Nagy dilemma, hiszen ahány orvos, annyi vélemény. Vannak szülők, akik az oltásokkal szemben a homeopátiás gyógymódokra esküsznek, de akadnak szép számmal olyanok is, akik nem tesznek kivételt és mindent bevetnek, hogy megvédjék gyermeküket a rá leselkedő veszélytől, legyen arra bármilyen kicsi az esély. Az oltásellenesek pedig úgy gondolják, az oltás inkább veszélyt jelent, mint segítséget.
Megfontolandó gondolatok dr. Kemény Viktóriától, a Rózsakert Medical Center gyermekgyógyászától a legfontosabb, választható védőoltásokról:
A leggyakrabban előforduló és/vagy nagyon súlyos következményekkel járó fertőző betegségek ellen a legtöbb fejlett országban, így Magyarországon is kötelező jelleggel – az oltási naptárban meghatározott rendben – oltják a gyermekeket. Ezek az oltások ingyenesek mindenki számára.
Vannak azonban a háziorvosok által ajánlható és felírható, megvásárolható vakcinák is, melyek vagy ritkább, vagy csak bizonyos országokban előforduló betegségek ellen védenek, illetve különféle rizikócsoportba tartózó gyermekeknek ajánlottak. Foglaljuk tehát össze a leggyakoribb gyermekeknek ajánlott védőoltásokat, kiemelve a legfőbb mérlegelendő szempontokat, melyek az adott vakcinák beadását megfontolandóvá teszik.
1. Pneumococcus elleni védőoltás
Bár a sok esetben súlyos állapotot előidéző, nem ritka kórokozó elleni oltás 2014-től indokoltan bekerült a kötelező oltási naptárba – mivel eddig ajánlott védőoltás volt -, álljon itt róla néhány sor.
A streptococcus pneumoniae cseppfertőzéssel terjedő baktérium. A gyakori kórokozó által okozott betegségek (középfülgyulladás, arcüreggyulladás, tüdőgyulladás, agyhártyagyulladás, olykor vérmérgezés) világszerte jelentős közegészségügyi kihívást jelentenek. A fertőzés legnagyobb eséllyel gyermekközösségekben fordul elő, életkortól, rizikócsoporttól függően - eltérő súlyosságú, nem ritkán végzetes kimenetelű betegséget okozhat.
2. Meningococcus (járványos agyhártyagyulladás) elleni védőoltás
A Neisseria meningitidis szintén cseppfertőzéssel terjedő baktérium, mely nemcsak az önmagában is súlyos betegséget jelentő agyhártyagyulladást, hanem gyakran – antibiotikumos kezelés ellenére is - órák alatt halálhoz vezető szepszist, vérmérgezést okozhat. A betegség halálozása 10%(!) körül van és a túlélők kb. 20%-a is maradandó idegrendszeri károsodással gyógyul. Ez a védőoltást tehát a viszonylag ritka, de nagyon súlyos, nem kis százalékban halálos fertőzést okozó betegség ellen nyújt védelmet.
3. Kullancs okozta agyvelőgyulladás elleni védőoltás
A kullancsok kis százalékban – csak minden ezredik, tízezredik - agyvelőgyulladást okozó vírust hordozhatnak. Mivel azonban hazánkban kifejezetten nagy mennyiségű kullanccsal találkozhatunk, a probléma nem elhanyagolható. A terjesztett betegség igen súlyos, a bakteriális agyhártyagyulladáshoz képest kisebb százalékban (1-2%) végzetes kimenetelű, de elég gyakran súlyos maradványtünetekkel gyógyuló kórállapot, melyre oki terápiát nem ismerünk. A fő fegyverünk ezért a megelőzés.
A megbetegedettek 10 %-ánál maradandó bénulás alakul ki, és sokan panaszkodnak a gyógyulás után fizikai és szellemi képességeik romlásáról.
A gyermekek közül különösen veszélyeztetettek a már szülők nélkül is kirándulni, táborozni járó – esetenként már nem a megfelelő szülői gondossággal ellenőrzött - iskolások. Az ő oltásuk határozottan javasolható. Ugyanez elmondható a kertes házban lakó, sokat kiránduló családok gyermekeiről is. Fontos tudni, hogy a szintén kullancsok által terjesztett Lyme kór ellen ez az oltás nem nyújt védelmet! A Lyme kór sajnos kismamák esetében a magzatot is megfertőzheti.
4. Bárányhimlő (varicella) elleni védőoltás
A bárányhimlő szinte minden gyermeket érintő vírusfertőzés, mely nagyon könnyen, cseppfertőzéssel terjed. A betegség az esetek jelentős részében nem súlyos – bár legyünk őszinték, az egész testet beborító viszkető kiütésekkel, valamint lázzal, rossz közérzettel járó kórkép egy kisded számára sem okoz örömöt.
Agresszívebb esetben a fertőzés igen súlyos lefolyású lehet, életveszélyes szövődményekhez – tályogok, központi idegrendszeri gyulladások, szívizomgyulladás, májkárosodás - is vezethet.
Mindemellett az is mérlegelendő, hogy ha a gyermek mégsem esik át a betegségen, és oltás által sem szerzi meg a megfelelő védettséget, felnőttkori formája általában komolyabb lefolyású: terhes nők esetében súlyosan magzatkárosító lehet, férfiaknál pedig végleges sterilitást okozhat.
Dr. Novák Hunor gyermekorvos álláspontja szerint bárányhimlősnek lenni a XXI. században "bűn".
5. Rotavírus elleni védőoltás
A többféle rotavírus törzs főleg csecsemőkben és kisdedekben okoz hányással, vizes hasmenéssel, általában lázzal járó betegséget. Mivel a fejlődő országokban a rotavírus nagyban felelős a csecsemőhalandóságért, az oltás rutinszerű alkalmazásával évi fél millió gyerek halála lenne elkerülhető. Bár hazánkban a fatális kimenetelű fertőzés nagyon ritkán fordul elő, a súlyos kiszáradás miatti kórházi felvétel annál gyakoribb, csecsemők esetében a vénás folyadékpótlás szinte elkerülhetetlen.
A teljes immunizálás után a védettség gyakorlatilag 100%-os. Ha valakit a szúrással járó kellemetlenség riaszt vissza az oltásoktól, a védőoltás mellett szól szájon át történő alkalmazása is. Figyelni kell azonban, hogy a két oltást 6 hónapos korig kell beadni! Különösen ajánlható közösségbe járó nagyobb testvérek mellett cseperedő csecsemőknek.
6. Humán papilloma vírus elleni védőoltás
A HPV vírusból több, mint 100 fajta létezik, de csak néhány törzs okoz komolyabb emberi megbetegedést. A vírus szexuális úton terjed, a nők mintegy 80%-a átesik a fertőzésen az élete folyamán, de ezen fertőzések csak kis része jár genitális szemölcsök megjelenésével, illetve méhnyakrák, vagy egyéb férfi/női nemi szervi daganat kialakulásával.
A vakcina csak bizonyos törzsek ellen nyújt védelmet, adása a serdülőkorú lányoknak ajánlott elsősorban. 30 éves kor feletti beadásának már azért nem látják sok értelmét, mert addigra a fertőzések nagy része lezajlott. A sajnos jelenleg igen drága oltás a sok vírustörzs miatt természetesen a méhnyakrák szűrést nem helyettesítheti, preventív jelentősége mégis nagy, mert a nők második leggyakoribb rosszindulatú betegsége nagy részben megelőzhető vele.
A HPV oltás 2014-től kötelezően ajánlott védőoltás.
7. Influenza elleni védőoltás
A szezonális influenza elleni védőoltás három, a WHO által minden évben újra – a várható leggyakoribb kórokozók alapján - meghatározott influenza vírus ellen készül. Bár az egészséges immunrendszerű emberekre e fertőzés nem annyira veszélyes, azért semmiképpen sem könnyű lefolyású betegség. Az oltás gyermekek és közülük is különösen a krónikus betegek számára feltétlenül javasolt, 6 hónapos kor felett adható.
Összefoglalva tehát szerencsére számos olyan betegségtől tudjuk ma már gyermekeinket megvédeni, melyek súlyos, olykor végzetes lefolyásúak lehetnek – magyarázza dr. Kemény Viktória. A védőoltások miatti súlyos reakciók pedig igen ritkák.
Megkapta, elkapta
Akik az oltásellenes táborba tartoznak, szinte irtóznak minden védőoltás beadatásától. Ők azon a véleményen vannak, hogy régen is elkaptunk influenzát, bárányhimlőt, és mégis élünk, egészségesek vagyunk. Sokan azzal magyarázzák az oltások fölöslegességét, hogy ismeretségi körükben többen éltek a lehetőséggel, gyermekük azonban a védőoltás ellenére is elkapta az adott betegséget, noha gyengébb lefolyású volt. Mások a kicsik szervezetének túlterhelése miatt tartózkodnak az ajánlott, nem kötelező vakcinák beadásától...
Dr. Kemény Viktória gyermekgyógyász szerint is sok szülő a gyermeke immunrendszerének esetleges túlterhelése miatt fél a nem kötelező védőoltásoktól. Nincs azonban tudományos bizonyíték arra, hogy a sok oltás bármennyire is terhelné a gyerek immunrendszerét - nyugtat meg minket Kemény doktornő.
Sokan pedig úgy vélik, a gyermekek allergiái összefüggésbe hozhatók az oltásokkal. A tudományos vizsgálatok az ellenkezőjét mutatják – folytatja a gyermekgyógyász -, melyek szerint sem az allergia, sem az asthma kockázata nem növekszik, sőt egyes esetekben akár csökkenhet is.
Láztalanul oltani!
Különösen a bárányhimlő oltás kapcsán sokszor felmerülő kérdés, milyen távon és milyen hatékonysággal véd. Statisztikai adatok szerint évekkel az első oltás után a gyerekek 4-19%-a megbetegedhet. Több ok is feltételezhető, amik között első helyen a humán herpesvírusokkal való különböző megküzdési képességet említik, mely genetikai adottság. Bár az oltottak bárányhimlője rendszerint enyhe lefolyású, kevesebb kiütéssel jár, néhány napig tart és gyermekvállalás esetén sem veszélyezteti a magzatot, járványügyi szempontból ez sem előnyös. Ezért 2008-tól átálltak a kétdózisú oltásra, amivel minimálisra lehetett csökkenti az oltottaknál a bárányhimlő megjelenését.
Dr. Kemény Viktória felhívja a figyelmet arra is, hogy az oltások hatékonyságát esetleg befolyásolhatja az oltott gyermek aktuális immunstátusza is: amennyiben ez gyengébb, előfordulhat, hogy az oltás után várt immunválasz is gyengébb. Ez esetben előfordulhat, hogy a gyermek az oltás ellenére megkapja a fertőzést. Fontos tehát lehetőség szerint egészséges állapotban, jó immunstátuszban, láztalanul oltatni!
Szerző: Leitner Olga
Szakértő: dr. Kemény Viktória, gyermekgyógyász, Rózsakert Medical Center
Kép: James Gathany, Judy Schmidt / Public Domain Image
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)