágabb család és a szomszédság női tagjainak a támogatása.

Honnan lát majd a gyerekem női mintát?

Pontosan ugyanonnan, ahonnan egy egyedülálló anya mellett felnövő gyerek férfi mintát. Sőt, ezúttal talán jobb a helyzet, hiszen a gyerek óvónői, tanárai is többnyire nők. Bár valóban nagyon fontos az anya-gyerek kapcsolat, de anya hiányában mindezt pótolni tudja az apa-gyerek kapcsolat is, ha az apa képes arra, hogy elmélyítse a viszonyát a gyerekével. Ha képes megtanulni a kedvenc rajzfilmfigurák nevét, ha ölbe tudja venni, dajkálja a kicsi gyerekét, ha megjegyzi, hogy ki a kedvenc óvónénije, és melyik ételt utálja a gyereke, akkor megadhatja a csemetéjének mindazt a szeretetet, amire annak szüksége van.

Szerezzek neki pótanyát?

Csak azért semmi esetre sem érdemes új párkapcsolatot keresni, hogy a gyereknek legyen anyja. Új párkapcsolatba azért érdemes belemenni, mert az apának mint férfinak szüksége van egy társra. Nagyon lényeges a különbség, különösen a jövendőbeli partner számára. Nem túl hízelgő egy nő számára, hogy csak azért van rá szüksége egy férfinek, hogy legyen valaki, aki felneveli a gyerekeket.
Ugyanakkor itt is lényeges az a szempont, ami az egyedülálló anyák esetében is fontos a párkeresésnél: olyan partnert válasszon a szülő, aki a gyerekével együtt szereti és elfogadja. Nagyon sok problémától, nehéz dilemmától kíméli meg magát az az egyedülálló szülő, aki nem megy bele olyan kapcsolatba, ahol a jövendő társát kirázza a hideg a gyerekétől.

Sérülni fog a gyerekem lelkileg attól, hogy nincs anyja?

Erre sajnos nincs jó válasz. Igen, a gyerekek megszenvedik, ha az egyik szülőjük meghal, elmegy, elköltözik. Mindegy, hogy az apa vagy az anya a hiányzó szülő. Ha azonban a magára maradt apuka mindent megtesz azért, hogy szoros kötődést alakítson ki a gyerekével, akkor máris sokat tett azért, hogy enyhítse gyermeke szomorúságát. Egy tragédia után a legtöbb esetben olyan erős véd és dacszövetség alakul ki apa és gyereke között, ami mindkettőjüket megtartja a gyász idején.
Természetesen az is nagyon hasznos, ha az apa segítő szakemberek segítségét is igénybe veszi, hogy ő maga és a gyermeke is átlendüljenek a nagyon nehéz és fájdalmas kezdeti szakaszon.

Indexkép: pixabay - pexels