Döntő az érfal vastagsága
A káros koleszterin (LDL) szintje és a szív-érrendszeri betegségek szorosan összefüggnek egymással. Ha a vérben túl sok LDL-koleszterin halmozódik fel, és a szervezet nem képes lebontani, az artériák falán rakódik le. Ezek a lerakódások idővel egyre jobban leszűkítik az erek keresztmetszetét, és csökkentik az érfal rugalmasságát. Mindez ahhoz vezet, hogy az erek egyre kevésbé képesek a megfelelő vérmennyiséget átengedni, ami miatt a környező sejtek kevesebb oxigént kapnak, és a szervek működése alapvetően károsodhat. Végzetes esetben az ér elzáródhat, ami szövetelhaláshoz vezet. Az okozott probléma jellege attól függ, hogy milyen fokú érszűkület alakul ki, és mely eret (ereket) érinti. Az összefoglaló néven atherotrombózisnak nevezett jelenségcsoportba a stroke-on kívül a szívinfarktus és a végtagi érszűkület tartozik.
A stroke három kiváltó oka
Magas vérnyomásról 138/85 Hgmm felett beszélünk, amelyet feltétlenül kezelni kell.
Magyarországon a felnőttek 16-20 százaléka, a 60 éven felüliek több mint fele magas vérnyomás betegségben szenved, ám sokan alig tudnak valamit a problémáról. Az sem eléggé közismert, hogy betegeknek kiemelten fontos a rendszeres nyaki ultrahangos ellenőrzés.
A nyaki ereken kezdődik az érelmeszesedés - ami az első kockázati tényezőnek számít. Egy kiugróan magas vérnyomás esetén ugyanis ebből a meszes plakkból könnyen leválhat egy darab, ami pedig stroke-hoz vezet.
A stroke-ok másik részének az lehet az oka, hogy nem bírja az ér a magas vérnyomás által okozott terhelést egy kiugrásnál, és létrejön a szélütés.
Ha viszont egy ultrahang-vizsgálat kimutatja, hogy a nyaki erekben meszesedés van, a beteg ún. vérhígítót kaphat. Ez azt jelenti, hogy ha a nyaki erekből leszakad egy plakk, és elindul az agy felé vezető úton, feloldódik, mielőtt megtenné ezt a távolságot.
A stroke harmadik kiváltó oka lehet, ha egy ér elzáródik a nyakban. Ezt szintén lehet ultrahanggal detektálni, valamint a szűkület mértékét is ki lehet így mutatni. Ennek megoldására szintén rendelkezésre áll gyógyszer, de természetesen egy bizonyos százaléknál nagyobb szűkület esetén egy érsebészeti műtéttel kitakarítható az ér belseje. Ez a rendellenesség pedig a legegyszerűbben ultrahang-diagnosztikával mutatható ki. A másik eljárás az érfestés, amely azonban invazív, sugárterheléssel járó vizsgálat.
Mikor szükséges a vizsgálat?
- Amikor kiderül a magas vérnyomás, szükséges egy hasi ultrahang, hogy kiderüljön, nem vese eredetű-e a probléma, és kell egy nyaki ultrahang is, hogy eldőljön, szükséges-e vérhígító szedése – mondja dr. Szabó Andrea, az Oxygen Medical radiológusa. - Ha nincs további elváltozás, elég évente-kétévente jelentkezni kontrollon, ha azonban akár műtéthez vezető elváltozás van jelen, félévente ajánlott a felülvizsgálat. Szerencsére az ultrahangos képalkotás fájdalmatlan és mellékhatásoktól mentes, így igény szerint ismételhető.
Forrás: www.oxygenmedical.hu
Fotó: renjith krishnan/FreeDigitalPhotos.net
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)