Nemrég látott napvilágot az a hír, miszerint egy 25 éves lánynál diagnosztizáltak melanómát, amelyet egyértelműen a túlzott szoláriumozással hoztak összefüggésbe. Dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyásza megvilágítja az ügy hátterét.
Megéri a barnaság?
A hírek szerint Leanne Atherton 17 évesen járt először szoláriumban a sápadt bőre miatt, azóta pedig mint mondja, szinte függővé vált a mesterséges barnulástól. Bár tisztában volt azzal, hogy a fehér bőrének nem tesz jót a rendszeres szolárium, ám arra sosem gondolt volna, hogy mekkora árat kell majd ezért fizetnie. 25 évesen ugyanis melanómát diagnosztizáltak nála, és egyelőre még nem derült ki, hogy a daganat nem adott-e áttétet. A beszámolók szerint utólag csak arra vágyik, bárcsak valaki elmagyarázta volna neki, mekkora kockázatot vállal állítólagos sápadtsága eltüntetésével. Tény, hogy a Földre érkező UV-sugárzás bizonyítottan fontos tényező a bőrdaganatok kialakulásában. Mára azonban az is világossá vált, hogy a szoláriumokban használt ultraibolya fény is növeli a bőrdaganatok, így a melanóma kialakulásának rizikóját – különösen a 45 év alatti nőknél. A készülékek mögött álló iparág igyekszik érvelni a biztonságosság mellett, ám egyre újabb tények igazolják ennek veszélyét is. Éppen ezért az elmúlt 20 évben kutatások sora vizsgálta a napágyak használata és a bőrrák összefüggését, kiemelten hangsúlyozva a fiatalok érintettségét.
Bizonyítottan káros
A cigarettafüsthöz hasonlóan a szoláriumokban tapasztalható UV sugárzást is rákkeltőnek és veszélyesnek minősítette két jelentős szervezet: a The United States Department of Health and Human Services és a World Health Organization's International Agency for Research on Cancer. A tudósok úgy vélik, 75 százalékkal nő a melanóma kialakulásának esélye azoknál, akik ilyen módon barnulnak. Egy 2010-es tanulmányban több, mint ezer, 25-59 éves, melanómával diagnosztizált személyt vizsgáltak és kiderült, hogy 62,9 százalékuk rendszeresen szoláriumozott. Az ellentábor ugyanakkor a D-vitamin pótlás fontosságát hangsúlyozza, de tudni kell, hogy az alkalmazott fényspektrum erre általában nem alkalmas, és megfelelő táplálkozással ezt kockázatmentesen is megtehetjük.
Mikor forduljunk orvoshoz?A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
A bőrgyógyászati daganatok megelőzésében legfontosabb, hogy ismerjük az UV-sugárzás káros hatásait, a megfelelő védekezést, és a daganatok korai felismerési lehetőségeit- hangsúlyozza dr. Boros-Gyevi Márta, az Oxygen Medical bőrgyógyász szakorvosa. A rendszeres szakorvosi vizsgálat különösen fontos azoknál, akiknek több mint 50 anyajegye van, vagy kevesebb számú, de szabálytalan a megjelenésük. Nagyobb a rizikójuk a világos bőrűeknek, szőkéknek, kék szeműeknek, vagy vörös hajúaknak is. Fokozottan veszélyeztetett, aki gyermekkorban hólyagos napégést szenvedett, vagy közeli rokonuknál melanómát diagnosztizáltak. Feltétlenül bőrgyógyászhoz kell fordulni, ha az anyajegyeknél, az alábbi változásokat tapasztaljuk:
Megváltozik a színe, vagy a pigmentációja egyenetlen lesz. A barna különböző árnyalatai, fekete, kék, szürke, vörös, vagy fehéres területek jelennek meg.
Megváltozik a határa (széle), terjedni, nőni kezd a bőrfelszínen.
A korábbi mellett új, többitől eltérő anyajegy jelentkezik.
Az alakja aszimmetrikussá válik, vagy egy új, aszimmetrikus anyajegy jelenik meg.
Megváltozik a felszíne, korábban lapos anyajegy kiemelkedik a bőrből, megvastagodik. Figyelmeztető jel a felmaródás vagy kisebesedés is, illetve az anyajegy vérzékenysége is, bár ezek a jelek gyakran már a betegség későbbi stádiumára jellemzőek. Akinek a családjában előfordult már bőrdaganat, mindenképpen mérlegelje a szoláriumozás kockázatait.
www.oxygenmedical.hu
Kép: digitalart, freedigitalphotos.net
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)