Csúnya, de nem feltétlenül veszélyes

Családinet | 2013-11-08 09:55

Jellemzően barnás esetleg szürkés színű, megvastagodott, száraz felszínű bőrképlet az úgynevezett szeborreás keratózis, amely sokakat zavarhat, különösen, ha az arcon vagy más látható testrészen jelenik meg. Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyásza arra figyelmeztet, hogy bár nem rosszindulatú az elváltozás, de rendszeres kontrollt igényel.

Viaszos növedék

A szeborreás keratózis egy meglehetősen gyakori, pigmentált, nem daganatos növedék a bőrön, amely sokszor a háton, a vállon, a mellkason és az arcon jelenik meg, de a test bármely részén előfordulhat. Időskori szemölcsnek is nevezik, mert elsősorban az 50 év feletti korosztályban fordul elő nagy számban, de akár huszonéveseknél is megjelenhet.

A szeborreás szemölcsnek is nevezett képlet sokszor ijesztőnek tűnik, de az American Academy of Dermatology állásfoglalása szerint nem fertőző és nem daganatos jellegű. A megjelenése azonban sok laikusban félelmet kelthet, ugyanis van, hogy nagy, sötét szemölcsre, bőrdaganatra, vagy feltűnő anyajegyre emlékeztet.
Ugyanakkor a szeborreás keratózis jóval viaszosabb jellegű, kissé kidomborodó, szinte mintha odaragasztották volna a bőrre. Színe jellemzően barna, de számtalan árnyalatban megjelenhet a fehértől a feketéig, gyakran viszket is, ám nem okoz fájdalmat.

Mi okozhatja?

Ma még a bőrgyógyászok sem tudják teljesen biztosan, mi okozza a szeborreás keratózist. Több ok is állhat a háttérben:
A legvalószínűbb okok közé tartozik a napsütés, vagyis annak ultraibolya tartománya. Tehát minél nagyobb a napfényterhelés, annál valószínűbb, hogy megjelenik ez a feltűnő bőrképlet.
A hajlam öröklődhet. Német kutatók foglalkoztak azzal a génmutációval, amely kapcsolatba hozható a növedék kifejlődésével.
A Brit Bőrgyógyászok Szövetsége szerint a szeborreás keratózist közönséges bőrsejtek építik fel, és biztosan nem vírus okozza. Nőknél sokszor terhesség, szoptatás alatt jelennek meg nagy számban, melynek okát nem tudják.

Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyásza szerint néha csak a kimetszés jelenthet biztos választ a diagnózis kérdésében. - Különösen a sötétebb, kiemelkedőbb típusú képlet hasonlíthat a melanomára, éppen ezért szükség lehet szövettani vizsgálatra, hogy kizárhassuk a rosszindulatú daganatot. Amennyiben viszont biztosak vagyunk benne, hogy csupán szeborreás keratózisról van szó, ez önmagában nem igényel külön kezelést. Ettől függetlenül eltávolíthatjuk a képletet, ha esztétikailag zavarja a pácienst, ha viszket, vagy gyakran beakad a ruhába, ékszerbe. A rendszeres orvosi kontroll azonban elengedhetetlen, hiszen sokszor összetéveszthetők anyajegyekkel.
Nagyon fontos, hogy ha valakin hirtelen jelenik meg sok ilyen elváltozás, az belszervi (gyomor-bélrendszer, tüdő, emlő) rosszindulatú daganat jelzője lehet, ez az ún. Leser-Trélat jel.

Hogyan lehet eltávolítani?

Fagyasztással: A képletet le lehet fagyasztani folyékony nitrogénnel, amelynek következtében a károsodott elváltozás néhány hét alatt leesik. Ha csak enyhébb fagyasztást alkalmaznak, elkerülhető a hegesedés, az erőteljesebb eljárásnál számolni kell a bőr kihalványulásával.
Kimetszéssel: Jellemzően nagyobb metszéssel szokás eltávolítani az ilyen típusú bőrképleteket, különösen, ha rosszindulatú daganat gyanúja is felmerült. Az eltávolított szövetet vizsgálatra küldik, hogy megbizonyosodjanak a jellegéről. Fel kell rá készülni, hogy ez az eljárás maradandó heggel jár.
Előfordul, hogy az orvos egy éles, kanálhoz hasonló műszerrel (Volkmann kanál) végzi el a bőrgyógyászati „küretet” fagyasztás követően vagy helyi érzéstelenítő injekció beadása után.
Elektrocauterrel történő eltávolítás: is lehetséges, melynek során elektromos árammal tulajdonképpen leégeti a bőrképletet.
Készítményekkel: Bizonyos esetekben az orvos dönthet az immunválasz-módosító vagy a Fluorouracil tartalmú krémek mellett, különösen, ha a keratózis olyan helyen van, ahol el kell kerülni a hegesedést, ezek a készítmények azonban nagyon drágák és hosszabb ideig kell őket alkalmazni, ahhoz, hogy hatékonyak legyenek.