Miért fáj a sarkam?

Családinet | 2010-09-08 12:18

A sarokfájdalom meglehetősen gyakori probléma, amely sokszor kellemetlen, de csak az esetek egy részében áll mögötte komoly betegség. A sarkak fájdalma általában magától elmúlik, de vannak esetek, amelyeket mindenképpen érdemes orvossal ellenőriztetni. Az okokról és a kezelés lehetőségeiről dr. Bányai Tamás, az Oxygen Medical ortopéd szakorvosa, sportorvos beszélt.

A leterhelt sarok
Az emberi lábfejet 26 csont építi fel, közülük a sarokcsont a legnagyobb. A sarok feladata, hogy biztosítsa a támasztékot a test súlyának, éppen ezért a sarkunk minden egyes lépésünknél komoly behatásnak van kitéve. A szakértők szerint járáskor a testsúly 1.25-szöröse, futáskor a 2.75-szöröse nehezedik a lábunkra. Éppen ezért ez a terület sérülékenyebb és fájdalma jelentősen befolyásolja az állapotunkat.

A fájdalmak jelentős része mechanikai okok miatt következik be, de meghúzódhat a háttérben arthritis, fertőzések, autoimmun- és neurológiai problémák, trauma, csontritkulás és más csontbetegségek, illetve több szervrendszert érintő betegségek is.

A leggyakoribb probléma

A legtöbb sarokfájdalom a talpon átívelő vastag kötőszöveti szalag betegsége, a plantaris fasciitis. Ez a szerkezeti betegség abból ered, hogy ennek a szalagnak fontos szerepe van a talp izmainak és inainak, valamint a láb boltozatának a fenntartásában. Túlterhelés következtében azonban a normális 2-4 mm vastagságúról akár 6-10 mm-nyire is vastagodhat, ahogyan ezt az ultrahang és az MRI vizsgálatok is bizonyítják. A kór legjellemzőbb tünete, hogy reggel, talpra álláskor már jelentkezik a fájdalom, ám később mintegy ”bejáratódik”, vagyis mérséklődik és csak hosszú álldogálás vagy lépcsőzés során rosszabbodik.

Különösen tinédzsereknél gyakori a sarok ütődései miatt kialakuló fájdalom. Ebben a korban ugyanis még nem teljesen kifejlett a sarokcsont és könnyebben dörzsölődhet a többi csonton. Ehhez hozzájárulnak a túl lapos és kidolgozatlan talpú papucsok, a flip-flopok, valamint a túl korán kezdett magassarkú hordás is.

Mielőbb forduljon orvoshoz, ha a következőket tapasztalja:

Duzzanat okozta fájdalom a saroknál.
Zsibbadásérzés, fájdalommal és esetleg lázzal kísérve.
Képtelen a normális járásra.
Ha nem tudja visszafeszíteni a lábfejét.
Ha nem tud lábujjhegyre emelkedni.
Kevésbé sürgős eset, de jobb szakember segítségét kérni, ha:
A sarokfájdalom tovább tart egy hétnél.
Nem csak akkor jelentkezik a fájdalom, ha áll vagy jár.

Kezelési és megelőzési lehetőségek:

Otthoni kezelésként mindenképpen érdemes kipróbálni a pihentetést, kerülni a futást és a kemény talajon járást. Különösen kerüljük a sarkat terhelő aktivitásokat.
Végezzünk nyújtó gyakorlatokat, amelyek a lábfej hátrafeszítésére épülnek. .
Helyezzünk jeges borogatást az érintett területre, de ne közvetlenül a sarokra, 15 percig.
Válasszunk megfelelő cipőt sportoláshoz és hétköznapra is, a túl magas és a túl lapos talp is kerülendő.
Ha sportolunk, a megfelelő bemelegítéssel jelentősen csökkenthetjük a sarkat érő terhelés erősségét.
Egyes esetekben jót tehetnek a cipőkben elhelyezhető sarokpárnák és sarokemelők is.
A megelőzésnél fontos, hogy kemény talajon ne járjunk mezítláb.
Érdemes leadni a túlsúlyunkból, ugyanis így kisebb lesz a terhelés, amely a lábunkat éri.

Orvosi segítséggel:

Egyes talpbetétek, sarokemelők tehermentesíthetik a plantaris fascia feszülését, ezáltal a fájdalmat. Enyhébb esetekben, vagy első terápiaként jön szóba.
1-2 hétig pihentetés mellett szóba jöhet egy nem-szteroidos gyulladáscsökkentő terápia.
Elhúzódó eseteknél - ha nincs ellenjavallat - helyileg beadott szteroid-injekció 2-3 alkalommal ismételve hosszabb időre csökkentheti a tüneteket. Ez az eljárás a mellékhatások miatt ritkán ismételhető.
A konzervatív terápiák között a terápiás röntgenbesugárzásnak van időnként jó eredménye.
Konzervatív terápiára nem reagáló eseteknél minimális beavatkozással a fascia leválasztható a sarokcsont tapadásáról, mely a panaszok lényeges csökkenését eredményezheti.