Az idei szakmai konferencia - ahogy az előzőekben is - a továbbképzés, a tapasztalatcsere, az ellátó hálózatban résztvevők (szomnológusok, szakorvosok, háziorvosok, alvástechnikusok és szakasszisztensek) közötti kapcsolattartás alapját képezi. Ezen összejövetelek fő témáit mindig úgy választja meg a Társaság, hogy azok az aktuálisan legfontosabb területeket érintsék. Ebben az évben számos olyan kérdés kerül terítékre, amellyel a hétköznapi életben a betegek kezelése során gyakran találkozhatnak a szakemberek.
A legtöbbször előforduló alvászavar, az inszomnia (álmatlanság) kezelésében elért eredményekről és a megállapított ajánlásokról részletesen esik szó a konferencia alkalmával. Az alvási rendellenességek ezen fajtájára jellemző, hogy a beteg vagy nem képes elaludni, illetve elegendő ideig aludni, vagy pedig többször ébredések szakítják meg az alvást. Legyen szó az inszomnia bármely változatáról, általánosan elmondható, hogy a kórral együtt élők képtelenek pihentetően átaludni az éjszakát és ennek következtében folyamatos fáradtsággal kénytelenek szembenézni.
A pécsi konferencia során az álmatlanság mellett az alvásfüggő légzészavarokról, a zavarok és az altatás kapcsolatáról, valamint az epilepszia és alvás összefüggésiről is értekeztek a szakemberek. Utóbbi témakörben megemlítették az epilepszia kezelésében egyre fontosabbá váló alvásdiagnosztika szerepét. Az epilepsziás betegek egy bizonyos részénél a rohamok kizárólag alvás közben jelentkeznek. Ugyanakkor az epilepsziások rohamait sok esetben az alvás elmaradása, vagy annak zavara is előidézheti.
A pénteken kezdődött tudományos kongresszus számos témája között a szakemberek egy napjainkban igen gyakran előforduló alvászavarra is ráirányítják a figyelmet. Narkolepsziát átlagosan 2-3 ezer emberből egynél diagnosztizálnak. A kór az alvás és ébrenlét szabályozásának olyan rendellenessége, amely állandó fáradtság- és álmosság érzetet, aluszékonyságot kelt a betegben. A legjellemzőbb tünetek közé tartozik a hirtelen jelentkező és elfojthatatlan alváskényszer, amely alvásrohamokban testesül meg. Ilyenkor az álom-fázis betör az éber állapotba és a beteg - anélkül, hogy bármit is tehetne ellene - váratlanul álomba szenderül.
A Társaság véleménye szerint sok esetben a narkolepszia vonható felelősségre azért, hogy a fiatalok elalszanak az iskolapadban. Arról pedig nem is beszélve, hogy a betegség közúti balesetekhez is könnyen vezethet. Nem szabad tehát félvállról venni az ilyen jellegű betegséget, hanem minél előbb élni kell a szakszerű kivizsgálás adta lehetőséggel. A betegségre rendszerint csak 10-15 év elteltével derül fény, így a megfelelő kezelés is csak ez után kezdődhet el. Éppen ezért lényeges, hogy amint erre utaló jelek fedezhetőek fel, ne várjunk, hanem forduljunk mihamarabb szakemberhez.
A Társaságról
A napjainkban 120 aktív tagot számláló Magyar Alvástársaságot neurológusok, pulmonológusok, pszichiáterek, háziorvosok, bel- és gyermekgyógyászok, pszichológusok alapították 1997-ben, hogy megszervezzék az alvásmedicina hazai ellátását, felállítsák a megfelelő alváscentrumokat és kidolgozzák az eurokonform szakmai ellátásra vonatkozó irányelveket. Tevékenysége iránti igény a mai napig gyorsan növekszik számos népegészségügyi jelentőségű területen, mint a kardiovaszkuláris és metabolikus betegségek ellátása és prevenciója, a mentális egészség megőrzése, a mentális és affektív betegségek kialakulásának megelőzése, a közúti közlekedés és munkavégzés biztonságának megőrzése, a többműszakos munkakörökkel járó adaptációs problémák kiküszöbölése, megelőzése.
A Társaság már rendelkezik az európai irányelvekkel kompatibilis protokollokkal az alvásfüggő légzészavarok, az alvásfüggő mozgászavarok és a napközbeni aluszékonyság ellátásának területén, melyeket 2008 óta az Egészségügyi Minisztérium és a társadalombiztosítás is elismer.
A szakmai tevékenység bázisát 14, az Európai Társaság kritériumai szerint akkreditált alvásmedicina centrum alkotja a fővárosban és a regionális központokban, melyek intenzív kapcsolatban dolgoznak az alapellátással és szakellátással. A Társaság eredményesen végzi az ezen speciális terület vezető szakembereinek, a szomnológusoknak a képzését és az alvástechnikusok továbbképzését is.
Forrás: www.diamondagency.hu
Miért alszanak el a fiatalok az iskolapadban? |
MEGOSZTOM A FACEBOOKON! |
Szuszo
#3
2010. november 09. 15:17:52 | kedd |
Biztos, hogy van benne ilyen is, hogy unalmas az óra, unalmas a tanár, de az is, hogy nem figyelünk kellőképpen a gyerekre, vagy nem érdekel, meddig marad fent este, és a betegségek is szerepet játszhatnak.
Egyébként én is álomkóros vagyok, az alacsony vérnyomásom miatt.
|
|
|
|
lilla12
#2
2010. november 09. 11:41:56 | kedd |
Az órán azért alszik el az ember normális esetben mert unalmas...legalábbis én így vagyok/voltam vele. Hogyha nem tud lekötni azaz nem figyelek oda és nem tudok semmit csinálni akkor álmos leszek,főleg ha egy korai óráról van szó. Az oktatás minőségével is össze kell vetni ezeket a dolgokat nem csak különböző betegségekkel...
|
|
|
|
kisokos
#1
2010. november 09. 10:07:17 | kedd |
Őszintén szólva, én a tehénből is kialudnám a tejet, ha tehetném.
|
|
|
|
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)