Mozgassuk a fájós térdet, vagy pihentessük?

Az ízület felépítése

Az ízületek testünk bonyolult felépítésű területei, hiszen ezek a csontok találkozási részei. Általános felépítésüket tekintve az ízületek végét egy porcréteg borítja, és a szabad, fájdalommentes egymáson való mozgásukért a kenőanyagként funkcionáló ízületi folyadék felel, mely az ízületi tokban termelődik, és nagy szerepe van továbbá a porc táplálásában. Az ízület felépítésében fontos szerepük van az ízületi szalagoknak, melyek általában két ízesülő csont közt található és az ízület összetartásáért felelnek.

Mitől fájhat, és hogy segíthet a mozgás?

Az ízületi fájdalom - legyen szó térd, könyök, váll, vagy csípő ízületről - számtalan ok miatt felléphet, ám leggyakrabban porckopás, gyulladás, időjárásváltozás, vagy egyszerű megerőltetés is állhat a hátterében. Ám általánosságban elmondható, hogy mozgáshiány az összeset kiválthatja, hiszen ez jelentősen rontja a keringést, és nem csak az izmokban, hanem az ízületekben is. Ráadásul ezáltal az izmok meggyengülnek, ami azon kívül, hogy rossz tartást eredményez, extra terhet ró az ízületekre, ami még inkább károsítja azokat.

Így tehát egyértelműen kijelenthető, hogy a mozgás elengedhetetlen a panaszok megelőzésére. De mi a helyzet akkor, amikor már fellépett a fájdalom és kialakultak különböző reumás állapotok? Akkor is erőltessük az edzést, vagy inkább pihentessük az ízületeket?

Bár elsőre jó ötletnek tűnhet, hogy maradjunk ágyban és kíméljük magunkat, ám van, hogy ez csak többet árt, mint használ. Persze vannak olyan súlyosabb állapotok, amikor valóban célszerű a pihentetés, ám ennek ellenére gyakran javasolják a szakemberek a mozgást, hiszen az tanulmányok szerint növeli a fájdalomküszöböt. Ráadásul ezáltal fokozódik a keringés, ami a fájdalomért felelős anyagokat eltávolítja, valamint elősegíti a sejtek, szövetek megfelelő táplálását, ami szintén elősegíti a gyógyulást és a gyorsabb javulást.

Természetesen, ha valamilyen fájdalommal küzdünk, és mielőtt nekikezdünk edzeni, mindenképp konzultáljunk szakemberrel, hiszen nem biztos, hogy amelyik mozgásforma az egyik embernek jó, az a másiknak is segít. Továbbá fontos az azt megelőző alapos kivizsgálás is, hiszen meglehet, hogy csak valamilyen kezelés - pl. gyulladásgátlás, hialuronsavas injekció - után ajánlja az orvost a sportolást.

Érdemes ügyelni arra, ha az orvos is zöld utat adott a mozgásra, fokozatosan szoktassuk magunkat hozzá, és a gyorsabb javulás érdekében célszerű lehet kinezio tapaszt is hordani, valamint fizikoterápiát is igénybe venni!

Forrás: Fájdalomközpont
Fotó: marin/FreeDigitalPhotos.net