Ki ne tudná, hogy ma már szinte minden élelmiszer tartalmaz káros összetevőket. A rejtélyes e- számoktól a különböző aromákon át a vegyszeres zöldségekig szinte mindenben találhatunk káros anyagokat.
A fogyókúra láz, mint minden korban, ma is nagy divat. Néhány összetevő, mint a zsír, a cukor, vagy újabban a szénhidrát az, amit hanyagolnunk kell. De ha nem szeretnénk lemondani az ízek élvezetéről, ezeket helyettesíthetjük is. És ekkor kell szót ejtenünk a számtalan édesítő szerről, melyek gyakran súlyos mellékhatásokat kiváltó anyagokat tartalmaznak. Ezeket az édesítőszereket tartalmazzak a "diétás" üdítőitalok, azaz a "light" felirattal ellátott, legtöbbször szénsavas üdítők.
Mellékhatások tekintetében elmondhatjuk, hogy még a finomított cukor is egészségesebb, ha normál mértékben fogyasztják. Egyre többször hallhatunk ugyanis egy aszpartam nevű anyagról, mely mellékhatásainak listája olyan hosszú, hogy már-már felsorolni sem érdemes. Ugyan egyértelmű bizonyítást még nem nyert azon állítás, hogy az aszpartam sclerosis multiplexet is okozhat, de egyértelmű, hogy nagy mennyiségben történő fogyasztása káros lehet.
Mit nevezünk aszpartamnak?
Az aszpartam a legtöbb édesítőszer alapját képezi, megtalálható a legtöbb diétás készítményben. E951-es számmal is jelölik, s szerepel a betegséget okozó adalékanyagok listáján. Hő hatására a benne lévő anyag formaldehiddé és hangyasavvá alakul, s a vért savanyúbb kémhatásúvá teszi. Amerikában megfigyelték, hogy a nagy mennyiségben diétás kólát fogyasztók körében megjelent az ún. lupus erythematodes bőrbetegség. A kóla fogyasztásának megszűntetésével a tünetek is elmúltak.
Az aszpartamból felszabaduló anyagok idegi mérgek, melyek csökkent immunrendszer esetén (pl. idősek, gyerekek, vagy fogyókúrázók) nagyobb gondot okozhatnak.
Tünetek, megelőzés
A reklámiparnak köszönhetően az ember többsége számára egyértelmű, hogy amit a TV-ben lát, és ami engedélyezett az nem lehet káros. De nem felejtsük el, hány olyan termék van forgalomban, melynek káros hatásai csak később derülnek ki (paprika-botrány), vagy éppen az új, Uniós szabályoknak nem felel meg (görög fűszer). Azt a tényt sem hanyagolhatjuk, hogy bár a sacharint igyekeznek minden téren veszélyesebbnek titulálni, mégis aszpartam volt az, amitől Amerikában a ’80-as években tömegesen rosszul lettek az ember, ha forró italba téve fogyasztották.
És az óriási reklámnak köszönhetően természetesen az aszpartam került ki győztesen a csatából. A szacharinnal végzett kísérleteket is aszpartamot használó cégek finanszírozták, tehát nem nehéz kitalálni, vajon miért a szacharin lett a vesztes.
Íme "néhány" mellékhatás, mely az aszpartam fogyasztásánál jelentkezhet:
Látászavarok, szemfájdalom, fülcsengés, hallásgyengülés, epilepsziás görcsök, migrénes fejfájás, egyensúlyzavarok, memóriavesztés, állandó álmosság, végtagzsibbadás, részleges bénulás, remegés, depresszió, ingerlékenység, agresszió, álmatlanság, fóbiák, szapora szívverés, légzési nehézségek, hányinger, hasmenés, véres széklet, hasfájás, nyelési fájdalom, bőrviszketés, kiütések, asztma, herpesz, tályog, menstruációs zavarok, a haj elvékonyodása, hajhullás, hirtelen súlyvesztés, fokozatos súlygyarapodás, fájdalmas vizelés, túlzott szomjúság, bedagadt lábak (ödéma), visszafordíthatatlan agykárosodás, születési rendellenességek, gyomorfekély, izületi fájdalmak.
Ezzel szemben a normális(!) mértékű cukorfogyasztás még elhízáshoz sem vezethet. Érdemesebb a természetes alapanyagú termékeket választani, ha a cukrot mindenképpen hanyagolni szeretnénk, akkor válasszuk a több évtizede bevált szacharint, vagy a gyógyszertárakban beszerezhető, természetes, fruktóz alapú édesítőszereket.