A súlyos allergiás asztma kezelésében sok beteg a ma alkalmazott leghatékonyabbnak tartott terápiák mellett is súlyos tünetekkel küzd. A legutóbbi adatok szerint az asztma közel kétszázezer embert érint hazánkban, és az elmúlt tíz évben több mint 250 százalékkal nőtt a diagnosztizált asztmások aránya. A betegség enyhe szakaszában a tünetek jól kezelhetőek, de a súlyos, négyes stádiumú asztmában szenvedő betegek egy részének az életminősége a jelenlegi gyógyszeres terápiák mellett is kimondottan rossz Magyarországon - derült ki az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetségének (ABOSZ) súlyos asztmások körében végzett kutatásából.
Dr. Herjavecz Irén, az Országos Korányi TBC és Pulmonológiai Intézet osztályvezető főorvosa, ambulanciavezető, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság elnökének nyilatkozata alapján az ún. negyedik stádiumú, legsúlyosabb asztmában szenvedők 5-10 százalékának kezelését a szokásos terápia nem oldja meg. Ezek az asztmás betegek gyakran kínzó tünetekkel küszködnek, amelyeket a súlyos akut rohamok fokoznak. Az akut roham életet veszélyeztető állapot, ilyen esetben azonnali kórházi ellátásra van szüksége a betegeknek. A súlyos asztmások egy része folyamatos szteroid kezelésre szorul, ez viszont mellékhatások kialakulásával jár. Érhető tehát, hogy az érintettek többsége Magyarországon az új terápiás lehetőségekben bízik.
A 77 beteg bevonásával végzett "Légszomj - Küzdelem az életért!" felmérés fókuszcsoportos vizsgálata alapján kiderült, hogy a súlyos asztmások életét leginkább meghatározó tünet a visszatérő fulladás, az oxigénhiány, ami szinte minden alkalommal halálfélelemmel jár együtt. A súlyos asztma a betegek életminőségét rendkívül kedvezőtlenül befolyásolja, a tünetek miatt többségük nem szeret emberek között mutatkozni, mert sokszor a beszéd is nehézséget okoz számukra. Az érintett családokra is nagyobb teher hárul, hiszen a betegek mindennapi tevékenységeik megváltozására kényszerülnek.
A súlyos asztma kihat a munkavégzésre: a betegek munkabírása, koncentrációja, energiája csökken. Ilyenkor késések fordulhatnak elő, koncentrációs képességük nem megfelelő, illetve nem ritka az asztma miatti pályamódosítás. A fókuszcsoportban résztvevők közül szinte mindannyian leszázalékoltak voltak.
Az összesített eredményekből kiderül, hogy a magyar betegek állapotukat rosszabbra értékelik nyugat-európai betegtársaikénál. Több mint 30 százalékuk a jelenleg elérhető terápiák mellett is gyakran küszködik asztmás rohammal, míg ez az arány Nyugat-Európában 20 százalék alatt van. A gyógyszeres kezelésektől a betegek a gyors és hosszan tartó hatást, valamint a mellékhatások minimalizálását várnák el. A válaszadók szerint a havi egyszeri gyógyszerbevitel lenne a legideálisabb. A tünetek javításában az asztmások szerint a legfontosabb szerepet az új, hatásos gyógyszerek játszanák.
A kutatással az ABOSZ elsődleges célja az volt, hogy feltérképezze a magyarországi súlyos asztmások helyzetét, megismertesse a közvéleménnyel problémáikat és a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedésük nehézségeit. A civil szervezet az asztmás betegek életfeltételeinek javítása érdekében felhívja a döntéshozók figyelmét a súlyos asztma kezelésének megoldatlanságára.
A felmérés rámutatott arra, hogy a betegek bíznak a jövőbeni terápiákban: 84 százalékuk szerint az öt év múlva elérhető gyógyszerek jobbak lesznek a jelenleg használtaknál. Öt éves időtávlatban csaknem 40 százalékuk várja, hogy az egészségbiztosító a jelenleginél nagyobb mértékben támogatja majd az asztmások kezelését, ugyanakkor közel egyharmaduk pesszimista, ők nem számítanak jelentős változásra ezen a téren az elkövetkezendő néhány évben. A súlyos asztmások 44 százaléka anyagi segítséget vár a kormányzattól az asztma ellenes gyógyszerek kutatásaihoz, és 29 százalékuk számít térítésmentes gyógyszerre.
A súlyos asztmában szenvedő betegeket veszélyezteti leginkább a kórházba kerülés és a halál.1,2
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint Nyugat-Európában évente 12 000 haláleset hozható összefüggésbe az asztmával.3
A becslések alapján az asztma Európában 30 millió embert érint. A betegek 90 százalékánál az asztmás a rohamokat környezeti tényezők - pollenek, állatszőr és a poratkák - váltják ki.4,5
Nyugat-Európában az asztmások körülbelül 20 százaléka súlyos beteg,6 akik között vannak olyan érintettek, akiknek a tüneteit az elérhető legjobb terápiák alkalmazása ellenére sem sikerül kielégítően kezelni. 7
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
***
Az ABOSZ-ról
Az Asztmás és Allergiás Betegek Országos Szövetsége 1994 végén alakult, jelenleg 28 tagegyesülete van. Az egyesület legfontosabb célja, hogy az ország szinte minden régiójában tagszervezettel rendelkező közhasznú szövetségként valamennyi hazai asztmás és allergiás beteg érdekében tevékenykedjen. Az ABOSZ azon dolgozik, hogy felvilágosító munkájával elősegítse a betegség korábbi felismerését, az eredményesebb kezelést és a versenyképesebb életfeltételek megvalósulását.
Hivatkozások
1 Tough SC, Hessel PA, Ruff M, Green FH, Mitchell I, Butt JC. Features that distinguish those who die from asthma from community controls with asthma. J Asthma 1998;35:657-665.
2 Turner MO, Noertjojo K, Vedal S, Bai T, Crump S, Fitzgerald JM. Risk factors for near-fatal asthma. A case-control study in hospitalized patients with asthma. Am J Respir Crit Care Med 1998;157:1804-1809.
3 World Health Organization. The World Health Report 2003. 2004.
4 GINA Global Initiative for Asthma. The Global Burden of Asthma Report, 2004.
5 Holt PG, Macaubas C, Stumbles PA, Sly PD. The role of allergy in the development of asthma. Nature 1999;402(Suppl.):B12-17.
6 European Respiratory Society. European Lung White Book, 2003.
7 Barnes PJ, Woolcock AJ. Difficult asthma. Eur Respir J. 1998 Nov;12(5):1209-18.
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)