Aligha van olyan ember, aki megúszna egy nyarat valamilyen rovarcsípés nélkül. A csípések bár kellemetlenek, nagyrészt veszélytelenek. Ellátásuk nem bonyolult, de hogy gyógyulási idejüket lerövidítsük, érdemes megfogadnunk néhány tanácsot.
Amivel mindenki találkozik, az a szúnyog csípése. Minden vízparton találkozhatunk velük, a tűző napot nem kedvelik, ezért az árnyékos helyeken ezerszám hűsölnek, hogy esti koncertjükre pihenten érkezzenek. Egyedeik közül csak a nőstények csípnek, mégpedig azért, mert a vérre elengedhetetlenül szükségük van petéik kifejlődéséhez. A nőstények hosszú szúró-szívó szájszervükkel behatolnak a bőrbe, oda nagy hatású véralvadásgátló anyagot juttatnak - amit nyáluk tartalmaz -, majd vért szívnak. A szúrás helyén apró, viszkető hólyag keletkezik, mely napokig okozhat kellemetlenséget. Hideg vizes borogatás jót tesz ilyenkor, de használhatunk patikában vény nélkül kapható gélt is, mely enyhíti a viszketést. Ennek hiányában megfelel a kölni, a citromlé vagy a tiszta alkohol is. Ez utóbbi egyben fertőtleníti is a csípés helyét. Jó szolgálatot tesz a nedves só. Ha a csípés után azonnal használjuk, elmarad a viszketés. Ha gyermekünk elvakarja a csípés helyét, és az felülfertőződik, használjunk gyulladásgátló krémet.
Ugyanilyen kellemetlen a csípése a bögölynek. A bögöly nagy méretű légy, mérete elérheti a 10 mm-t is. Náluk is az „asszony” dolga a vérszívás, mechanizmusát tekintve ugyanúgy történik minden, mint a szúnyognál. A bögöly csípése apró daganatot eredményez a bőr alatt, ami napokig fájdalmas lehet. Legjobb ellenszer a hideg borogatás és a fájdalomcsillapító gépek használata.
A méh, a darázs és a lódarázs csípését korántsem vehetjük olyan könnyen, mint egy szúnyogcsípést, mert gyakran okoz allergiás reakciót. A méh csípése éppoly veszélyes lehet, mint a lódarázsé. A csípés éles fájdalmat okoz, az érintett terület megdagad, elszíneződik (először kivörösödik, majd kifehéredik). A duzzanat azért keletkezik, mert a méreg átszüremlik a szöveteken és ott gyulladásos reakciót vált ki. A csípést követően húzzuk ki a fullánkot és tisztítsuk meg a csípés helyét, utána alkalmazzuk a kezelőorvosunk által javasolt gyulladásgátló krémet. Ha a fájdalom nem csökken, arra kell gyanakodnunk, hogy a csípés helye elfertőződött. Hogyha a csípés a szájüregben vagy a torokban következik be, a rohamosan fokozódó gégevizenyő könnyen elzárhatja a légutakat, aminek következtében életveszélyes állapot is kialakulhat. Ilyen esetben azonnal mentőt kell hívni.
A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Tengerparti nyaralás alkalmával elképzelhető, hogy közeli ismeretségbe kerülünk egy-egy medúzával. Nem bíztathatok senkit azzal, hogy a kapcsolat felhőtlen lesz, a medúza csípése ugyanis igen fájdalmas. A csípés után heves, égő fájdalmat érzünk, a bőrünk azonnal bevörösödik, begyullad, a csípés körül pedig apró hólyagok, duzzanatok jelennek meg. Emellett a csípés rossz közérzetet (fejfájást, szédülést, izzadást, hányingert, hasmenést, izomgörcsöt, végtagfájdalmat, rendszertelen pulzust) okoz, sőt akár a darázscsípéshez hasonlóan allergiás reakciókat is kiválthat. Nem árt, ha a tengerpartra viszünk magunkkal kis flakonban ecetet, az ugyanis elég jól hatástalanítja a mérget. A nedves homokkal való bedörzsölést is ajánlják, nekem annak idején sajnos nem vált be.
Néhány ötlet a megelőzésre:
-
ne ülj le a fűbe, teríts le pokrócot előbb, és mielőtt kényelembe helyezkedsz, nézz körül, nem éppen egy hangyaboly kellős közepére készülsz-e telepedni
-
használj szúnyogriasztó sprayt
-
esti programoknál égess szúnyogriasztó fáklyát
-
legyen nálad kálcium tabletta vagy antihisztamin az allergiás reakciók csökkentésére
-
szabadtéri programhoz vigyél magaddal kis elsősegély csomagot, amiben a rovarcsípés okozta fájdalmakat csillapíthatod
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)