Az "információs világban", amelyben élünk nem meglepő a felbukkanó téves, vagy félreérthető információ. Ilyen volt az is, hogy a Fejlődésneurológiai Osztály a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet bezárásával megszűnt vagy megszűnőben van. Ez azonban tévedés!
A Fejlődésneurológiai Osztály továbbra is működik a Svábhegyen, zavartalanul ellátja az idegrendszerileg károsodott csecsemők diagnosztikáját és terápiáját. A zavart éppen a téves információ okozza, amely, amely azt sugallja, hogy már nem működik, nem működőképes, illetve jövője bizonytalan. A biztonságot nem utolsó sorban az érvényes OEP szerződés jelenti, hanem amelyet a téves információk megkérdőjeleznek. Az OEP azonban szerződést kötött a János Kórházzal a Fejlődésneurológiai Osztály számára, hiszen az osztály a jövőben majd ott folytatja működését.
Mi is valójában ez a működés? Mi a fejlődésneurológia? Az idegrendszer fejlődésének korai szakaszában különböző kórfolyamatok indulhatnak el. Ezek alapja lehet olyan agyi károsodás, amely a magzati életben, a terhesség alatt következik be. Előfordulhat a szülés előtti, illetve utáni igen rövid időszakban is agyi károsodás különböző okokból. Köztudott, hogy a magzati fejlődés még a mai igen korszerű szülészeti és újszülött-gyógyászati ellátás mellett sem kockázatmentes. Az újszülött minden család számára örömmel várt családtag és így nem kis aggodalmat kelt, ha valamilyen kockázati tényező agyi károsodást okozott.
Tudnunk kell azonban, hogy nem minden agyi károsodás okoz agyfejlődési zavart! Nos ez az első komoly feladat, amellyel a fejlődésneurológia foglalkozik. A kérdés az, hogy elindult-e az agyfejlődési zavar., vannak-e ennek biztos tünetei, szükség van-e kezelésre, terápiára a már fellépett tünetek és a prognosztizálható, előre jelezhető következmények miatt. Orvosi, etikai felelősséggel különbséget kell tenni a kezelésre szorulók és a kezelésre nem szorulók között. A bizonytalan diagnózis a szülők számára is súlyos problémát jelent, hiszen a bizonytalanság, szorongást, aggodalmat vált ki. A bizonytalanság megszüntetése és a szükséges kezelés megindítása viszont reményt adhat a gyógyulásra, legalábbis a javulásra.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
A vizsgálatokhoz sok olyan felszerelés és módszer adja az alapot, amely csak a Fejlődésneurológiai Osztályon van. A diagnózishoz nemcsak EEG-re, ultrahangra, kiváltott válasz vizsgálatra , poligráfiás (több biológiai jellemző egyidejű regisztrálása) van szükség, hanem speciális berendezésekre a mozgás, a figyelem és a csecsemőkben már működő rövid memória és sok más funkcióbiztonságos vizsgálatára is. Csak így dönthető el kinek van szüksége korai kezelésre és kinek nem. Mindenki tudja, hogy a teljesen ép, egészségesen fejlődő csecsemők aktivitásában, mozgásfejlődésében, figyelmi lekötöttségében és sok más tulajdonságban jelentős különbségek mutatkoznak. Ilyen esetekben a gyanú árnyékát sem szabad a szülők számára felvetni. A szülők kiemelt szerepet játszanak a vizsgálatok alapján előírt kezelések végrehajtásában. Nem napi 3x1 evőkanál szirupos gyógyszerről, vagy levegőztetésről, mozgatásról van szó. A kezelésre, terápiára szorulókat nem masszírozni, tornáztatni kell, hanem meghatározott testhelyzetbe kell hozni, amelyekben saját agyuk indít el összetett, úgynevezett elemi mozgásokat. Újszülöttkortól kezdve így kiválthatók olyan mozgássorozatok, mint felülés a levegőben, a lejtőn lefelé és felfelé kúszás és sok más mozgásforma. Ezek az elemi mozgásmintázatok szorosan összefüggnek a később kialakuló végleges emberi mozgástípusokkal, az üléssel, az állással, a járással és másokkal. A figyelem felkeltésére, a memória megerősítésére sem puszta játékok és foglalkozások szükségesek.
A rendszeresség egyike az idegrendszer fő működési tényezőinek. A szülőknek az előírt terápiát napi rendszerességgel kell ismételniük, etetések közben, pihenés, alvás után. Ez a rendszeresség még arra is lehetőséget teremt, hogy a csecsemő-szülő kapcsolat is rendszeres legyen. A szülő az előírt kezelések pontos betartása közben beszél a csecsemőhöz, a kezében tartja, érinti, egyszóval szoros kapcsolatot létesít.
Az osztály bel-és külföldön elismert munkásságának eddigi eredményei szerint a diagnosztizált agyi károsodottak 46 %-a a rendszeres speciális kezelés hatására az első 1-1,5 év végére 100%-ban meggyógyul, ép mozgás-és értelmi fejlődést mutat. Ezeket az eredményeket az osztály más szakintézményekkel közösen is értékeli.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)