Közeleg június 30-a, a földhasználók számára törvényben előírt határidő területük parlagfű-mentesítésére. A parlagfű irtása mindannyiunk érdeke, a fertőzött területek gondozása nem csak a parlagfű allergiások tüneteinek enyhítését szolgálja, de segíti az újabb allergiás megbetegedések megelőzését is.
A parlagfű terjedése
A parlagfű az I. világháborút követő időszakban honosodott meg hazánk területén. A levegőbe jutó virágporszemek hatalmas utat képesek a szél szárnyán megtenni, akár 100 km távolságra is eljutnak, így betelepülését követően a növény fokozatosan meghódította az egész országot – mondta el dr. Dózsa Izabella a Budai Allergiaközpont allergológus, tüdőgyógyász orvosa. Terjedésével egyenes arányban nőtt a parlagfűre allergiás betegek száma is. Míg a nyolcvanas években a pollenallergiások körében csupán 20% körül volt a parlagfű allergiások száma, mára ez az arány egyes vizsgálatok szerint eléri a 80%-ot is.
Tünetcsökkentés és megelőzés
A parlagfű allergenitása kiemelkedően magas a hazánkban honos növények között. Egyetlen egyede 8 milliárd pollent is képes termelni, így a parlagfű virágzása idején a pollenterhelés rendszerint különösen nagymértékű. A növény irtásának célja azonban nem csak az allergiás tünetek csökkentése, a már jelenleg is allergiás betegek érdekében történik, de a megelőzésének szempontjából is kiemelten fontos. Az allergiás betegség egyrészt genetikailag meghatározott. Amennyiben az egyik szülő allergiás, 20-40 százalék az esélye annak, hogy a gyermeknél is megjelennek a tünetek. Mindkét szülő esetében ez az érték jóval magasabb, az öröklődés esélye 60-70 százalék körüli. Ahhoz, hogy egy genetikai helyzetből betegség legyen, sok környezeti tényező kell. Mai tudásunk szerint a környezeti faktorok azok, amik valójában előhívják, felszínre juttatják a tüneteket, vagyis külső körülmények játszanak szerepet abban, hogy az öröklött hajlam milyen erősségben, formában jelentkezik tünetekkel.
Környezetünk védelme, a leggyakoribb és legsúlyosabb tüneteket okozó parlagfű irtása ezért mindannyiunk személyes feladata és felelőssége gyermekeink érdekében.A cikk a hirdetés alatt folytatódik.
Tépés, kaszálás és vegyszeres gyomirtás
A parlagfű virágzási ideje július közepétől az első fagyig tart. A növény fejlődése azonban már hónapokkal korábban, március végén megindul a talajban megbúvó magvakból. Április-május hónapokban a magvak többsége (60-70%-a) kikel. A növény irtását már ebben az időszakban megkezdhetjük. A leghatásosabb, ha a növényt gyökérzetével együtt eltávolítjuk a talajból. Természetesen ez a módszer nagyobb területeken nehezen kivitelezhető, itt a leginkább alkalmazott módszer a kaszálás. A parlagfű azonban lekaszálva napok alatt újra hajt, így kiirtásuk szinte lehetetlen.
Fizikai megsemmisítésnek egyedül eredményes ideje a pollenszórást megelőző hónapok. Ekkor kell úgy elpusztítani, hogy ne szórhasson virágport és főként ne érlelhessen termést. Ennek érdekében a fiatal, kikelt növényeket a tömeges megjelenésük után (április-májusban), ahol lehet minél előbb tanácsos megsarabolni, a talajszinten a gyökérnyaki részt elvágva elpusztítani. Ez a legbiztosabb módszer, mivel a növények nem tudnak újrahajtani. Figyelni kell azonban, nehogy tövet hagyjunk a kaszálás után. Ezen esetben a visszamaradt föld feletti részből új hajtások jelennek meg, melyek azonnal virágba borulva fokozott intenzitással szórják virágporukat.
A vegyszeres gyomirtás a sarabolásnál kissé bonyolultabb művelet. Itt a környezetében élő növények védelme érdekében mindenképpen szükséges részletes környezettanulmányt végezni. A hasznos, védendő növények mellett fontos szempont, hogy vegyszeres kezeléseket csak olyan helyen szabad alkalmazni, ahol emberekkel és főként gyerekeket semmi módon nem veszélyeztetünk (pl. játszóterek, homokozók, stb. kezelés tilos!).
www.allergiakozpont.hu
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)