dr. Hermann Péter |
Kifejezetten az állkapocs ízület betegségeivel foglalkozik egy speciális munkacsoport a Fogpótlástani Klinikán – egyedüliként az országban. Vezetőjük, dr. Hermann Péter elmondta, a betegségnek sokféle tünete lehet: járhat valamilyen hangjelenséggel (súrlódás, kattogás), lehet az állkapocs mozgása korlátozott: a beteg nem tudja megfelelő nagyra nyitni vagy oldalra mozgatni a száját, legsúlyosabb esetben szájzár alakulhat ki. Fájdalom is gyakran jelentkezik. Felhívta a figyelmet arra, hogy egy, a klinika által készített országos felmérésből kiderül: minden harmadik megvizsgált pácienst érinti valamely probléma.
Ízületi betegség miatt fájdalmas lehet az állkapocs mozgatása is, de sokszor előfordul, hogy a betegnek állandóan fáj a feje. Sajnos ezért rendszeresen előfordul, hogy a betegek fájdalomambulanciára, neurológushoz mennek, és csak hosszú idő, illetve sok orvoshoz járás után jutnak el a Fogpótlástani Klinikára.
A klinikai szakembereinek tapasztalatai szerint az ízületi problémákkal küszködő betegek nagy részének helytelen a testtartása, előre görnyednek, a fejük, nyakuk is előre tolódik. Ezáltal az állkapocs helyzete sem megfelelő, ami okozhat állkapocs ízületi panaszokat. A professzor azt is elmondta, ha valaki folyamatosan rágózik az állandóan megterheli a rágó ízületet, így az is okozhat betegséget.
A betegek kétharmada hölgy, zömében középkorúak. Dr. Hermann Péter elmondta: a betegség kialakulásának két alapvető oka lehet. Az egyik pszichés: szorongás vagy akár tartós stressz miatt kialakulhat állandó állkapocs-szorítás, éjszakai fogcsikorgatás, ezek állkapocs ízületi megbetegedésekhez vezethetnek. A betegség másik gyakori oka az lehet, hogy a fogtömés vagy fogpótlás nem engedni az állkapocs szabad mozgását és amennyiben a fogak nem szabályosan állnak, a két állcsont nem a természetes módon viszonyul egymáshoz, szabálytalanul, rosszul mozog, az állandó felemás megterhelés megbetegítheti az ízületet. Az igazgató kitért arra: ez gyakori probléma, a hagyományos módon – de nem hibásan – készülő fogpótlások (korona, híd) elkészítésének módjából adódik. Ilyenkor lenyomatot vesznek az alsó és felső fogsorról és rögzítik a harapási viszonyokat is, de amikor összeillesztik egy úgynevezett artikulátor segítségével, már nem lehet a mozgásokat egyénre szabni. Az artikulátor egy olyan szerkezet, mely modellezi a két állcsont egymáshoz való helyzetét, ennek segítségével modellezik az állkapocs mozgását, az artikulátorok többsége pedig egy átlagos középértékre van beállítva, vagyis nem veszi figyelembe az emberek különböző alkatát, a különböző állcsont méreteket és az állkapocs egyedi mozgását sem. Hermann professzor ezt úgy szemlélteti, olyan ez mintha mindenkinek a lábára 40-es cipőt készítenének. Ez kisebb fogpótlásnál nem okoz általában problémát, igazítással meg lehet oldani, de a nagyobb kiterjedésű pótlásoknál már komoly gondot, akár betegséget is okozhat.
A Fogpótlástani Klinikán használnak az átlagosnál jóval precízebb artikulátorokat is, így egyénre szabott fogpótlás elkészítésével részben vagy teljesen meg tudják gyógyítani a már betegséget okozó tüneteket . A nagyobb fogpótlásokat igyekeznek egyéni értékek alapján beállítani, illetve a gyógyítás során sokszor új pótlásokat készítenek. Sajnos ez a mindennapi gyakorlatban még nem terjedt el, pedig ezzel sok megbetegedés lenne megelőzhető – közölte dr. Hermann Péter.
A gyógyítás, kezelés is többféle lehet. Az egyénre szabott fogpótláson túl szükség lehet műanyag harapásemelő sín alkalmazására, amely a kóros, rossz pozícióból kihozza a páciens állkapcsát, így az ízület a megfelelő, kényelmes helyzetbe kerülhet. Hermann professzor emellett azonban hangsúlyozza a fizioterápia szerepét is. Ahogy mondja, amikor létrehozták a munkacsoportot, maga is kétkedve fogadta a nemzetközi protokollt, mely – hasonlóan más mozgásszervi megbetegedésekhez – az első helyek egyikén említette a gyógytornát. Később kiderült; az állkapocs ízület sem kivétel. Felvették a kapcsolatot a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiás tanszékével, azóta egy fizioterapeuta dolgozik velük. A tapasztalat – elmondása szerint – megdöbbentő volt: a betegek egy része csak a fizioterápiás beavatkozással gyógyítható volt, másik részüknél a hagyományos terápia mellett használják ezt a módszert. Elmagyarázta a szakszerű mozgatás, tornáztatás eredményességének okát: az állandó fogszorítás folyamatos izomfeszülést okoz, az váltja ki a fájdalmat és az ízületi megbetegedést. Ha a gyógytornász kilazítja a feszülést és erősítő gyakorlatokat tud végeztetni, valamint a helyes testtartást is meg tudja tanítani, megszűnhet a betegség. Sokszor azonban, ha megmarad a kiváltó ok (például a stressz) hiába igyekeznek a beteget fizioterápiával gyógyítani, a probléma fél év múlva ismét jelentkezik. Ha nem kezelik, elkophat az ízület, szükség lehet akár műtétre is – igaz ez az esetek kis százalékánál fordul csak elő.
Forrás: Semmelweis Egyetem
Fotó: Kovács Attila – Semmelweis Egyetem
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértőnk, vagy ha egyszerűen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)