Mit ne mondjak, gyermekkorom óta, amióta az eszemet tudom, egyik kedvenc desszertem a madártej. Kedvencem a tetején a fehér gombóc volt, szerencsére öcsém pont ezt nem szerette, így enyém lehetett a java. Én mindig megettem melegen, mert nem tudtam megvárni amíg kihűl. Aztán, a kamrában mindig megtaláltam apám adagját, aki sokáig nem ette meg, aztán már soha, mert végül elkunyeráltam az ő részét is.
Tehát madártejes palacsintát ígértem a címben, hát legyen...
Végy egy pár palacsintát, úgy értem süss ki párat, de nem kell sok, mert ebből egyszerre nem bírsz megenni túl sokat, egy átlagembernek kettő elég, én azért négyet legyűrök, mert az ízeknek nem bírok ellenállni.
A palacsintatésztát másképp készítem egy csöppet, de csak ami a tojásokat illeti. Tehát, mondjuk ha 1liter tejből, 3 csomag vaníliapudinggal és 7 ek. cukorral sűrű pudingot készítünk, akkor ennyi mennyiséghez legalább 8 krédlitojás vagy 5 átlagos tyúktojásnak a tojásfehérjéit veszem a habhoz. A hab úgy készül, hogy egy keverőtálban a tojásfehérjéket addig verem, míg kemény nem lesz, és a tálból, ha fejre állítom is, ki nem esik. Azért ezzel, gyakorlatlan háziasszonyok óvatosan próbálkozzanak!
Tehát kifőzöm a pudingot, igyekszek nem odaégetni, mert az gyorsan összejön, s ha a kemény habot idejében felvertem, akkor az éppen abban a pillanatban készen levő pudingba beleforgatom. Először óvatosan, gyengéden, előbb nagyobb habgombócok legyenek, s ha látjuk, hogy kemény lett a hab, akkor rendesen belekeverem. Az eredmény egy habosított vaníliapuding, ez a madártej alapunk. Mivel a madártejet pudingból készítettük s nem tojásból, mint az eredetit dédanyáink, ezért megmaradt a tojások sárgája, na én ezt használom fel, a palacsintatésztába. S ha szép sárga falusi tojásunk van, kapirgáló tyúkoktól, akkor abban hiba nem lesz, s a palacsintatésztánk aranysárga lesz.
A palacsintákat bőven megtöltjük a madártejjel, ami közben cseppet kihűlt, s feltekerjük. Én ezt úgy tekerem, hogy jobb és bal oldalt egy-két centit behajtom, majd előlről magam felé feltekerem, így nem folyik ki a töltelék. És ez így már magában is a megtestesült álom, de ezt még turbózhatjuk a kedvenc gyümölcsdarabkáinkkal, apróra vágva természetesen és mit szólnánk a tejszínhabhoz a tetejére? Vagy akármi...
2011. áprilisi pályázatra beküldött recept.
Indexkép: Free-Photos / Pixabay
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)