Ez év februárjában, Genfben az ENSZ illetékes szervei nyomatékosan hívták fel a közvélemény és az egyes nemzetek szakértőinek, orvosainak a figyelmét az EDC anyagok veszélyeire és a minél előbbi teendőkre (lentebb!).
„UN report:
19 February 2013 | GENEVA - Many synthetic chemicals, untested for their disrupting effects on the hormone system, could have significant health implications according to the State of the Science of Endocrine Disrupting Chemicals, a new report by the United Nations Environment Programme (UNEP) and WHO”.
A hazai helyzet
A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év (!) is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is.
A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, az ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe és rövid ideig maradnak a szervezetben. Ezzel szemben az ún. xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni és lebomlásuk nagyon lassú, ezért sokáig maradnak a szervezetben és fejtik ki káros hatásukat. Jelenleg a Duna vízminőségét vizsgáló kutatás folyik, amelynek előzetes eredménye az, hogy a víz tisztasága ugyan javult, de sajnos az EDC anyagok mennyisége nem csökkent.
Az egész emberiség veszélyeztetett!
Mi a helyzet a kozmetikumokkal?
Ki gondolná, hogy az ártalmatlannak tűnő festékek, kozmetikumok olyan sok bajt, betegséget okozhatnak? A hölgyek nem tudják, hogy a fiatalság megőrzése érdekében használt krémek, fényvédők hormonális zavarokat, daganatokat váltanak ki (1. ábra).
.jpg) |
| 1. ábra |
Az ENSZ fentebb említett tanulmánya egyértelműen leszögezi, hogy az EDC anyagok felelősek a gyermekkori pszichés zavarokért („hiperaktív gyermekekért”), a prosztata-, emlő- és pajzsmirigy rákok számának világszerte bekövetkezett rettenetes emelkedéséért. A probléma súlyosságát jelzi, hogy az elmúlt hónapban, Németországban végeztek felmérését és azt állapították meg, az erre a célra életre hívott szervezet, az ún. BUND (Bund für Umwelt und Naturschutz Deutschland), hogy több mint 60.000 (!) olyan hormonszerű káros anyag található az egyes krémekben, kozmetikumokban, amelyek alkalmazása visszafordíthatatlan kárt okoz egészségünkben. A gyártók között a legnevesebb világcégek is megtalálhatók, akik széles körben állítanak elő és forgalmaznak samponokat, ajakrúzsokat, dezodorokat, hajlakkokat, fényvédő krémeket. Ezen anyagok közül a legveszélyesebb a paraben, ezért az ezt tartalmazó kozmetikumokat ne használjuk!
Mivel a veszélyes EDC anyagok felkutatása a szakemberek számára sem könnyű, ezért ez év nyarától a fentebb említett BUND forgalomba hozta iPhone alkalmazását, a „ToxFox”-ot, amely leolvassa a termék (pl. arckrém, spray) vonalkódját és jelzi az esetleges káros anyag jelenlétét (2. ábra). Ez az alkalmazás egyelőre csak iPhone készülékre készült és csak angol és német nyelven van forgalomban, de jelzi az irányt, hogy a jövőben ehhez hasonló megoldásokon itthon is gondolkodnunk kell, ill. hasonló fejlesztést elindítani.
2. ábra
Mi a helyzet a háztartásban?
Még a növényvédő szereknél és a fogamzásgátlóknál is veszélyesebbek a háztartásokban mindennap használt, a bőrön keresztül is felszívódó, mosó-, mosogató- és tisztítószerekben és az öblítőkben fellelhető hormonhatású vegyületek. Ezek több ezer tonnás mennyiségben szennyezik a környezetet, jelenlétük esetenként kimutaható ivóvízből is. Nagy kockázatot hordoznak a klórszármazékokat tartalmazó tisztító- és fertőtlenítőszerek (például uszodák vizében, háztartási fertőtlenítőszerekben). Hormonhatásaik ellen nem elegendő kesztyűvel védekezni, hogy a bőrfelületen át ne jussanak be a szervezetbe, gondoskodni kell arról is (például maszkkal), hogy az orr nyálkahártyáján keresztül se lélegezzük be.
Hormonháztartást befolyásoló kémiai anyagokat tartalmaznak a ruhafestékek, az
iskolaszerek festékei, a műanyag papucsok, melyekből a festék kioldódik és a bőrön át felszívódik, sőt a teflonedények és a konzervek, ugyanis a konzervek belső felületét egy műanyag borítással látják el, annak érdekében, hogy a tárolt élelmiszer ne kapjon fémes ízt. Kiderült, ez a borítás BPA-t tartalmaz. A BPA (biszfenol-A) radikális hatású xenoösztrogén, elsősorban a hőre lágyuló műanyagokban található meg, mint például az ásványvizek és az üdítőitalok palackjai: a BPA veszélyeivel maguk a gyártók is tisztában vannak, de azzal védekeznek, hogy az csak hő hatására oldódik ki. A gyakorlatban azonban ellenőrizhetetlen, hogy egy palack hányszor és milyen mértékben volt kitéve hő hatásának, mire eljut a fogyasztóhoz, illetve míg a benne tárolt italt elfogyasztják.
A hormonhatású anyagok veszélyeire történő figyelemfelkeltés az első lépést jelenti a megoldás felé vezető úton. Az élelmiszerek minőségellenőrzésének társadalmi szinten történő felvállalása, a kemikáliák alkalmazásának visszaszorítása nagy előrelépést jelentene, de az egyén szintjén is tudatosabbá kell válni a megbízható minőségű élelmiszerek fogyasztása terén. Hazánkban átlagosan már minden második ember nem túlsúlyosnak, hanem kifejezetten elhízottnak tekinthető, ami köszönhető a nem megfelelő táplálkozásnak. Az elhízás okai azonban visszavezethetők a hormonhatású anyagokra is. Az ösztrogén ugyanis a zsírszövetben elraktározódik, és minél nagyobb egy szervezet zsírraktára, annál több ösztrogén termelődik. A felhalmozódott zsírraktárak pedig méregraktárként és egyfajta hormontermelő, endokrin-depóként funkcionálnak. A fogyás, de főleg a hirtelen súlyvesztés elsősorban azért veszélyes, mert a zsírszövetben tárolódott méreganyagok hirtelen, nagy mennyiségben jutnak be a véráramba, és a szervezetben rendkívül rövid időn belül drasztikus válaszreakciókat indítanak el.
Mit tehetünk?
Az elénk kerülő termékek káros hatásait elkerülni nehéz, ennek ellenére tudatosan sokat tehetünk egészségünk érdekében, TUDATOS VÁSÁRLÁS SZÜKSÉGES!
-
Élelmiszert csak megbízható, hazai forrásból vásároljunk, ellenőrizzük, hogy az iskolai étkezés során milyen forrásból származnak az élelmiszerek, miben tárolják őket!
-
Az iskolai eszközök (öltözetek, köpenyek, írószerek) káros anyagokat tartalmazhatnak. Különösen veszélyesek azok, amelyeken az eredet, a festék anyaga nem szerepel (de olcsó!)!
-
Kerüljük a puhább műanyagokat: minél puhább a műanyag, annál könnyebben válik ki belőle xenoösztrogén!
-
Ne tároljunk, és soha ne melegítsünk ételt műanyag dobozban, mikrohullámú sütőben, főleg ne fóliával letakarva!
-
Kerülni kell a teflonbevonatú edények használatát!
-
Ne hagyjunk műanyagpalackos vizet vagy üdítőitalt meleg helyen, napon, kocsiban: hő hatására kioldódik belőle a méreganyag!
-
Egyszerű összetételű mosóport és mosogatótablettát használjunk, minél alacsonyabb vegyszertartalommal!
-
Ruhamosást követően ne használjunk öblítőt!
-
Ne alkalmazzunk klórszármazékokat tartalmazó tisztítószereket!
-
Kerüljük az olyan kozmetikumokat, amelyekben paraben van: használjunk biotermékeket!
-
Mellőzzük a körömlakk és a körömlakklemosó használatát!
-
Természetes alapanyagú parfümöt használjunk: sok parfüm és légfrissítő tartalmaz parabent!
-
Óvakodjunk a mérgező anyagokat tartalmazó rovarirtóktól, hajspraytől!
-
Fogyasszunk szabadgyök-fogókat: E-vitamint, szelént!
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)