Jó, ha kéznél van – okostelefonok az egészségünk szolgálatában
Az okostelefonunk mindig kéznél van, és bár többféle módon is hasznát vehetnénk egészségügyi problémáink kezelésében, gyakran megfeledkezünk róla. Az egészségügyi mobilapplikációk, az egészségügyi információkhoz való széleskörű hozzáférés és a telemedicina nagyszerű lehetőséget jelentenek – hangsúlyozza dr. Mezei Györgyi, aki hozzáteszi, hogy vészhelyzetekben akár egy élet is múlhat azon, ha időben sürgősségi mentőt hívunk. Mindemellett óriási segítséget jelenthet a telefonban lévő fényképezőgép is egészségi állapotunk dokumentálására, például egy-egy rovarcsípés azonosításakor. Ha a csípést okozó rovar nem repült el, fotót készíthetünk róla, és további fényképekkel követhetjük a bőrreakciók időbeli lefolyását is. Ezek igen sok információval szolgálnak a későbbi vizsgálatoknál.
Csíp vagy szúr?
Égő, viszkető érzés, apró hólyagok, bőrirritáció – sokunkkal előfordult már, hogy ehhez hasonló rejtélyes tüneteket fedeztünk fel testünkön, ám nem feltétlenül tudtuk azonosítani az azokat okozó apró élőlény kilétét. Mint dr. Mezei Györgyi mondja, a rovarok és pókszabásúak esetében technikailag szúrásról és csípésről beszélhetünk A darazsak, méhek a potrohukon található fullánkot szúrják a bőr alá, majd befecskendezik a mérget. A csípést okozó élőlények (ilyenek például a szúnyogok, bolhák, poloskák) szájszervük segítségével támadnak, és jutnak hozzá a táplálékul szolgáló vérhez. A csípésekre és szúrásokra adott reakciók nagyon változatosak lehetnek, ráadásul ezek a tünetek egyénenként is igen eltérőek, így sokszor az allergológus szakember számára is fejtörést okoz az ártó rovar vagy pókszabású azonosítása. Sok esetben csak a behatolás helyén látható szúrásnyom és az alábbi tünetek tanúskodnak a kéretlen találkozásról:
- bőrpír
- duzzanat (ami akár több centiméternyi átmérőjű is lehet)
- hólyagok
- kiütések
- égő, viszkető érzés
- fájdalom
Milyen rovarok okozhatnak allergiás reakciókat?
Bár a melegebb nyári hónapokban főként a méh- és darázscsípések kerülnek a figyelem középpontjába, a hangyák, pókok, szúnyogok, sőt még egy ártalmatlannak tűnő katicabogár csípése is kiválthat az enyhétől az intenzívig terjedő reakciókat. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy a hazánkban található pókszabásúak és rovarok csípése, illetve szúrása alapvetően nem jelent veszélyt ránk. A hevesnek és esetleg ijesztőnek tűnő tünetek különösebb kezelés nélkül, spontán gyógyulnak. Kisebb reakcióknál hideg vizes borogatással és helyileg alkalmazott antihisztaminnal csillapíthatók a tünetek. Ha azonban viszketés, többszörös csípés és nagyobb helyi tünet alakult ki, szájon át alkalmazható antihisztaminra és szteroidtartalmú kenőcs alkalmazására is szükség lehet (kullancscsípés esetén a kullancsot azonban el kell távolítani, és a méh fullánkját szintén tanácsos kivenni).
Ezek a kisebb-nagyobb lokális tünetek mégsem jelentik azt, hogy rovarméreg allergiánk van. Ha azonban nagyméretű (10 cm-t meghaladó) helyi tünetek, vagy súlyos, az egész szervezetet érintő allergiás reakció alakul ki, akkor forduljunk orvoshoz! Keressünk fel rovarméreg allergiában jártas szakembert abban az esetben is, ha késői reakciókat, a csípést követő 48 órán belül a csípés helyétől távolabbi bőrtüneteket fedezünk fel. Ezek a tünetek azt jelzik, hogy az immunrendszerünk túlzott mértékben reagál a rovarok mérgére vagy nyálára, és fennáll a rovarméreg-allergia lehetősége.
„Különösen nagy figyelmet igényel a méhek és darazsak csípése, Magyarországon ugyanis ez a két rovar okoz életveszélyes allergiás reakciót, anafilaxiás sokkot. Ez azonnali orvosi beavatkozást igénylő állapotot jelent, azaz mentőt kell hívni az érintetthez! Azért is kell résen lennünk egy-egy ilyen csípést követően, mert teljességgel megjósolhatatlan, hogy kinél okoz életveszélyes reakciót (ajak-, nyelv-, gégeduzzanatot, nehézlégzést, vérnyomásesést, eszméletvesztést, légzés- és keringésleállást) a hártyásszárnyúak mérge" – figyelmeztet a szakember.
Fontos-e a rovar azonosítása?
A rovarméreg allergia tisztázásához fontos az ártó rovar azonosítása, hiszen a rovarcsípés allergiát a szervezetben keletkező IgE-ellenanyag kimutatásával tudjuk diagnosztizálni. Sajnos az esetek zömében azonban az érintettek nem tudják megmondani, hogy mi csípte meg őket. Ilyenkor segítséget nyújthat a csípés körülményeinek és a helyszínnek az ismerete. Tisztázzuk többek között, hogy pontosan hol és mikor történt a csípés; benne maradt-e a fullánk a bőrben, illetve hogy mennyire volt agresszív az állat csípése. A csípés testtáj szerinti megjelenése is sokat elárul a rovarról – magyarázza az allergológus főorvos, aki azt tanácsolja, hogy ha lehetőség van rá, készítsünk fényképet is a tetten ért rovarról, és dokumentáljuk a bőrreakciók időbeli alakulását is.
„A rovar- és darázscsípés allergia diagnózisa a klinikai tünetek, az anamnézis, valamint allergiatesztek (vérvizsgálatok, bőrpróba) alapján történik. Ezen információk birtokában mérlegeljük, hogy fennáll-e a csípést okozó rovar méregével szembeni túlérzékenység, és szükséges-e a rovarméreg alapú immunterápia elindítása, ami segíthet csökkenteni a további allergiás reakciók kockázatát”.
Forrás: Allergiaközpont (www.allergiakozpont.hu)
Nyitókép: depositphotos
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)