A fogágybetegség népbetegség, ami fogatlansághoz vezet

Az egészséges fogak elvesztésén kívül súlyosabb problémákat is okozhat az évtizedek alatt rosszul végzett fogmosás. Bizonyított, hogy bizonyos fogágybetegséget okozó baktériumok bekerülnek a véráramba, így megjelenhetnek az érfalakon és szerepet játszanak az érelmeszesedés kialakulásában. Kapcsolatot feltételeznek a fogágybetegségek és a koraszülés, valamint a kisebb magzati súly között, illetve a cukorbetegek állapota is romlik, ha nem kezeltetik fogágybetegségüket.

Dr. Windisch Péter szerint súlyos és költséges beavatkozásokat kerülhetnek el azok, akik megfelelő figyelmet fordítanak a szájápolásra. A felnőttek többsége csak akkor megy el fogorvoshoz, amikor már fájdalma van. Ilyenkor már csak radikális beavatkozásokra (gyökértömés, pótlás, foghúzás) számíthatnak. A fogágybetegség fájdalommentes tüneteivel (vérző, duzzadt íny, fogkő) kevesen keresnek fel szakembert, annak ellenére, hogy a betegségben később az egészséges fogaikat veszítik el. Ez a magyarok nyolcvan százalékára igaz.

Az igazgató a fogágybetegség kialakulásáról elmondta, hogy a nem megfelelően tisztított szájban elszaporodnak a káros baktériumok, a lepedék lerakódik, megvastagodik (fogkő alakul ki), idővel az íny alá jutva pedig állandó gyulladást okoz. Ha pedig az íny nem véd, nem zár, a lepedékréteg egyre beljebb jut, évek alatt megtámadja a fogat tartó szöveteket, majd lebontja a csontállományt, végül pedig kiesik a fog. Az ilyen beteget már kezelni sem lehet, mert ha például implantátumot ültetnek be neki, de fogágybetegsége kezeletlen marad, akkor az implantátuma idővel begyullad, újat beültetni pedig már nem tudnak neki.

Mindez a káros folyamat jó technikával végzett fogmosással és rendszeres fogászati ellenőrzéssel megelőzhető lenne. Az igazgató szerint nem egyszerű jól fogat mosni, “olyan nehéz, mint egy jól kivitelezett hátraszaltót ugrani”, a különbség csak az, hogy a fogmosás esetében az íny megbetegedése jelenti a sikertelen kivitelezést. Véleménye szerint ezért a gyerekeknek szakemberektől, a gyakorlatban kellene megtanulniuk a fogmosást, szervezett keretek között az óvodában és az iskolában. Ez így van Skandináviában, ahol mindenkit személyre szabottan tanítanak és elérik, hogy a gyerekek szeressenek fogat mosni. Svájcban más logikát követnek a megelőzésénél: megértetik a beteggel, hogy ha magas szintű a szájhigiénéje, akkor lényegesen kevesebb pénzt hagy majd a fogorvosnál. Ott a fogorvosnál nemcsak elmondják, hanem meg is mutatják a gyereknek és a szüleiknek, hogyan kell helyesen fogat mosni.

Ha a szülő nem tud helyesen fogat mosni – mert neki sem tanították meg annak idején -, sajnos gyereke is a rossz példát követi majd – állítja az igazgató. Kevesen tudják például, hogy étkezés után nem tanácsos azonnal fogat mosni, csak fél óra elteltével ajánlott. Időt kell ugyanis hagyni arra, hogy a szájban keletkezett savak által felpuhult fogzománcba a nyálból visszaépüljenek a kioldódott ásványi anyagok. Amennyiben ezt betartják és megfelelő a fogmosási technika is, sajnos az még nem elég, mert gondoskodni kell a fogkefével nem elérhető területek, a fogközök tisztításáról is.

Tanácsok:

• A lényeg, hogy minden fogfelszínt érintő legyen a fogmosás.
• A fogkefét 45 fokban tartva körkörös, söprő mozdulattal kell végezni a tisztítást, minimum 2 percig.
• A fogkefe vízszintes húzogatása káros lehet, ezzel a fognyak kopása idézhető elő.
• A fogkefe harmada az íny szélét söpri. Kis fejű és puha fogkefe használata javasolt, hogy jobban odaférjen a fogakhoz és ne sértse a zománcot, fognyakat.
• Háromhavonta érdemes fogkefét cserélni.
• Személyre szabott optimális fogmosási technikát fogorvos, szájhigiénikus tudja megmutatni, érdemes kérdezni tőlük.
• Szájvíz használata nem helyettesíti a fogmosást. A fogkrém, mely gyártója szerint csökkenti az ínyvérzést, nem gyógyítja meg a fogágybetegséget!
• A folyamatos nassolás hatására szájban folyamatos savas közeg alakul ki, ami támadja a fogfelszínt, így nincs elegendő idő a zománc regenerálódására.

Forrás: Semmelweis Egyetem