Valóban növekszik a pajzsmirigybetegek száma?
A kételkedők joggal vetik fel, hogy ez csupán látszat, hiszen a jobb diagnosztikus módszerek miatt érezzük csak, hogy a betegség terjedne. A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a betegek számának növekedése nem magyarázható a csak a jobb orvosi módszerekkel. Ha csak egyes laboratóriumi értékeket vennénk alapul, akkor a USA-ban a pajzsmirigybetegek száma 60 millió felett lenne. Nyilvánvaló azonban, hogy nem a TSH érték alapján kell a betegség fennállását megállapítani. Az adatok „tisztítása” után is azt találták, hogy a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladja a 30 milliót. Rendkívül megrázó, hogy a pajzsmirigydaganatok száma gyors ütemben növekedett 2002 óta. Szomorú adat, hogy az elmúlt évben 43.201 nőben és 13.250 férfiben diagnosztizálták a pajzsmirigy rosszindulatú daganatait. A helyzet kontinensünkön sem jobb, ugyanis a legújabb, nagy európai populációban végzett vizsgálatok azt mutatták, hogy a pajzsmirigy betegségei népbetegségnek számítanak, mivel a teljes lakosságban a csökkent működés (hypothyreosis) 4,4%-ban, a túlműködés (hyperthyreosis) 1,4%-ban fordul elő. A hypothyreosis a lakosság 0,4%-ban feltűnő formában van jelen és viszonylag könnyű diagnosztizálni a betegek panaszai, a klinikai tünetek és a laboratóriumi leletek alapján. A probléma az, hogy a betegség 4,0%-ban enyhe, nehezebben felismerhető formában mutatkozik és ritkán gondolnak csökkent pajzsmirigy működésre. Gyakran csak a betegség által okozott szövődmények (elhízás, szívbetegségek, depressziós tünetek, hajhullás, libidócsökkenés) kivizsgálása soron derül ki, hogy a tünetekért a pajzsmirigy a ludas. A fokozatosan, látszólag minden ok nélkül kialakult csökkent pajzsmirigyműködést korábban „idiopathiásnak” (ismeretlen eredetűnek) tartották. Kiderült, hogy ezen a betegségeknek az oka autoimmun folyamat. Nőkben a betegség lényegesen gyakoribb, mint férfiakban (4-5:1).
Mi okozza a betegek számának ilyen méretű növekedését?
Nyilvánvaló, hogy több tényező együttesen tehető felelőssé. Az örökletes tényezőket szokták gyakran emlegetni, de a betegségre hajlamosító gének száma nem növekedett lényegesen. Jóllehet ma már tudjuk, hogy bizonyos külső hatások képesek az emberi génállományt is befolyásolni, génmutációkat kiváltani (Utalok az epigenetikával kapcsolatos korábbi cikkemre)
Döntőek a környezeti faktorok
Ezen ún. rizikó faktorok közül a legfontosabbak :
I. Kémiai anyagok, mérgező, toxikus vegyületek. Ezeket közös elnevezéssel: EDC („endocrine disrupter chemicals”) névvel illeti a világsajtó. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják ezen az anyagoknak az emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett. Az időzített bomba már ketyeg. A következmények súlyosak: autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg! Az emberi tevékenységből fakadó civilizációs ártalmak egyik legveszélyesebb válfaját máig alulértékelve, egyes esetekben elhallgatva kezelik. A közelmúltban egy hazai város ivóvízellátó rendszerében találtak súlyos hormonhatású növényvédőszer-maradványokat, a megengedett egészségügyi határérték mintegy húszszorosát elérő koncentrációban. Az egyebek mellett az ösztrogénhatású atrazint tartalmazó ivóvíz akár tartósan, hosszú időn keresztül is szennyezhette az adott térség ivóvíz-készletét. Több más kémiai vegyülethez hasonlóan az atrazin drasztikus mértékben avatkozik be az élőlények androgén-ösztrogén hormonegyensúlyába, rendkívül súlyos ösztrogéndominanciát előidézve: állatkísérletek során hasonló dózis megváltoztatta a kísérleti állatok nemét! Szakemberek véleménye szerint hosszútávon az ilyen hormonhatásnak kitett gyermekek szervezetében nem kívánt irányt vehet az ivarmirigyek fejlődése, melynek következménye akár hermafroditizmus is lehet. A hazánkban a hatvanas évek elejéig engedélyezett és rendkívül nagy mennyiségben alkalmazott növényvédőszer, a DDT (dietil-difenil-triklóretán) is hasonló hatással rendelkezett. Klinikai vizsgálatok azt mutatják, a DDT bomlástermékei gyakorlatilag minden, ma élő ember szervezetében megtalálhatók, az idősebb korosztálynál éppúgy, mint a fiatal anyák tejében. E vegyület lebomlási ideje ugyanis rendkívül hosszú, becslések szerint akár 100 év is lehet, ráadásul a DDT-t egyes országokban továbbra is alkalmazzák, így az onnan érkező zöldségek és gyümölcsök révén mind a mai napig reális veszélyforrást jelent hazánkban is. A DDT fő mellékterméke, a DDE a testben rendkívül erőteljes anti-androgénként viselkedik, vagyis gátolja a férfihormon hatásait. A dioxin az iparilag alkalmazott fehérítési folyamatok mellékterméke, erőszakos xenoösztrogén (idegen ösztrogén). Elsősorban olyan termékekben található meg, amelyek fehérítési eljáráson estek át, mint például a tamponok, betétek, a fehérített toalettpapír, zsebkendők, pelenkák. Gyakran bukkannak rá mezőgazdasági termékekben, mivel évtizedeken át jelen volt a növényvédő szerekben is. A leggyakoribb dioxin-forrás az iparilag tartott állatok húsa, és ebből adódóan tejtermékekben szintén előfordulhat. Egyáltalán nem pesszimista becslések szerint jelenleg közel százezer (!), a hormonháztartást befolyásoló vegyület van forgalomban a világon. Ezek a kémiai anyagok sokkal nagyobb koncentrációban lehetnek jelen a szervezetünkben, mint a saját hormonjaink, hatásuk tehát rendkívül erős. A természetes ösztrogének óriásmolekulákhoz, ösztrogén-receptorokhoz kapcsolódva lépnek működésbe. A xenoösztrogének szintén ezekhez a receptorokhoz kapcsolódnak, és ugyanazt a hatást fejtik ki, mint a természetes ösztrogének: a különbség az, hogy a mesterséges hormonok és hormonhatású vegyületek több receptort tudnak aktiválni, ezzel erősebb az ösztrogén hatásuk. A „xenoösztrogének” elterjedése lehet az egyik magyarázata egyebek mellett a heteroszexuális típus férfiak körében történő megjelenésére: ezekre a férfiakra jellemző egyebek mellett a szőrtelenség és a terméketlenség. Hormonháztartást befolyásoló kémiai anyagokat tartalmaznak a teflonedények és a konzervek: a konzervek belső felületét egy műanyag borítással látják el, annak érdekében, hogy a tárolt élelmiszer ne kapjon fémes ízt. Kiderült, ez a borítás BPA-t tartalmaz. A BPA (biszfenol-A) radikális hatású xenoösztrogén, elsősorban a hőre lágyuló műanyagokban található meg, mint például az ásványvizek és az üdítőitalok palackjai: a BPA veszélyeivel maguk a gyártók is tisztában vannak, de azzal védekeznek, hogy az csak hő hatására oldódik ki. A gyakorlatban azonban ellenőrizhetetlen, hogy egy palack hányszor és milyen mértékben volt kitéve hő hatásának, mire eljut a fogyasztóhoz, illetve míg a benne tárolt italt elfogyasztják. Az EDC anyagok hatására jelentősen növekszik az autoimmun betegek, így a pajzsmirigybetegek száma is. Ezek közül a legfontosabbak a következők:
- Biszfenol-A és hasonló fenolok
- PCB (poliklórozott-bifenilek) vegyületcsoport
- Égéstermékek (ezek nemcsak a gumiabroncsok, híradástechnikai termékek égetésekor szabadulnak fel, hanem nagyobb mennyiségben repülőterek környékén is kimutathatók!
- Égetéskor felszabaduló melléktermékek (dioxinok)
- Rovarirtók (peszticidek)
- Gyógyszerek (pl. Cordarone, Amiodaron)
- Fémek és fémtartalmú vegyületek
- Természetes anyagok (fitoösztrogének)(szója)
II. Jód túlzott bevitele
Napjainkban a világméretű programnak köszönhetően a jódhiány lényegesen visszaszorult. A jód hiányában kevés T3 és T4 képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. A TSH pedig fokozza a pajzsmirigy működését, stimulálja osztódásra a sejteket, s ez a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy a jódozással (a só jódozásával) és jód tabletta bevitelével minden megoldható lenne. Sajnos a helyzet nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták gyakorlatilag eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de ugyanakkor más természetű (autoimmun eredetű) betegségeké viszont emelkedett. Fontos azt megjegyezni, hogy egészséges egyénekben a jódpótlás alapvető, de az anorganikus jód bevitele (főleg túlzott formában!) káros lehet. A túlzott jód bevitelében gyakran a gyógyszerek (szívgyógyászatban használt Cordarone, ill. a túl sok kontrasztanyagok, esetleg a Betadin oldat), ill. a kúp is bűnös lehet.
III. Radioaktív sugárzás
Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktiv károsodása 1986-ban Csernobilban történt. Az erőmű felrobbanás százezrek károsodtak és több ezren haltak meg, ill. szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek között nőtt meg a pajzsmirigy rákos betegek száma. Az elmúlt évi Fukushima-ban lévő erőmű katasztrófa is szörnyű volt, de méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb az előbbinél (erről a témáról már korábban írtam). Viszonylag kevésbé ismert az, hogy a túl sok röntgen vizsgálat fokozott veszélyt jelent. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, a gyakran és sokszor ismételten vizsgált egyének között gyakoribb a pajzsmirigybetegség (Acta Oncolog. 2012). Az USA-ban 1975 és 2006 között 1,4%-ról 2,9%-ra növekedett a pajzsmirigy-rákosok száma. Nem kívánok pánikot kelteni, de meg kell említeni, hogy olyan „panel” házakban, amelyekben az alapanyagban magas a radioaktív anyag mennyisége (pl. bizonyos Pécs környéki bányákból származókban), ott magasabb a radon és ennek következtében daganat előfordulása.
IV. Fertőzések
Nem új kutatási eredmény, de az utóbb időben bizonyították, hogy egyes egyre elterjedtebb vírusok (Epstein-Barr, Humán Herpes virus, Coxsackie virusok), továbbá bizonyos baktériumok a betegség kiváltásában fontos szerepet töltenek be. Ki kell emelnem a Yersinia enterocolitica baktériumot, amely fertőzés (rendszerint hasmenést okoz) után a Hashimoto thyreoiditis 14-szer gyakoribb (!). Ma már a pontos mechanizmusról is egyre többet tudunk. A lényeg az, hogy ezek a fertőzések látszólag „nyom nélkül” gyógyulnak és néhány hónap múlva (főleg aktiváló környezeti tényezők hatására) elkezdődik, majd tovább terjed a betegség. Ezek az ún. „második betegség kategóriába” tartoznak. Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, amely torokgyulladás (Streptoccosus fertőzés) után alakult ki. A betegség valóban magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járt, azonban az 1-2 héten belül megfelelő kezeléssel gyógyult. A fertőzés azonban elindított egy olyan autoimmun folyamatot, amely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. A fentebb említett kórokozók ehhez hasonló módon képesek hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket kiváltani. Ezek a tünetek elmúlnak, látszólag a beteg teljesen gyógyult és néhány hónap múlva már a pajzsmirigybetegség jellemző tüneteit lehet rajtuk felismeri.
V. Dohányzás
Nagyon sok káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bizonyították, hogy növeli a stúmát, fokozza és súlyosbítja a gyulladást, a Basedow kóros betegekben pedig jelentős mértékben segíti elő a súlyos szemtünetek kialakulását és romlását. (J. Endocrinology Investigation 1996 Oct;19(9):607-612, "Relationship between cigarette smoking and hypothyroidism in patients with Hashimoto's thyroiditis").
VI. Stressz
Életünk velejárói azok a lelki folyamatok, amelyeket a stressz fogalomba sorolunk, jóllehet a stressz az eredeti orvosi értelmezésben nem mindig káros fogalom. A hétköznapi életben azonban a lelki kimerültséggel, frusztrációval azonos fogalmak, amelyek során nagy mennyiségben szabadulnak fel stressz hormonok és indítják el azokat a kóros immunológiai folyamatokat, amelyek betegségekhez vezethetnek. Ma már azt is tudjuk, hogy a stressz hatására ún. stressz fehérjék képződnek, amelyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet.
A stressz tünetei:
- Nyak, ill. fejfájás
- Szívdobogásérzés
- Izzadékonyság
- Hízás
- Álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése
- Gyengeség
- Gombócérzés a torokban
- Szájszáradás
Megelőzés:
Ennek több szintje van:
- Társadalmi: a környezet, az élelmiszerek, a víz védelme
- Csoportos: környezettudatos nevelés óvodában, iskolában, munkahelyen, utazáskor, vásárláskor (tessék megnézni a tömegközlekedési eszközöket! Az is ismert, hogy a bevásárló kocsikon több kórokozót mutattak ki, mint a WC-ben!).
- Egyéni: ismerni kell(ene) a családban előforduló, örökletes betegségeket és ilyenkor különösen odafigyelni a megelőzésre (gyakran a gyermek megbetegedésekor észlelem, hogy az édesanyjának is pajzsmirigygyulladása, göbe van). Tudatosan étkezés, a kémiai ártalmak minimálisra csökkentése, a gyógyszerek szedésekor azok esetleges mellékhatásaira figyelni kell, a fertőzésekkel szemben a higiénés rendszabályok betartása (ez már Finnországban sikerült, nálunk is van rá remény!).
Prof. Dr. Balázs Csaba
.jpg){kind=small}
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)