Pajzsmirigybetegségek bőrtünetei

Sajnálatos módon a „korszerűnek” nevezett orvoslás már-már elfelejteni látszik azokat a tüneteket, amelyek alapvetőek és azért is fontosak, mert a betegre történő rátekintéskor, meghallgatásakor és vizsgálata során azonnal útmutatást adnak a további kivizsgálásokhoz. Ezzel számos, a betegek számára sok gondot okozó felesleges vizsgálatot, utánajárást elkerülhetünk (a vizsgálatok költségeit itt nem kívánom meg sem említeni). A felesleges és esetleg káros vizsgálatokról csak azért nem írok, mert - a téma fontossága miatt - erre egy későbbi alkalommal vissza szeretnék térni. Az orvosi lapok ugyanis kifejezetten figyelni kezdtek azokra az esetekre, amikor az orvosi módszerek nem járnak együtt jobb eredményekkel. Itt csak utalok arra, hogy a brit orvosi lap, a BMJ „Clinical Evidence” elnevezésű projektje (What conclusions has Clinical Evidence drawn about what works, what doesn’t based on randomised controlled trial evidence? 2011.) 3000 orvosi módszert tekintett át, és megállapította: az orvosi eljárások 35 százaléka hatékony vagy valószínűleg hatékony, 15 százaléka káros (!), 50 százalékuk esetében pedig ismeretlen a hatékonyság (!).

A bőr és a pajzsmirigybetegségek összefüggésének nagyon rövid, vázlatos áttekintésével - néhány példa segítségével - arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy a legfontosabb a vizsgálat központjában az EMBER áll és nem a gép. A betegek már minden vizsgálat nélkül el tudják mondani panaszaikat és a bőrön látható elváltozások jelzik a betegség fennállását. Ezek a tünetek néha önmagukban ugyan nem feltétlen súlyosak, de jelezhetik a társuló betegség fennállását, máskor viszont – erre példát is kívánok bemutatni – tartós kezelést igényelnek.

A csökkent pajzsmirigyműködésnek számos jele látható az egyik betegünkön (1. ábra). A legfeltűnőbb a felpuffadt arca, az „álmos” tekintet, a duzzadt, ödémás szemek és a szemöldök megritkulása. 
 

(1. ábra)

Ez utóbbi, azaz a szemöldök megritkulása, jellemző tünet!  A jelenség az ún. Hertoghe jel, amelyet első leírójáról neveztek el. Ezt méltán tették, mert Eugene Hertoghe-t joggal tekinthetjük a pajzsmirigykutatás egyik úttörőjének. Ő nem tett egyebet „csak megfigyelte a beteget” és minden további teszt nélkül jutott következtetésre. Ilyen elváltozást láthatunk Anna dán királynőnél (2. ábra), az angliai, tragikus sorsú Boleyn Annánál. A nyíl mutatja a szemöldök külső felének „megritkulását”, kihullását.
 

(2. ábra) Anna dánkirálynő (1612)

Sajnos a szituáció az, hogy a helyzet 1612 óta nem sokat javult, mert a rendelésemen jelentkezett hölgynél, legalább ilyen súlyos elváltozást láttam, de addig a beteg panasza ellenére a pajzsmirigyének betegségére nem gondoltak (3. ábra).
 

(3. ábra)

Az Hertoghe jel gyakran nem önmagában jelentkezik, hanem más tünetek is számtalanszor kísérik. Ezek közül a leggyakoribb a diffúz, az egész fejtetőre kiterjedő vagy „csak” foltos hajhullás (4. ábra).
 

(4. ábra)

Már a bemutatkozásnál, a kézfogásnál feltűnt a rendkívül száraz, sárgás színű bőre (5. ábra).

(5. ábra)

Tapasztalatom szerint ritkán nézik meg a betegek körmét, pedig azok sokat elárulnak a pajzsmirigybetegségről is. Jellemzők a repedező, hosszanti és keresztirányú csíkozottságot mutató körömlemezek, ezek a szakkifejezéssel élve ún. Beau-féle csíkok (6. ábra).
 

(6. ábra)

Ezek a tünetek megfelelő időben történő felismerés után, célzott kezeléssel meggyógyíthatók.

Sajnos a festékhiánnyal járó bőrelváltozások (ún. vitiligo) kezelése már sokkal nehezebb (7. ábra). Ennek a fontosságát az adja, hogy autoimmun betegségekkel: pajzsmirigygyulladással, cukor-betegséggel, vészes vérszegénységgel és egyéb autoimmun betegséggel gyakorta társul és amennyiben előfordul, akkor ezekre a betegségekre gondolnunk kell.  Nem ritka, hogy egyes családokban halmozottan fordul elő.
 

(7. ábra)

A pajzsmirigy túlműködésével is társulhatnak bőrtünetek. Egy 35 éves fiatalember keresett meg, akinek súlyos, mindkét lábszárra kiterjedő elváltozásának oka, hosszas vizsgálódás után sem derült ki (8. ábra). Ez a betegség az ún. pretibiális mixödéma, amely a betegeknél 5-10%-ban fordul elő, ebben a súlyos formában. Fontos hangsúlyoznom, hogy ez alapvetően különbözik a szív- és vesebetegek vizenyőjétől, ödémájától. Ebben az esetben a víz nem a sejtek között, hanem a sejteken belül található és a vízhajtás eredménytelen!
 

(8. ábra) Kezelés előtt

A jelentős nagyfokú fogyás (jó étvágy mellett!), a meleg nedves tenyér, a jellegzetes szemtünet azonnal a túlműködéssel társult Basedow kórra terelte a figyelmem.  A kiegészítő vizsgálatok gyanúmat hamar megerősítették és a megfelelő kezelést azonnal el tudtam kezdeni. A tünetek fokozatosa csökkentek, annak ellenére, hogy kísérő betegségként súlyos cukorbetegsége is kialakult (9.-10. ábra).
 

(9. ábra) Kezelés után 4 héttel	(10. ábra) Kezelés után 8 héttel

Később, a kezelés után 24 héttel jelentős javulás volt megfigyelhető (11. ábra).
 

(11. ábra) Kezelés után 24 héttel

A betegek feltűnő bőrtüneteinek észlelése előbbre vihet különösebb komplikált vizsgálat nélkül a betegség felismeréséhez, és a diagnózis után a mielőbbi kezeléshez.

Prof. Dr. Balázs Csaba Endokrinológus A Budai Endokrinközpont specialistája "endokrinológia" témakörben Kérem, tegye fel kérdéseit, készséggel válaszolok Önnek! Bizalmát köszönöm!

Bemutatkozás

Megjelent cikkek

Kérdezz-felelek